A-La-Carte

Hogy kerül a kő a borba? (2012/3)

A „mineralitás” és a „terroir” fogalmak mindenütt jelen vannak a borkóstolás nyelvezetében. Nyolc borászt kérdeztünk meg: „Hogy kerül a kő a borba?”


Szöveg: Michael Prónay Fotók: Michael Reidinger

„Őskőzet” a Wachau régióban? Ha van olyan a hazai borászok között, aki kiérdemli a „geológusprofesszor” jelzőt, akkor az a wachauban található weißenkircheni Weingut Prager borásza, Anton Bodenstein. Mi mondható el tehát az őskőzetről a Wachauban? „Az őskőzet geológiai szakkifejezésként nem értelmezhető, mindig elmosolyodom, amikor meglátom a címkéken.” A köznyelvben az őskőzet nagyon kemény követ ír le, például a gránitot, de: „Gránit nincs a Wachauban.”

Hogyan néz ki tehát a Wachau geológiai összetétele? „Rendkívül összetett. A fő rész a gneisz és változatai – a Gföhler-gneisz elég ismert –, emellett találhatók paragneiszek, amfibolitok, néha mész-szilikát márványok is.” Ugyanakkor különbséget kell tenni: az alapozó talaj egy dolog, sokkal lényegesebbek az üledékek, a kőzetlerakódások, amelyek különböző vastagságban fedik azt. Háromféle üledék létezik: eolikus (szél által hordott), fluviális (folyók által hozott) és tengeri (ahol egykor az ősóceán hatott).”

Természetesen különösen érdekes, hogy a talajtípusok hogyan befolyásolják a bor ízét. „A borkönyvekben újra és újra hivatkoznak egyfajta linearitásra, miszerint egy bizonyos kőzet vagy talajtípus tipikus borkaraktereket eredményez.” És ez nem igaz? „Nos, tudomásom szerint vannak ugyan durva támpontok, mint a talaj pH-értéke, a mész- és agyagtartalma. Ugyanakkor az évjárat karaktere, tehát az időjárás alakulása sokkal meghatározóbb és mélyrehatóbb.” Ezenkívül ott van még a borász irányító keze, amely döntően meghatározza a bortípust: a lombozat- és talajkezelés, a szüret időpontja, a szőlő fiziológiai érettsége, és nem utolsósorban a pincetechnológia: héjon áztatás, erjesztés (spontán vagy tenyésztett élesztők), erjesztési hőmérséklet, érlelés acélban vagy fában. „A talaj nem statikus, hanem rendkívül dinamikus, sőt illékony. Persze, veszünk talajmintákat az elemzéshez. De egy elemzés egy heves esőzés után, és ugyanazon a helyen két hét szárazság után teljesen eltérő eredményeket ad.”

Ahogy általában a növény és a talaj közötti kölcsönhatás is rendkívül bonyolult dolog. A helyszín a rizoszféra, ez a szőlő hajszálgyökereinek legszűkebb környezete: „Ott találkozik a bioszféra, a hidroszféra, az atmoszféra és a litoszféra.” A gyökerek hajszálereiben víz, levegő, élő részecskék találhatók; kémiai, fizikai és biológiai folyamatok zajlanak ott. Ez egy rendkívül dinamikus valami, ahol a hajszálgyökér mozog. Ionok szívódnak fel, a gyökér exsudátumokat bocsát ki. Hogy mi zajlik ott pontosan, az egyébként intenzív egyetemi kutatások tárgya.

„Ahol a borászok értik, hogyan kell beszélni a szőlőtőkével és foglalkozni a talajjal, ott lehetővé teszik, hogy a szőlő egybekeljen, és élvezetesen feküdjön a házassági ágyban egy mikorrhiza nevű gombával.” Ez a gomba tápsókat, vizet, foszfát- és vasvegyületeket juttat a hajszálgyökereknek. „Az ilyen módon házasított szőlőállományok borai fenntarthatók, tartósabbak, kevésbé oxidációra hajlamosak” – és így kevesebb kénre van szükségük. A gombaflóra számára káros a talajtömörödés, amely például akkor lép fel, ha nehéz traktorokkal hajtanak be a még nedves szőlősorokba. „A talaj sokkal több gondoskodást igényel, mint amennyit megadunk neki. Az az érzésem, hogy a növény jól érzi magát – vagy nem. Ezt kell tisztáznunk a borásszal, hogy ezen generációkon át kell és kellene dolgoznia. Nekem magamnak is át kellett élnem mindezt, hogy 27 borászév után megközelítőleg megértsem ezeket az összefüggéseket.”

