A-La-Carte

Extra osztályú rizling (A la Carte 2004/01)

A Kamptal ismét bebizonyítja, hogy nemcsak a Wachau képes nagy rizlingeket produkálni.


Extra osztályú rizling

Szöveg: Michael Prónay Fotó: Sabine Jellasitz

Kamptal, ez közel 3900 hektár szőlő, amely a Krems politikai kerülethez tartozó Langenlois bírósági körzetében fekszik. A borvidék hat községet foglal magában: Grafenegg (korábban Etsdorf-Haitzendorf), Hadersdorf-Kammern, Langenlois (beleértve a híres borászati településeket, mint Gobelsburg, Schiltern és Zöbing), Schönberg am Kamp (Mollands-szal) és Strass im Strassertale. Statisztikailag a Zöld Veltelini a szőlőültetvények több mint 52%-ával az oroszlánrészt tudhatja magáénak. Második helyen 11%-kal a Müller-Thurgau (Rivaner) áll, amit láthatóan senki sem akar ismerni. Aztán következik a Zweigelt valamivel több mint 8%-kal, és a Riesling közel 8%-kal, ami az országban a második legmagasabb arányt jelenti (a Wachau 13%-a után). Egyetlen más szőlőfajta sem éri el az 5%-ot.

A régió természetes központja Langenlois, nem utolsósorban azért, mert a régi város kb. 2400 hektár szőlővel a vidék messze legnagyobb szőlőültetvényével (több mint 60%) rendelkezik. A múltban szórakoztató versengés zajlott Langenlois és Gols között, hogy ki is valójában az ország legnagyobb borászati települése. A golsiak arra hivatkoztak, hogy Langenlois csak a környező települések 20. század második felében történt beolvasztásával érte el jelenlegi méretét, míg Golsnak erre nem volt szüksége. Időközben kompromisszumos megoldás született, miszerint Gols a legnagyobb borászati község, Langenlois viszont a legnagyobb borászati város.

A csúcsborászok
Langenlois azonban három hagyományos csúcsborász otthona is az országban: Bründlmayer, Hiedler és Jurtschitsch itt rendezkedett be. Az utóbbi években azonban néhány újonc révén versenyhelyzet alakult ki, elsősorban az 1996 óta Michael Moosbrugger vezette Schloss Gobelsburg által (Willi Bründlmayer egyébként 50%-os tulajdonos, de tudatosan teljesen távol tartja magát a napi üzletmenettől), a „modernista” Fred Loimer, az Ehn testvérpár, de a rendkívül elkötelezett Birgit Eichinger és nővére, Michaela Haas által is a szomszédos Straß im Straßertal-i Allram borászatból.
Ott székel a Dolle borászat is, ugyanúgy, mint Johann (Hansi) Topf, valamint a Maglock-Nagel borászat (amely a teszt legkönnyedebb rizlingjével nyújtott ragyogó teljesítményével hívta fel magára a figyelmet). Két borászt mindenképpen érdemes még megemlíteni, mert tramini boraikkal bravúrosan helytálltak: a schönbergi Josef és Berta Aichinger borászata, valamint a langenloisi Thomas Leither. Utóbbi egyébként Prof. Fritz Zweigelt dédunokája, akinek a múlt század 20-as éveiben sikerült létrehoznia minden idők legsikeresebb hazai nemesítését, a Zweigeltet. A tisztesség kedvéért meg kell említeni, hogy a névjavaslat nem tőle származott: ő a kékfrankos x Szent Lőrinc keresztezést „Rotburger”-nek nevezte el, ahol a „burger” utótag a munkássága helyszínére, a klosterneuburgi borászati iskolára utalt. Egyébként Fritz Zweigelt nevéhez fűződik a Blauburger (kék portugieser x kékfrankos) is, újabb időben pedig a Goldburger is ennek a sémának megfelelően kapta a nevét.

A borok
Felkértük az „Österreich A la Carte 2004” kalauzban szereplő összes borászatot, hogy egy tetszőleges bort küldjenek. 22 borászat szállította a borait, így nyolc rizlinghez (a Steininger-féle rizlingpezsgővel együtt kilenchez), hat zöldveltelinihez, két traminihoz, valamint egy-egy szürkebarát-fehérburgundi házasításhoz, Neuburgerhez, fehérburgundihoz, Chardonnay-hoz, Sauvignon Blanc-hoz és egy jégborhoz (fajta megjelölése nélkül) jutottunk.
Az „A la Carte” törzscsapata (Dietmar Bruckner, Michael Prónay és Günter Reindl) kóstolta a borokat. A borokat csoportokban, növekvő alkoholtartalom szerint vakon kóstolták, mégpedig pezsgő, veltelini, sauvignon, rizling, Pinot és társai, tramini, jégbor sorrendben. A legjobb borokat egy döntő körben, a szőlőfajták figyelmen kívül hagyásával, növekvő pontszámok szerint forgó rendszerben kóstolták újra, így a különböző csoportok pontszámai összevethetőek egymással. 14 bor a 2002-es évjáratból, hat darab 2003-as, egy-egy pedig 2001-ből és 1999-ből származott.
Némi meglepetést okozott az eredmény: a Leithner-féle tramini és az Allram-féle rizling ex-aequo győzelmére, a Maglock-Nagel kabinetrizlingje előtt, senki nem számított, a Gobelsburger Lamm ex-aequo harmadik helyezése viszont várható volt. Egy bort még meg kell említeni: Willi Bründlmayer „Spiegel” bora valószínűleg az ország leginkább alulértékelt bora. Olyan diszkréten, finoman, elegánsan és lágyan hordóval övezve mutatja már évek óta a borász (és pincevezetője, Sepp Knorr, akit szintén meg kellene említeni) érzékét.

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!