A-La-Carte

Az ötödik negyed (2019/4)

A hulladékcsökkentés témája a csúcsgasztronómia számára sem megkerülhető. Tempi di recupero című könyvében a Slow Food Egyetem egykori igazgatója összegyűjti sztárséfek receptjeit, amelyek nyesedékeket és maradékokat hasznosítanak, és egy világméretű eseményt szervez a témában, amelyen a legtekintélyesebb éttermek vesznek részt. Signora Munari számára szóba sem jöhetne, hogy a… száráról lemondjon.


A hulladékcsökkentés témája a csúcsgasztronómia számára sem megkerülhető. Tempi di recupero című könyvében a Slow Food Egyetem egykori igazgatója összegyűjti sztárséfek receptjeit, amelyek nyesedékeket és maradékokat hasznosítanak, és egy világméretű eseményt szervez a témában, amelyen a legtekintélyesebb éttermek vesznek részt.

Signora Munari számára szóba sem jöhetne, hogy lemondjon a brokkoli száráról. „Ezzel legalább a felét elveszíteném annak a zöldségnek, amiért teljes árat fizettem” – mondja a venetói nyugdíjas szakácsnő, miközben ingatja a fejét. Ugyanez vonatkozik a friss borsó hüvelyére is, amelyből tavasszal alaplevet készít a rizottójához. És természetesen az articsóka szárára is, amelyet Munari generációjának sok olasz tagja a szívével vagy a talpával együtt a bogáncsféle legkiválóbb, legzsengébb és legfinomabb részének tart.

De ezek olyan gondolkodásmódok, amelyek a fiatalabb generációkból Olaszországban (és Európában) időközben kikoptak. És amelyek az ország éttermeiben is alig találnak már alkalmazásra. Ez volt Carlo Catani egyik indítéka arra, hogy a tavalyi évben megjelentesse a könyvét. A kétértelmű, „Tempi di recupero”, azaz „A hasznosítás időszerűsége”, de „Ráadás” jelentésű címmel a szerző olyan olasz szakácsok szövegeit és receptjeit publikálja, amelyekben a vélt konyhai hulladékok játsszák a főszerepet.

„Szeretnénk az olvasókat arra inspirálni, hogy a konyhai hulladékot a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék” – mondja Catani, aki öt évig volt a piemonti Pollenzóban működő Slow Food Gasztronómiai Tudományok Egyetemének igazgatója. „Főleg azért, mert ma már rendelkezésünkre áll a technológia előnye” – folytatja a könyv szerzője. „Míg a nagyanyáinknak kizárólag egy zöldségpasszírozó vagy egy szűrő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a karfiol külső leveleit vagy az édeskömény gumójának legkeményebb részeit feldolgozzák, addig mi a modern konyhai robotgépeknek köszönhetően ezeket a részeket percek alatt krémekké és pasztákká tudjuk varázsolni.”

Még az 1980-as években is a pazarolást, vagyis a túlméretezést és az elhagyást tekintették a fine dining éttermek egyik ismérvének. Ám ez időközben radikálisan megváltozott. „Először sok csúcsétterem kezdte el használni az állatnak azt a részét is, amit mi, olaszok »ötödik negyednek« hívunk, tehát a belsőségeket, de a lábakat, farkakat és füleket is” – számol be Catani. „És most ez a trend kiterjed a különböző zöldségekre is, amelyekből hosszú ideig sokkal többet dobtunk ki a kelleténél.” Ami annál is inkább sajnálatos, mivel a jelentős tápanyagok és vitaminok gyakran éppen az olyan nyesedékekben összpontosulnak, mint például a héjak.

Így aztán a könyvben összegyűjtött receptek között találhatunk zöldségételeket, mint például Riccardo Agostiniét a rimini Il Piastrino csillagos étteremből, aki csicsókahéjjal kínál céklacarpacciót, de húsételeket is, például a Slow Food által kitüntetett Osteria Azdora séfjétől, Lina Montinitől, az apróhúsos ragut báránybelsőséggel és borjúbelekkel.

Idén először november 16-tól 24-ig egy úgynevezett Tempi di Recupero hetet rendeznek. Ezen a világ minden tájáról származó éttermek olyan ételekből álló menüsort kínálnak, amelyek maradékokból és vélt hulladékokból készültek. „A rendezvény három fő témát foglal magában” – mondja Catani –, „nevezetesen a maradékfelhasználást, a halak és húsok nyesedékeinek felhasználását, valamint a régi idők újrahasznosítási receptjeinek felelevenítését.”

Ehhez a résztvevő éttermeket felkérik az általuk kifejlesztett menü beküldésére, hogy a Tempi di Recupero csapata egy egységes grafikai arculatú étlapot tervezhessen mindenki számára. A szervező honlapján mutatják be az éttermeket és a menüket. Végül díjakat osztanak ki a legmeggyőzőbb ételekért, és receptjeiket közzéteszik a honlapon. A részvételi díj éttermenként 100 euró, amelyből 60 euró két szervezetnek folyik be. Az egyik az olasz csúcsséf, Massimo Bottura Food for Soul alapítványa, amely már a világ több városában üzemeltet olyan éttermeket, ahol a nagy- és szupermarketekből származó, már eladhatatlan élelmiszereket rászorulóknak szánt menükké alakítják át. A másik pedig a Slow Food által életre hívott Food for Change tudatosító kampány az élelmezés, az élelmiszerpazarlás és az éghajlatváltozás közötti összefüggésekről.

A Tempi di Recupero héten való részvételüket már számos európai, valamint észak- és dél-amerikai étterem megerősítette. Közöttük olyan ragyogó nevek is, mint a kétcsillagos koppenhágai Kadeau és a lisszaboni Belcanto. Szintén csatlakozott a tavaly júniusban Helsinkiben megnyitott Nolla étterem is. Ez egy zero-waste étterem, vagyis olyan, amely nem vagy alig termel hulladékot. A stílusos skandináv dizájnnal kialakított Nolla központi eleme egy komposztálógép, amely a vendégtér közepén áll, és amelybe az ételmaradékok kerülnek, mielőtt visszakerülnének a szállítókhoz, akik azokat később trágyaként használják fel.

Valójában a komposztálóba csak az kerül, ami esténként a tányérokon marad, vagy ami egyszerűen ehetetlen, mint például a tojáshéj” – mondja a séf és társtulajdonos, Albert Franch Sunyer. „Minden mást már előre és a konyhában feldolgozunk, így nem is keletkezik komposztálandó hulladék.”

A Nollában még a „hulladék” kifejezést is igyekeznek elkerülni. „Jobban szeretjük a melléktermék kifejezést használni” – magyarázza Sunyer –, „mivel ezek nagy része ehető, és sok kultúrában fogyasztják is őket. Nekünk az a célunk, hogy felértékeljük, bemutassuk és elérhetővé tegyük őket vendégeink számára. Végül is ez egyben a gazdálkodó munkája iránti megbecsülés jele is, aki annyi időt fektetett a termesztésbe, gondozásba és betakarításba. De a természet iránti tiszteleté is.” Mert a természet – zárja gondolatait a séf – egyszerűen nem termel hulladékot.

www.tempidirecupero.it
www.tempidirecupero.it/tempi-di-recupero-week
www.foodforsoul.it
www.slowfood.com/get-involved/food-for-change-campaign

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!