De hogyan lehetséges mégis, hogy a származási helyet vakteszten is fel lehet ismerni? „Nos, ez a linearitás bizonyos mértékig valóban létezhet. Ha minden stimmel: stresszmentes szőlőtermelés, helyes lombozat- és talajkezelés, megfelelő időjárási lefolyás, optimális szüretelési időpont, akkor ez valóban terroir-tipikus szőlőanyagot eredményez. És ha a további feldolgozás is következetes, akkor a bor valóban megmutatja a származását.”

Vas az Eisenbergen. A dél-burgenlandi borvidék azonos az Eisenberg DAC területtel, magában foglalja Oberwart, Güssing és Jennersdorf politikai körzeteit. A névadó Eisenberg a Deutsch Schützen-Eisenbergben található, Oberwart legdélibb községében, közvetlenül a magyar határnál, a Kőszegi-hegység része. Már a kelta időkben bányásztak ott vasat. Christoph Wachter, a Weingut Wachter-Wiesler borásza rámutat az észak-burgenlandi különbségekre: „Az éghajlat jelentősen eltér. Egyrészt nincs folyó vagy tó. Másrészt a napsütéses órák száma gyakorlatilag ugyanaz, de a hőmérséklet jóval hűvösebb. Éves átlagunk 9,3 °C, összehasonlítva a Fertő tónál mért csaknem 11 °C-kal.”

De a talaj is más: „Ez tiszta zöldpala, egy nagyon vékony agyagréteggel, és ez teszi a borainkat – tisztán kékfrankosokat – egyedivé: fineszesek, hűvös sötét gyümölcsöt és őrült fűszerességet mutatnak. A hűvös éghajlat egyértelműen javítja a mineralitást”, még egy olyan problémás évjáratban is, mint a 2010-es: „Ennek van egy ásványos fehérborsos jellege, ami tényleg extrém.” Tetszik a borásznak a szőlője földje? „Nagyon boldog vagyok ezekkel az egyedülálló talajokkal, a klímával és a szőlőfajtával párosítva ez valóban különleges.” Az ő filozófiája: „Származás-tipikus borokat akarok készíteni, amelyek tükrözik a talajt, a területet és a borászati filozófiát. Beleragasztani, megkóstolni és a reakció: »Hoppá, ez Eisenberg!« Ez szuper.” Christoph Wachter esküszik az öreg szőlőállományokra: „A harminc-ötven éves szőlőtőkék tökéletesek, mert mélyen gyökereznek.” Minél mélyebb, annál ásványosabb és kifejezőbb: „A purista borok jelentik a jövőt, ez élvezetes, más szóba sem jöhet.”

Bors a Weinviertelben. Stetten a Bisambergtől északra fekszik, itt található a Weingut Pfaffl. Roman Pfaffl idős – akit egykor teljesen jogosan „Mister Veltliner”-nek tituláltak – nemrég adta át a birtok vezetését fiának, Roman Josef Pfafflnak és lányának, Heidinek. A Pfaffl családnál a lösz határozza meg leginkább a borokat. A lösz egy szél által hordott talajfajta. Az alpesi előtér folyóteraszaiból származik, és a jégkorszak alatt a mélyföldeken, mint itt a Weinviertelben, rakódott le. „Számomra a talaj masszívan támogatja a fűszerességet a borban, ami főleg a St. Laurent-nél érezhető. Ha a velteliniben a fűszeresség a feketebors irányába mutat (tipikus a Haidviertel-dűlő borai számára), akkor számomra a Laurent-nél ez a fehérbors és a menta.” Bár az érlelés is közrejátszik: „Régebben inkább hűvösen erjesztettünk. Ez sok gyümölcsöt ad, de kevesebb fűszerességet.” Néhány éve melegebben erjesztenek – a vöröset spontán –, hogy a talaj fűszerességét tisztábban kiemeljék.

És így a veltelini-típusok is különbözők: „A Zeiseneck nagyon gyümölcshangsúlyos borokat eredményez, egyértelmű citrusos elemekkel; a Haidviertel borai illatban visszafogottabbak, ízben viszont hosszabbak és intenzívebbek, a fejlődésükhöz is jelentősen több idő kell, egy évet mindenképpen meg kell adni nekik.” Fontos a zöldítés is, mert a szőlő növekedését korlátozni kell.

Egy kevésbé elterjedt talajfajta a flis homokkő (homokkő kvarccal), ennek csak nagyon vékony löszrétege van. Az onnan származó borok jelentősen különböznek a többi veltelitől: „Ezek a legásványosabbak. Rendkívül későn szüretelik őket, megtartják a savat és a mélységet, és a burgundi érlelés ellenére is igazán fűszeresek.” És akkor ott van még a Goldjoch: „Ez lösz, amely alul homokos-puha. Ez a legmelegebb dűlő, innen jön a legerőteljesebb veltelini, egy hatalmas bor, egyértelmű burgundi vonásokkal.”

