Három dolog van, amit meg kell tenni az életben: ültetni egy fát, építeni egy házat és megenni egy üstforró kolbászt Felső-Ausztriában. Míg az első kettő gyakran a helyszínen vagy a szükséges aprópénzen bukik el, a harmadik opciót viszonylag könnyen ki lehet pipálni a teendőlistán. Az egyetlen feltétel: ki kell venni a szabadnapot egy csütörtök délelőttre, meg kell spórolni az étvágyat, és el kell autózni egy kiválasztott hentesüzletbe. Hogy miért éppen ez a hét napja, az a kolbászgyártás történelmében rejlik.
„Régen mindig hétfőn vágtak és csütörtökön kolbásztöltöttek. A kolbásznak ki kellett bírnia a hétvégét. Vákuumozás akkor még nem volt” – mondja Fritz Silmbroth. A hentes már 25 évvel ezelőtt is állami bajnok volt, és nyolc éve vezeti az üzletet az álmos Viechtwangban, közvetlenül a barokk plébániatemplom mellett. Kizárólag az Almtalból származó sertéseket, marhákat, borjakat, bárányokat vagy vadakat dolgoznak fel. A gazdákat személyesen ismeri, és nevüket egy táblán tünteti fel az üzlet előtt. Tartósítószerek, pácsók vagy pH-csökkentők használata itt tilos. Több mint 80 különböző hús- és kolbászkülönlegességet állítanak elő a Silmbroth család kézműves tökéletességgel. Többek között kolbászokat is – a csütörtöki nap főszereplőit. Ha az üstforró kolbásznak lenne Instagram-fiókja, tízezernyi követője lenne. De a nagy roham még az analóg korszakban kezdődött – jóval az internet diadalmenete előtt. Valamikor az 50-es években történt. Egy napon a hivatali vezető, az igazgató és a kőműves lopva elhaladt a hentesüzlet mellett, betértek némi erősítésért, és elfogyasztottak néhány friss kolbászt egy korsó sörrel. Más helyiek is megérezték a dolog ízét. Ahogy a hír terjedt, az ínyencek száma egyre nőtt – és megszületett az „üstforró kolbász”.
„Ma már esetenként buszokkal és külföldről is érkeznek. Néha még a zenekar is játszik” – magyarázza Silmbroth. A siker több ponton alapul. Egyrészt magán a kolbászon. Az ókorba tekintve láthatjuk, hogy a görög harcosok is ezzel erősítették magukat. A rómaiak belsőségekkel, borssal és egy kis farkastejjel töltötték meg, és nem utolsósorban a népünnepélyeken gyakran kolbász volt a győztesek jutalma. Szóval tényleg mindig a kolbászon múlt a dolog.
Siker vég nélkül
A tápláló útravalóból és a későbbi szegények ételéből mára a kulinária egyik alappillére lett. Az önjelölt kolbásztudósok fejből számlálják a több száz különböző nyers, főtt és sült kolbászt. A frankfurti virslitől és a „bécsi virslitől” az észak-afrikai merguez-en át egészen a skót haggisig, az olasz zamponéig és a francia Saucisson de Lyonig. Minden kolbász egy titkot rejt. Ízlésről lehet vitatkozni, de a minőségről nem. „Csak akkor jön ki jó, ha jót teszek bele. A minőségen nem szabad spórolni” – mondja a kirchdorfi Heinrich Schöllhuber, a felső-ausztriai kolbászkultúra másik intézménye. A húsmester 82 évesen már a babérjain ülhetne, de nem teszi. Továbbra is kolbászt tölt. Néha heti háromszor. Az üstforró kolbász azonban csak csütörtökön van. Frissen az üstből legkésőbb déli tizenkét óráig. Amikor a templom harangjai megszólalnak, már késő. Akkor a Gasthaus Schöllhuberben már az ebédmenüt tálalják, és az üstöt kikapcsolják. Ez szinte minden vendéglőre igaz, amely üstforró kolbászt kínál. A viechtwangi Silmbrothnál is eljön az idő, amikor elfogy a kolbász.
Délben a hentesek munkanapja amúgy is már nyolc órája tart. Hajnali fél négykor van ébresztő. Silmbroth a csapatával tölti a húslevet a bélbe, kb. két órán át füstöli a kolbászokat (a fehérkolbászok kivételével), majd nyolc órától 72 Celsius-fokos vízben hagyja őket húzódni. Ha a kolbászokat magasabb hőmérsékleten, vagy éppen forrásban lévő vízbe tennék, akkor megrepednének.
Ahhoz, hogy a kolbászok fogyaszthatók legyenek, minden hentes vízzel főz. A hőmérséklet döntő fontosságú. Ha túl forró, azaz forr, akkor a kolbász megreped. A víz hőmérsékletének 70 és 75 fok között kell lennie az üstben. Vastagságtól függően a kolbászoknak 15-30 percre van szükségük. Túl sokáig nem szabad a vízben maradniuk. Különben kiáznának. „Két óra után már nem szeretem a kolbászt” – mondja Silmbroth. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére, melyik kolbászt veszi ki. Csúcsidőben akár 500 darab kolbász is úszkál a vízben. Hogy ne legyen összekeveredés, és egyetlen frankfurti, fehérkolbász vagy debreceni se maradjon túl sokáig az üstben, a hentes egyszerű rendszer szerint helyezi őket a vízbe: „a frissek teljesen jobbra, a bal oldalon lévők már fogyasztásra készek”.
