A Práter hatmillió négyzetméteren terül el – egy egyedülálló városi park, amely légvonalban mindössze három kilométerre található a Szent István-székesegyháztól. Kiterjedt rétek és erdők, valamint vízfelületek kínálnak ideális környezetet pihentető sétákhoz, rövid kirándulásokhoz, kocogáshoz, kerékpározáshoz és görkorcsolyázáshoz, valamint sok minden máshoz. Természetesen játszóterek is találhatók itt.
A Zöld Prátert 1766-ban II. József nyitotta meg minden polgár számára kikapcsolódási területként. Az első írásos említés egy 1162-ből származó okiratra nyúlik vissza. Már ebben az iratban szerepelt a névadást meghatározó „pratum” kifejezés, amely a rét latin megfelelője.
A Práter főfasora már 1538-ban kialakult, és ma a futás, kerékpározás vagy lovaglás szabadidős paradicsoma. Gesztenyefái különösen virágzáskor, április végén, a sok fehér virággal hagynak maradandó benyomást. A fasor körülbelül 4,5 kilométer hosszú, 2600 fának ad otthont, a Pratersterntől kezdődik és a Lusthausnál végződik.
Ezenkívül ez a kiindulópontja a Stadtwanderweg 9 (Városi túraútvonal 9) jelzésű útnak, amely egy 13 kilométer hosszú útvonalon vezet át a hatalmas kikapcsolódási területen. Az állomások közé tartozik a Rustenschacher- és a Stadionallee, a Wasserwiese, a Lusthaus, a Krebsenwasser, az Obere Heustadlwasser és a Liliputbahn. Ez utóbbi kiválóan alkalmas egy pihentető körutazásra. Négy állomással és körülbelül 20 perces menetidővel a Riesenradtól (Óriáskerék) indulva, a Wurstelprater, a Schweizerhaus és a Luftburg mellett elhaladva vezet tovább az ártéri erdőn át a stadion irányába.
Jesuitenwiese és Heustadlwasser
A Zöld Prátert mindenekelőtt idős faállománya jellemzi, és számos olyan óriásfának ad otthont, amelyek több mint 200 évesek. Emellett nagyobb rétfelületek is találhatók, mint a Jesuitenwiese, a Kaiserwiese az óriáskerék előtt, vagy a Grafenwiese. Sok ezek közül csak évente egy-két alkalommal kerül lekaszálásra, hogy biztosítsák a ritka állatok és növények élőhelyét.
A cirkuszi rét (Zirkuswiese) melletti mesterségesen kialakított Konstantin-tavon kívül az alsó Práter vízfelületei egykori Duna-ágak maradványai. Ezeket a 19. századi Duna-szabályozás során vágták el a főfolyamtól. Ennek következtében a Heustadlwasser, a Lusthauswasser, a Mauthnerwasser és a Krebsenwasser folyóvízből állóvízzé alakultak.
Játszó- és sportterületek
A Práterben több mint 127 000 négyzetméternyi játszó- és sportterület található:
- Gyermekjátszóterek libikókákkal, vízi játékokkal, játszóházakkal, hintákkal, homokozókkal, csúszdákkal és még sok mással
- Labdajátékpályák futballhoz, strandröplabdához és asztaliteniszhez
- Gördeszkapálya
- Slackline-pálya
- Disc-golf pályák
- Fitneszgépek
- Szánkódomb télen
- Sífutópályák és kocogóösvények
A Práter több száz állatfaj otthona. A lezárt vízfelületek különösen a vízimadarak körében népszerűek: ott szívesen fürdenek a mandarinrécék és tőkés récék. A szarkák, szajkók, cinegék, pintyek, csuszkák, ökörszemek, vörösbegyek, seregélyek, harkályok, verebek, valamint dolmányos és vetési varjak mellett némi szerencsével jégmadarat vagy szürke gémet is felfedezhetünk vadászat közben.
A hódcsaládok gyakran a természetes vizek egyikét választják szállásul. Csillogó szitakötők cikáznak a vízfelszín felett. A vízfelszín alatt különféle halak használják élettérként az egykori folyóágakat. Ezen felül gyakorlott szemmel kétéltűek, teknősök, varangyok és békák is felfedezhetők. Gőték, gyíkok, kígyók, őzek, mezei nyulak, rókák és nyestek szintén részei a bécsi Práter fajgazdag állatvilágának. Új jövevényként jelentek meg a mosómedvék, valamint a gyakran „kivadult” ékes teknősök.
- a 4,5 kilométer hosszú Práter főfasor
- a Lusthaus a fasor végén
- a Liliputbahn (minivasút)
- a Heustadl- és a Krebsenwasser
- a Jesuitenwiese Bécs legnagyobb játszóterével
- I. Ferdinánd király 1537-ben egy hosszú fasorral tette hozzáférhetővé a Habsburg vadászterületet, amely a mai Praterstern környékén lévő bejárattól vezetett a későbbi Lusthaushoz. II. Miksa különös érdeklődést tanúsított a Práter iránt: 1555 körül építtette a főfasor végén a Zöld Lusthaust.
- 1766-ban a Prátert, amely addig csak kiválasztott személyek számára volt hozzáférhető, megnyitották a társadalom minden rétegéből érkező látogatók előtt.
- 1780/1781-ben II. József újraterveztette a Práter bejáratát. A Prater-hidat lebontották, a Fugbachot betemették, és egy hatalmas teret alakítottak ki, a későbbi Pratersternt. Ezzel a Práter éjjel-nappal hozzáférhetővé vált.
- Az 1848-as forradalom évében harcok dúltak a Práterben. 1848. augusztus 23-án a bécsi nemzetőrség leverte a munkástüntetést az úgynevezett Prater-csatában.
- 1895-ben nyitotta meg kapuit a Kaiserparkban a „Velence Bécsben” szórakoztató létesítmény, amelynek közepén 1897-ben felállították az óriáskereket, és amelyben az első világháborúig évről évre új látványosságok tartották fenn a látogatók érdeklődését.
- 1963-ban a Volkspraterben teret neveztek el a legendás Práter-vállalkozóról, Basilio Calafatiról. 1986 és 1988 között, a Calafattiplatztól kezdődően, a Volksprater átalakítása zajlott. 2008-ban a bejárati terület megújítása következett. Ugyanebben az évben a Praterstadion a labdarúgó-Európa-bajnokság fő helyszíne volt.
- 2013-ban a Közgazdaságtudományi Egyetem elfoglalta új campusát az egykori világkiállítási területen.
