A dinók várnak a Természettudományi Múzeumban

30 millió gyűjteményi tárgy található a Természettudományi Múzeumban a bécsi belvárosban. Ezzel a ház a világ egyik legjelentősebb természettudományi múzeuma. A látogatók számára ennek megfelelően rengeteg a látnivaló. A múzeum súlypontja bolygónk története, a természet sokfélesége, az élet evolúciója, valamint az ember biológiai és kulturális fejlődése.

A Természettudományi Múzeumban összesen tizenegy részleg hív felfedezőútra. A legnépszerűbbeket itt mutatjuk be röviden:

• Az antropológiai állandó kiállítás a hominidák evolúciójának és az ember kialakulásának folyamatának szentelődik. Az oszteológiai gyűjtemény mintegy 40 000 csontvázat vagy csontvázrészt foglal magában.
• A Geológiai-Őslénytani Osztályon található a Dinoszaurusz-terem, ahol három nagy dinoszaurusz csontváz-rekonstrukciója látható: az Allosaurus, a Diplodocus és az Iguanodon. Ezenkívül egy eredeti méretű Deinonychus-modell, több kisebb dinoszaurusz (például Psittacosaurus vagy Protoceratops) csontváza, valamint csontvázrészek vannak kiállítva. 2011-ben a kiállítást számítógépes animációkkal egészítették ki. A mennyezeten egy eredeti méretű Pteranodon-modell lebeg.
  Ezenkívül a múzeum számos olyan állat csontváz-rekonstrukciójával rendelkezik, amelyek az utolsó jégkorszakban éltek. Ezek közé tartozik például a mamut, a kardfogú tigris, az óriásszarvas és a barlangi medve. Mindezek és további élőlények is láthatók a Természettudományi Múzeum magasföldszinti folyosóin.
• Az Ásványtani-Kőzettani Osztályon körülbelül 150 000 nyilvántartott tárgy található. Ennek mintegy 15 százalékát csodálhatják meg a látogatók. A meteoritgyűjtemény a legrégebbi a világon (1778), és több mint 7 000 nyilvántartott, történelmi és tudományos szempontból jelentős meteorittal a világ egyik legnagyobbja. Az ásványgyűjteményben egy drágakövekből készült virágcsokor is látható. Az ékköves csokrot Mária Terézia ajándékozta férjének, Ferenc Istvánnak a 18. század közepén. A csokor több mint 2 100 gyémántból és 761 más drágakőből és féldrágakőből áll, amelyeket 61 virággá és tizenkét különböző állatfajjá állítottak össze.
• Az Őskori Osztály Európa egyik legnagyobb régészeti gyűjteményeként a következő területeket foglalja magában: őskőkor, bronzkor, korai vaskor, késő vaskor, őstörténet és őskori bányászat. A 11-es teremben találhatók a kőkori leletek, mint például a legprominensebb őskori tárgy, a willendorfi Vénusz (kb. 29 500 éves). Ki vannak állítva e korszak egyéb értékes tanúi is: a galgenbergi figura és a kosztjenki Vénusz.
• Az Állattani Osztályon gerincesek, rovarok és gerinctelen állatok hihetetlenül nagy választéka látható. A 21-es teremben 3D-s mikroszkópos nézetek találhatók, és a látogatók maguk is mikroszkopizálhatnak.

• a Dinoszaurusz-terem
• a willendorfi Vénusz
• Mária Terézia ékköves csokra
• a meteoritgyűjtemény
• az Állattani Osztály

• A bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) mintegy 30 millió gyűjteményi tárgyával a világ egyik legjelentősebb természettudományi múzeuma, és Ausztria egyik legnagyobb múzeuma.
• Körülbelül 1750 körül I. Ferenc István császár megvásárolta a firenzei Johann Ritter von Baillou-tól az akkori idők legnagyobb természettudományi gyűjteményét. A gyűjtemény magját 30 000 tárgy alkotta, köztük ritka csigák, korallok, kagylók, valamint drága ékkövek és ritka ásványok. Már akkor is tudományos szempontok alapján rendezték a gyűjteményt.
• Az épületet, amely császári természettudományi udvari múzeumként működött, és a nagy császári gyűjteményeket fogadta be, I. Ferenc József császár megbízásából építették a bécsi Ringstrassén, és 1889-ben nyitották meg.
• A Természettudományi Múzeum kiállítótermeiben több mint 100 híres festő olajfestménye egészíti ki a kiállított tárgyakat.
• A bécsi Természettudományi Múzeum homlokzatát híres kutatók szobrai és portréi díszítik. Az egyetlen tudós, akit még életében megörökítettek itt, Charles Darwin volt.