Sauvignon a korallzátonyon. Dél-Stájerország és a Sauvignon is figyelemre méltó nemzetközi karriert futott be. A dűlők közül a berghauseni Zieregg számít elsőnek az egyenlők között, a borászatok közül pedig valószínűleg a Weingut Tement, ahol Manfred Tement éppen most adja át a stafétát fiának, Armin Tementnek.

A Zieregg dűlő egy korallzátony. 20 millió évvel ezelőtt nőtt a tengerben. A korallzátony csúcsain klasszikus mészköves talaj található, amely az évmilliók során tovább fejlődött. Felül agyagos mésztartalmú föld alakult ki. Természetesen a talaj helyenként agyagosabb, néha meszesebb, néha a mészmárga tör elő. „De igyekszünk az egész hegyet egységként kezelni, és ezt a talajtípust, a klimatikus hatással párosítva, minden évben kidolgozni.”

„A legértékesebb dolog, ami egy bornál lehet, a származási karakter, vagyis hogy el lehessen mondani: ez mészkőről, löszről vagy paláról jön.” Minden talajnak megvannak az előnyei és a karaktere: „A mésztől citrusos elemeket, a borban feszes, ásványos struktúrát akarunk. Összességében a boroknak animálóknak, karcsúknak kell lenniük, ne menjenek a szélesség felé, az elegancia fontos.” Hogy ez pompásan sikerül, azt a vaktesztek évről évre a legvilágosabban bizonyítják.

A Zieregg dűlő átnyúlik Szlovéniába is. „25 hektár Ausztriában található, 20 a határon túl. A stájer szőlőtőkék körülbelül húsz évesek, ott finom egyensúly és nagyszerű minőség alakul ki.” A szlovéniaiak hét évesek, „ott nedves években be kell avatkozni és ellenőrizni a növekedést.” A gyökereknek nőniük kell, mert „a fiatal tőkék lényegesen intenzívebben reagálnak az időjárásra, mint az öregek.”

„Régebben nagy volt az érettség, sok az alkohol és a gyümölcs, de a finomság ezt megsínylette.” 2005-ben történt egy észrevehető változás: „19-19,5 °KMW-nál szüretelünk, topboraink 13-13,5 % alkohollal rendelkeznek, régebben ez akár 14,5 % is volt.” A következmény? „Most a mineralitáson keresztül lényegesen tisztábban juttatjuk a palackba a dűlő kifejezését.” Van ennek hatása az eltarthatóságra? „Igen, megfelelő egyensúly mellett húsz év nem számít, a bor komplexebb és jobb lesz. Az elegancia egyáltalán nem kérészéletű, éppen ellenkezőleg.”

Gneisz a Kremstalban. Senftenbergben, néhány kilométerre északnyugatra Kremstől, Franz Proidl az Ehrenfels dűlőjében főleg gneiszen dolgozik: „Lényegében arról van szó, hogy amint a primőr gyümölcs alábbhagy, mögötte a kő nagyon tisztán előbukkan. Ezzel szemben azok a borok, amelyek olyan talajokból származnak, amelyek szépen kövér hozamokat hoznak szép gyümölcsös borokkal: ott a gyümölcsfázis után gondozott unalom következik a karakter helyett. Mert a kő a felelős az igazi karakterért, amikor a primőr gyümölcs elillan.” Ami logikusan a nagy borokra vonatkozik, nem a gyors fogyasztásra készített standard borokra, amelyeknek természetesen szintén megvan a létjogosultságuk.

Hogy egy bor karaktert kapjon, az az alacsony hozamokkal függ össze. Proidl: „Úgy gondolom, hogy az alacsony hozam a természet által lényegesen jobban sikerül, mint emberi beavatkozással. A jó dűlőim, mint az Ehrenfels, természetüknél fogva kisebb hozamúak, alig kell irányítani. Más talajok többet teremnek, és azokból lesznek a normál borok, de nem a nagyok.” Az Ehrenfels nagy része Gföhler-gneiszből áll, „de a senftenbergi várrom egy vulkanikus kitüremkedésen áll.” Ezt észre lehet venni a nyugati szárnyon, amely a hegy mintegy egyharmadát teszi ki, „ott a talaj kerek, kompakt, szívós kőből áll, nem olyan szögletes, mint a gneisz esetében.”

Mi jellemzi a nagy bort? „Mindenekelőtt szép érlelhetőség szép karakter mellett.”

