Ami ajándékötletnek indult az élvezeteket kedvelő barátok számára, mára egy nagyon különleges bécsi csokoládémanufaktúrává nőtte ki magát. Egy kis tangólépéses kitérő egyébként szintén hozzátartozik.
Türelmesen és koncentráltan áll tizenkét ember csokoládébarna kötényben a tükröződő nemesacél munkafelület körül, miközben Gesa lelkiismeretesen eltakarítja a nemrég lezajlott fajtakóstolás utolsó nyomait. „A higiénia a csokoládékészítésnél az egyik legfőbb alapelv” – magyarázza –, „ugyanis viszonylag alacsony hőmérsékleten dolgozunk, ezért mindennek tökéletesnek kell lennie.” Különböző fajtákat, gyártási módokat és márkákat adtak körbe és kóstoltak meg nemrég, következő lépésként pedig a gyakorlati rész következik a tizenkét résztvevő számára.
Gesa Weitzenböck csokoládékészítő (chocolatière) a bécsi Mariahilf kerületben, vendégei pedig éppen a „bitter süß” manufaktúrájában tartott, általában pillanatok alatt betelő workshopok egyikén vesznek részt. A csokoládé csodálatos illata csábítóan lengi be a levegőt, a tanítványok pedig munkához látnak. Pezsgős trüffel és szilvás praliné áll az órarenden, emellett még Dulce de leche-s praliné, ami egy argentin karamellkrém, és tojáslikőr. Gesa elmagyarázza az alapokat a hozzávalók kezelésénél, segít, viccelődik, csoportokat oszt be, mesél. „Nagyszerű számomra átadni a tudásomat. Ilyenkor hirtelen megfordulnak a szerepek, hiszen nem is olyan régen még én voltam az, aki ilyen kurzusokon vett részt.”
Öt éve volt, hogy az egykori kiadói munkatársnő a nagy szerelmével, a csokoládéval önállósította magát. És minden igazából az argentin Buenos Airesben kezdődött, ahová tulajdonképpen egy másik nagy szerelem vitte: a tánc és a tangó iránti szenvedély. „Akkoriban egy hónapot szántam arra, hogy elutazzak ebbe a csodálatos városba, mielőtt egy új munkahelyen kezdtem volna.” Végül – megszakításokkal – hat hónap lett belőle, amely alatt Gesa Weitzenböck nemcsak naponta táncolt és gyorstalpaló módon spanyolul tanult, hanem mellékesen még a bécsi félállású munkáját is távolról végezte, és emellett elvégezte a híres „Ingrid Cuk – Escuela de Chocolate” csokoládékészítő iskolát. „Az édesség Argentínában mindenütt jelen van, szóval mi is lehetett volna természetesebb. A nagyszerű termékért, a csokoládéért pedig már jóval azelőtt rajongtam, könyveket faltam róla, kurzusokat látogattam, és minden évben karácsonykor pralinékat készítettem a nagyon ínyenc baráti körömnek.”
A képzést, amely normális esetben két és fél évig tart, kompakt két és fél hónapba sűrítette. Gesa hihetetlenül sok új dolgot tanult, találkozott résztvevőkkel fél Dél-Amerikából – gyakorlatilag minden országból, ahol csokoládét termesztenek –, és az imádott csokoládéterméket újra egészen más szemmel látta: „Ez az időszak valóban új kaput nyitott előttem a kakaóbab világába. Korábban is tisztelettel viszonyultam a csokoládéval végzett munkához. De az ember valójában bármit megtehet vele, amit csak akar – és ő partner benne.”
Visszatérve Bécsbe, az egykori karácsonyi ajándékötletből új hivatás lett, és nem sokkal később megnyílt a „bitter süß – Bécsi Csokoládé Manufaktúra”. Munkájához Gesa egy vizsga letétele után a céhtől is különengedélyt kapott, ma pedig nap mint nap a kis üzletében áll, és szabadjára engedi a kreativitását. Időközben éppúgy gyártanak csokoládés fűszerszószokat, mint szezonális finomságokat, pralinékat, nugátkrémeket és csokoládélapocskákat a kardamomtól a gránátalmáig terjedő, csodálatosan aromás hozzávalókkal. Mindegyik kézzel készült, és olyan nemes kakaóból készült csokoládékból, amelyet közvetlenül olyan termelőktől szerez be, mint a svájci Felchlin cég vagy a francia bio- és fairtrade gyártó, a Kaoka.
Összességében immár több mint 40 kreáció létezik bio és tisztességesen kereskedett hozzávalókból, valamint a világ legjobb Grand-Cru csokoládéiból. Mi a legszebb az egészben? „Hihetetlenül kielégítő és nagy jutalom, amikor észreveszed, hogy értékelik a munkádat. És hogy a terméked mosolyt csal az emberek arcára. Ez banálisan hangzik, és nagyon egyszerű, de nagyszerű érzés.”