Ahol műanyag van, ott mikroműanyag is van – mikroszkopikus méretű műanyag részecskék, amelyek mérete öt milliméter és 1000 nanométer között van. Akkor keletkeznek például, amikor a műanyag termékeket – a szintetikus textíliáktól a frissentartó dobozokig – mossák, dörzsölik vagy napfénynek teszik ki. A kidobott műanyag sem bomlik le, hanem idővel mikroműanyag-darabkákra esik szét, amelyek évszázadokig megmaradnak. Emellett a mikroműanyagot sok mindennapi termékben közvetlenül is felhasználják, például fogkrémben, naptejben, mosószerben, sminkben, samponban és tusfürdőben.
A DIE UMWELTBERATUNG szerint évente legalább nyolcmillió tonna mikroműanyag kerül a világ óceánjaiba. Ennek 35 százaléka a szintetikus ruházati cikkekre, 28 százaléka pedig az autók gumiabroncsainak kopására vezethető vissza. „A szintetikus textíliák a mikroműanyag fő forrásai. Viselés és mosás közben szálakat veszítenek” – magyarázza Sandra Papes a DIE UMWELTBERATUNG-tól.
Veszélyesek a műanyagok és a mikroműanyagok?
Átlagosan öt gramm apró műanyag részecske jut be fejenként hetente az emberi emésztőrendszerbe. Hogy ez jelent-e egészségügyi kockázatot, azt jelenleg számos tanulmány vizsgálja. A legfontosabb tények és információk a műanyagok és mikroműanyagok negatív következményeiről dióhéjban:
- A műanyag darabok gyakran válnak halálos csapdává a tengeri állatok számára. Belegabalyodnak vagy megeszik azokat.
- Amikor a műanyag mikroműanyaggá bomlik, a benne lévő káros anyagok is felszabadulnak. Így hormonhatású, idegkárosító vagy rákkeltő hatású anyagok kerülnek a környezetbe. Végül pedig a tányérunkon landolnak.
- A MedUni Wien több nemzetközi tanulmányt is megvizsgált a témában. Konklúzió: A mikro- és nanoműanyagok megváltoztathatják a bélflórát. Ezeket a változásokat olyan anyagcsere-betegségek kialakulásával hozzák összefüggésbe, mint a cukorbetegség, az elhízás vagy a krónikus májbetegségek. Ezenkívül vannak arra utaló jelek, hogy az apró részecskék gyulladásokat idézhetnek elő a szervekben, és növelhetik a rák kockázatát.
Mit tehetünk? Top 10 tippünk
Mindannyian tehetünk valamit a műanyaghulladék csökkentéséért. Minden hozzájárulás számít.
- Száműzzük a mindennapokból az egyszer használatos termékeket, mint például a műanyag tányérokat vagy evőeszközöket.
- Vásároljunk csomagolás nélküli élelmiszereket. A szupermarketekben vagy diszkontokban ez természetesen nehezen kivitelezhető. Ezért jobb, ha a gazdaságból közvetlenül beszerzett zöldségeket, húst és gyümölcsöt választjuk. Időközben léteznek már kifejezetten „csomagolásmentes” boltok is, például a „Lieber Ohne” Bécs Mariahilf kerületében.
- Vásárláskor használjunk textil- a műanyag zacskók helyett.
- Válasszuk a többször használatos palackokat. Ezek általában környezetbarátabbak, mint az egyszer használatos változatok.
- Ruházat esetén részesítsük előnyben a természetes szálakat, mint a pamut, kender, len és gyapjú.
- Szintetikus textíliák mosásakor az alacsonyabb centrifugálási sebesség és a szárítógép helyett a ruhaszárító kötél használata csökkenti a mikroműanyag mennyiségét.
- A szintetikus szőnyegek, takarók vagy párnák mikrorészecskéket bocsátanak ki a szoba levegőjébe, amelyeket belélegzünk. A ruhákhoz hasonlóan itt is a természetes szálak jelentik a jobb választást.
- Aki megfelelően helyezi el a hulladékot, automatikusan csökkenti a környezeti veszélyeket.
- Kozmetikai termékeknél figyeljünk az összetevőkre. A mikroműanyag számos folyékony szappanban, bőrradírban, tusfürdőben, krémben, sminkben stb. megbújik. Kerüljük az olyan összetevőket, mint az Acrylate Copolymer (AC), Acrylate Crosspolymer (ACS), Dimethiconol, Methicone, Polyethylen (PE), Polypropylen (PP), Polyamid (PA), Polymethylmetacrylate (PMMA) és Polyethylenterephthalat (PET).
- Az autós közlekedés révén mikroműanyag kerül a talajba, mivel a személygépkocsik gumiabroncsai élettartamuk során átlagosan körülbelül egy-másfél kilogrammnyi tömeget veszítenek. Ezért: tegyünk meg minél kevesebb utat autóval, és rendszeresen ellenőrizzük a guminyomást. A túl magas és a túl alacsony nyomás is nagyobb kopáshoz vezet.
