A Habsburg császárok gyűjtőszenvedélyének köszönheti Ausztria többek között az ókori Egyiptomból, az antikvitásból és a középkorból származó tárgyakat, a reneszánsz és a barokk festményeket, valamint a világ legnagyobb Bruegel-gyűjteményét. Mindezt a bécsi belvárosban található Művészettörténeti Múzeum (KHM) rejti. Az épület a testvérépületével, a Természettudományi Múzeummal szemben helyezkedik el.
A Művészettörténeti Múzeum képtára a maga nemében az egyik legnagyobb és legjelentősebb. Nem csoda, hiszen Tiziano, Veronese, Tintoretto, Peter Paul Rubens, Anthonis van Dyck, Jan van Eyck, Rogier van der Weyden, Albrecht Dürer és Lucas Cranach alkotásait őrzi. Nem beszélve id. Pieter Bruegelről, Vermeeről, Rembrandtról, Raffaellóról, Caravaggióról és Velázquezről.
Az Egyiptomi-Keleti Gyűjtemény a maga 4500 évet átölelő, több mint 17 000 tárgyával a világ legjelentősebb egyiptomi régiséggyűjteményei közé tartozik. Az Egyiptomi Gyűjtemény négy nagy területre oszlik: halottkultusz, kultúrtörténet, képzőművészet és az írás fejlődése. Az egyik fénypont az Óbirodalomból származó, gazdagon díszített Ka-ni-nisut kultuszterem. Megtekinthetők továbbá szarkofágok, emberi és állati múmiák. A Keleti Gyűjtemény legjelentősebb tárgyai közé tartozik a babilóniai Istár-kapu oroszlánábrázolása.
Az Antik Gyűjtemény tárgyai több mint 3000 évet ölelnek fel, a ciprusi bronzkori kerámiáktól a kora középkori leletekig. A kiállításon mintegy 2500 tárgy látható. A gyűjteménynek három fő fókusza van: antik díszkaméók, népvándorlás kori kincsleletek és a vázagyűjtemény. Figyelemre méltó még a salzburgi Thészeusz-mozaik és a magdalensbergi ifjú szobra.
A Bécsi Kunstkammer (Műgyűjtemény) fénypontjai közé tartoznak a kiemelkedő ötvösmunkák, mint például Benvenuto Cellini híres sótartója (Saliera), a szobrászat csúcsteljesítményei, mint a Krumaui Madonna, mesteri bronzszobrocskák, finom és bizarr elefántcsontfaragványok, virtuóz kőedények, de értékes órák, bonyolult automaták, különös tudományos eszközök, értékes játékok és még sok minden más. A bécsi éremkabinet három teremből áll: az I. terem áttekintést nyújt az érmek történetéről és fejlődéséről a 1400 körüli olaszországi kezdetektől egészen a 20. századig. A II. teremben az érme- és papírpénz története áll a középpontban. A III. terem időszaki kiállításoknak van fenntartva.
- Bruegel, Vermeer, Rembrandt és Raffaello a Képtárban
- Ka-ni-nisut kultuszterme az Egyiptomi Gyűjteményben
- a magdalensbergi ifjú az Antik Gyűjteményben
- Benvenuto Cellini Salierája a Kunstkammerben
- a bécsi éremkabinet
- Az udvari Művészettörténeti Múzeum 1871 és 1891 között épült. Az építkezés során jelentős személyes ellentétek alakultak ki a két építész, Carl von Hasenauer és Gottfried Semper között.
- A lépcsőházat Gustav Klimt, Ernst Klimt, Franz Matsch, Hans Makart és Munkácsy Mihály alkotásai díszítik.
- Az első világháború után a monarchia „utódállamai”, valamint Olaszország és Belgium igényt tartottak az osztrák művészeti tulajdonra. Valójában 1919. február 12-én fegyveres olasz egységek erőszakkal elvittek 62 festményt.
- A nemzetiszocialista időszakban a KHM nem az egyetlen múzeum volt, amely profitált az árjásításból. Sok műtárgyat csak az 1990-es években szolgáltattak vissza.
- A Művészettörténeti Múzeumhoz tartoznak még a Neue Burgban található gyűjtemények, az Osztrák Színházi Múzeum a Palais Lobkowitzban, a bécsi Weltmuseum, a Volksgartenben található Thészeusz-templom, a Hofburg kincstára és a schönbrunni kastély melléképületében található császári hintómúzeum. Az egyik külső telephely az innsbrucki Ambras kastélyban található.
- Benvenuto Cellini Salieráját, a múzeum egyik legértékesebb szobrát 2003 májusában, felújítási munkálatok során lopták el. A leleplezett elkövető segítségével találták meg 2006 januárjában egy alsó-ausztriai, Zwettl melletti erdőben.