Fiatalon ez aligha elképzelhető, az egyéves dűlőszelektált boraimat nem érdemes megkóstolni. A kiforrott borokat kínáló borlapokkal rendelkező vendéglők ritkák, de annál finomabbak, például a Floh Langenlebarnban vagy a Schulhus Krumbachban, a Bregenzerwaldban.” Ott a vendéglős elé tett egy bort: „Kóstolom a palát, és német rizlingre tippelek – pedig a saját Pfenningbergem volt, a pala stimmelt. Fiatalon a bor nagyon plakátszerű és gyümölcsös, de korral nagyon jól fejlődik, ez az, amit a bor alatt értek, amikor veltelinire és rizlingre gondolok: kevésbé a fajta, mint inkább a talaj, amely beleírja magát a borba.”

Ásványok a bécsi Nussbergen. Fritz Wieninger pontosan ismeri a bécsi talajokat, valamint a Duna jobb partján fekvő Nussberg és a bal parti Bisamberg közötti különbséget: „A kifejezettebb mineralitás mindenképpen a Nussbergről származik. A Bisamberg talajai az altalajban kiadósak, a felső löszös talaj valamivel kevesebb mineralitást ad le, a Bisamberg fiatal ültetvényei kevés terroir-t mutatnak. A Stammersdorfer Herrenholz dűlőből származó zöld veltelini – a tőkék negyven évesek – már kifejezett mineralitást mutat.” Fordítva, a Nussbergen az igazi kő a felszínig ér. „A Nussberg Bécs leghíresebb dűlője, az egyes számú, a bor íze egy kicsit olyan, mint a déli vasúti boroké.” Miért? „A Nussbergen kezdődik az a geológiai zóna, amely Gumpoldskirchen mögött ér véget.” A Nussberg talaja kifejezett mészhomokkő, a Duna felé lefelé mészmárga jön: „Alul, az Ulm dűlőben, ott valóban kagylókat találhatunk.”

A Nussbergen a mineralitás mindig nagyon kifejezett, bár a klíma természetesen szintén közrejátszik: „Az alacsony pH-értékű (tehát magas savtartalmú) években erősebben érvényesül, mint a forróbb években, ahol a gyümölcs és a teltség egy kicsit elnyomja a mineralitást.” „A terroir-jellemző bécsi bor példájaként” Fritz Wieninger először a Mayer am Pfarrplatz-féle Riesling Weißer Marmort említi. Aztán jönnek az ő borai: a Nussberg Alte Reben és a Rosengartl. Ezek léteznek részben fajtatisztán, részben az újrafelfedezett hagyományok szerint Gemischter Satz-ként.

„A nussbergi rizling éppen úgy alakul, hogy valóban felismerhető, és ez a talajösszetételből ered: kevesebb igazi föld, mint ásvány, amit a gyökerek felszívnak, és az aromastruktúrát fejlesztik. A kevésbé mélyre nyúló gyökerekkel rendelkező fiatal tőkék kevesebbet tudnak felvenni a talajból.” Mi ez geológiailag pontosan? „Fogalmam sincs, nem vagyok geológus. De ha valaki ilyen bortípust szeretne, akkor a talaj felé kell orientálódnia, ott nem lehet permetezni és szórni semmit.”

Fritz Wieninger biodinamikus elvek szerint dolgozik, „de nem azért, hogy megváltsa a világot, hanem azért, hogy jobbá tegye a bort.” Ez több szimbiotikus életet biztosít a talajban, és kifejezőbb, terroir-jellemző borokat eredményez. „Néhány év van mögöttem ezzel a szemlélettel, nagyon jól érzem magam, ma jobban tudom, mint valaha, hogyan csalogassam elő a talaj aromáit, hogyan juthatok izgalmas borokhoz. Távol a primőr gyümölcsöktől és a felszínességtől.” Több karakterrel, mélységgel és érlelési potenciállal rendelkeznek azok a borok, amelyeknek kapcsolata van a talajjal: „A primőr gyümölcs mulandó, a terroir megmarad.”