Minél több a kolbász, annál aromásabb a víz, és annál jobban megőrzik a debreceniek és társai az ízüket. Régebben feláldoztak egy kolbászt, hogy sós ízt adjanak a víznek, nehogy a kolbász az ozmotikus nyomás miatt kiázzon és ízét veszítse. Az áldozati kolbász helyett egy kanál sót is lehetne tenni a vízbe. „Én a Schöllinél tanultam, és sosem volt áldozati kolbászunk. Hentesként ezt nem tesszük” – mondja Silmbroth.
A veszély, hogy a kolbászok kiáznak vagy egyáltalán nem fogyasztják el őket, Silmbrothnál és Schöllhubernél amúgy sem áll fenn. Már reggel kilenckor sok asztal foglalt. Az üstforró kolbász rajongói minden társadalmi rétegből kikerülnek, a munkástól az alkalmazotton át a bankigazgatóig. Olyan ez, mint a virsliárusnál, ahol elnök, popsztárok és munkások találkoznak egyenlőként. A különlegesség az, hogy mindenki egy asztalnál ül, beszélget, viccelődik és nevet. Kötetlen légkör, törzsasztali jelleggel mindenki számára. Foglalni sem Silmbrothnál, sem Schöllhubernél nem lehet. „Az lehetetlen. Az nem működik. Még ha Barack Obama hívna fel és foglalna – azt sem tesszük meg” – mondja a fiatal Hannes Schöllhuber, aki a vendéglőt és a hentesüzletet vezeti. Bár nagy a tolongás a helyekért, szabad helyet mindig találni. „Akkor egyszerűen odébb húzódunk. A kolbász mellett az emberek keveredése és a hangulat a különleges” – mondja Schöllhuber.
Kolbász elvitelre
Az utána következő rituálé mindig ugyanaz. Először rendelni egy italt, majd az üsthöz vonulni, és leadni a kívánságot. Kirchdorfban a kolbászkiosztás az udvaron van, közvetlenül a hentesüzlet mellett. Miközben a szerző még azon gondolkodik, vajon a specialitást, egy füstöletlen frankfurtit, vagy egy csípőset, vagy inkább egy Burenwurstot (parasztkolbászt) szeretne kihalászni a vízből, hallja, amint egy törzsvendég a távolból kiáltja: „Nekem egy méteres kolbászt, kérem!” Egy újabb finomság, és Kirchdorfban az egyik legnépszerűbb kolbász. Ropogós, kissé rusztikus ízvilágú, de kiválóan ízlik. „Füstölt hús, marhahús, sovány szalámihús, a hátaszalonna kemény zsírja – egy hagyományos kolbász, ahogy annak lennie kell. Szívesen eszik” – mondja Schöllhuber, kivesz egy hosszú darabot, és vág egy kis szeletet belőle kóstolónak. „Mindent megkóstolok. Néha veszek magamnak egy debrecenit vagy egy darabka fehérkolbászt” – mondja.
Eközben az alkalmazottja kihalász egy fehérkolbászt az üstből, és vajaspapírba csomagolja. A vendégek felkapják az ízletes tízórai csomagot, visszamennek az asztalukhoz a vendéglőben, és enni kezdenek. Helyi pék által készített péksütemény, édes és csípős mustár, valamint frissen reszelt torma áll az asztalon. Kézzel eszik. Kés és villa az üstforró kolbásznál az úri huncutság jele és nem odaillő. Ha az éhség vagy a vágy továbbra is kopogtat, megismétlik az eljárást – amíg jóllakottak nem lesznek. Általában sört isznak hozzá.
Viechtwangban hasonló a helyzet, csak a péksütemény, a tányér, a mustár és a torma a feldolgozóhely és az eladótér közötti köztes folyosón található. Fritz Silmbrothnál kell rendelni. Közben fél 12-re jár az idő. Az asztalok megteltek, sokan még tovább maradnak, mások hazafelé indulnak. Talán fát ültetnek vagy éppen házat építenek. Vagy átgondolják a csütörtököt – és várják a jövő hetet: az üstforró kolbász napját. —

© Volker Weihbold



© Philipp Braun
Címek
Gasthaus Silmbroth
Viechtwang 23, 4644 Scharnstein, T 07615/22 54
Gasthaus Schöllhuber
Simon-Redtenbacher-Platz 8, 4560 Kirchdorf an der Krems, T 07582/621 16
Fleischmanufaktur Riepl
Dienergasse 5, 4210 Gallneukirchen, T 07235/638 98 15 (minden hónap első csütörtökén)
Fleischhauerei Führer
Ofteringer Straße 25, 4064 Oftering, T 07221/634 07
Fleischhauerei Strasser
Hauptstraße 15, 4642 Sattledt, T 07244/89 09
Fleischerei Böhm
Marktplatz 1, 4222 St. Georgen an der Gusen, T 07237/220 90 (Knacker és egyéb kolbászok előrendelésre)
Fleisch und Wurst Badinger
Lambacherstraße 3, 4661 Roitham, T 07613/51 03 (jelenleg téli szünet, különben előrendelésre)
Metzgerei Gruber
Platz der Sudetendeutschen 7, 4810 Gmunden, T 07612/642 57
Fleischhauerei Kranichsteg
Steg 20, 4817 St. Konrad, T 07615/80 31
Gasthaus Kiener
Breitenschützing 24, 4690 Schlatt, T 0699/10 23 93 95
Kalki’s Hausfleischerei
4655 Albenedt 19, T 07614/65 77 (mindig pénteken)