Féldrágakő a vulkánból. A délkelet-stájerországi Kapfensteinben fekszik Georg Winkler-Hermaden borászata. Legismertebb bora érdekes módon vörös, Zweigeltből készül és az Olivin nevet viseli. Az olivin egy vulkanikus féldrágakő, Ausztriában Kapfenstein a legfontosabb lelőhely, a nevét a színéről kapta. „Nálunk nem klasszikus nehéz vulkanikus agyag van, inkább könnyebb talaj, mert bazaltlépcsőből keletkezett. Főleg bazalttufa, amely kővé vált, majd újra elmállott.” A vulkanikus kőzet alapvetően jól megfelel vörösbornak. Mivel a régiónak még alig van vörösboros hagyománya, felmerül a kérdés: elállnak a borok? „Azt hiszem, igen. Két-három éve csináltunk egy húsz évjáratból álló vertikális kóstolót, minden vendég meglepődött, milyen jól állnak a borok ennyi idő után.” A tölgyfahordók, amelyekben az Olivin érik, saját erdőkből származnak, ugyanarról a terroir-ról, mint a szőlő. 2012 óta a borászat bio-tanúsítvánnyal rendelkezik: „Ezzel a művelési móddal a terroir még tisztábban érvényesül, mert kevesebbet avatkozunk be a talajba, a szőlő tisztán kapja a talajt, a terroir-nak még intenzívebben kell kijönnie.” Ez egy nagy lépés Stájerország számára a magas csapadékszint (ami viszont kedvez a peronoszpóra, a szőlőperonoszpóra terjedésének) miatti sokkal nagyobb nedvesség miatt, de: „Jól megoldjuk, és abszolút optimisták vagyunk ezzel kapcsolatban.”

Pala és kavics Burgenlandban. Az észak-burgenlandi Seewinkel az, ami Burgenlandnak, mint a Weinviertel Alsó-Ausztriának: a legfontosabb, mert messze a legnagyobb borvidék. Frauenkirchenben található Josef Umathum borászata. Legismertebb dűlői a Hallebühl (vörös kaviccsal), valamint a Fertő-tó másik oldalán a jois-i Kirschgarten palás talajjal.

Umathum egészen különleges módon kötődik a talajhoz. A borászatban különböző dűlők talajszelvényei lógnak. „Számomra a borász földhöz való kötődése egészen lényeges dolog: hogyan művelik a talajt, és mennyire adja át azt, amije van? Nagyon szoros kapcsolatot látok: azoknak a borászoknak, akik az év felét társasági partikon töltik, viszonylag kevés földhöz kötődése lesz. Számomra személy szerint nagyon fontos ez a föld iránti érzék és annak kifejezése, ami aztán a borban megtalálható.” Fordítva: „Ha nincs érzékem a talajhoz, a mikroklímához és a fajtához, akkor nem tudom ezt a boromba sem beletenni. Nem kell naponta egy marék földet ennem, hogy ezt érezzem, de újra meg újra ott kell állnom a szőlőben, hogy érezzem, mi van ott, milyen kisugárzása van a földnek, milyen különlegessége van ennek a szőlőnek: amit aztán kifejezésre juttatunk a borokban.” Ami alig ismert: „Létezik egy tanulmány a Bécsi Egyetemen: egy marék talaj szűrőbe került, tiszta vizet öblítettek át rajta, majd megkóstolták a vizet. Az esetek 60 %-ában tiszta egyezés volt a víz és az adott talajból származó bor íze között.”

A legritkább esetekben egy szőlőültetvény teljesen egyforma és harmonikus. Általában egy konglomerátum, tehát egy keverék, emiatt a talajnak különböző árnyalatai vannak: „A domboldalon a borok finomabbak, elegánsabbak, az alján teltebbek és dúsabbak. Csak a kettő kombinációja eredményezi a különlegest, éppen a teltséget és a finomságot. Burgundban teljesen egyértelműen tudják: a legjobb dűlők a középsők.” Hogyan definiálható a mineralitás a borban? „Erről sokat beszélnek. Hogyan ízleljük meg? Van egy finoman sós jegy a nyelvhegyen, de nem minden évben egyforma, száraz években ez visszafogottabb.” És: „A talajnak aktívnak kell lennie, különben a szőlő nem tud semmit kiszedni belőle. Ha csak pala van és semmi más, akkor alig jön valami, akkor az üvegpalack mineralitása a legnyilvánvalóbb.” De a Moselnek mégis palás talajai vannak? „Természetesen, de ott művelik a talajokat, elkerülik az eróziót, az a kevés föld is gondosan megőrződik.” Egy utolsó szó? „A mineralitás azt jelenti, hogy mezítláb sétálunk végig a szőlőben, és érezzük a talajt a lábujjak között.”

Borász

Weingut Prager
www.weingutprager.at

Weingut Wachter-Wiesler
www.wachter-wiesler.at

Weingut Pfaffl
www.pfaffl.at

Weingut Tement
www.tement.at

Weingut Proidl
www.proidl.com

Weingut Wieninger
www.wieninger.at

Weingut Winkler-hermaden
www.winkler-hermaden.at

Weingut umathum
www.umathum.at

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!