Az idei díszletet a nemzetközileg elismert díszlettervező, Momme Hinrichs alkotta meg, aki a kőfejtő sziklás hátterét látványos tengeri tájjá varázsolta. A 6500 négyzetméternyi falemezből, 500 000 csavarból, hat kilométernyi tartóelemből és színházi lécből, valamint hat tonna vakolatból és festékből összeállított, világítótoronnyal megkoronázott díszlet olyan atmoszférát teremtett, amely az operakedvelőket és az első alkalommal látogatókat egyaránt elvarázsolja.
A csapat hónapok óta dolgozik a „A bolygó hollandi” című projekten, amelytől Daniel Serafin, az Oper im Steinbruch intendánsa is elragadtatással beszél: „Az archaikus aréna szögletes sziklafalai és kopár tája erősen emlékeztetnek a norvég partvidékre. A produkciós csapattal hetek óta lelkesedéssel követjük a díszlettervezési munkálatokat. Már várjuk azt a pillanatot, amikor a titokzatos vitorlás megjelenik a St. Margarethen-i kőfejtőben, és Daland háza a kétségbeesett szerelmi vallomások színterévé válik.”
Fenntarthatóság a díszletépítésben
A nagy anyagfelhasználás ellenére, vagy éppen emiatt, nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra. Robotok és számítógép vezérlésű gépek segítik a munkát, hogy az a lehető leghatékonyabb legyen és csökkenjen a felhasznált anyagok mennyisége. A tervezési és programozási adatok optimalizálásával és digitalizálásával továbbá a papírszükségletet is csökkenteni tudták. Amit szintén kiemelten fontosnak tartanak az operafesztivál szervezői: a legtöbb építményt és elemet úgy tervezik meg, hogy azokat a szezon után más produkciókhoz is újra fel lehessen használni.
Aprólékos kézimunka a történelmi jelmezekért
Az autentikus, aprólékos munkával készült jelmezek idén Eva Dessecker irányításával születtek. Összesen 280, pamutból és lenvászonból készült jelmezt varrnak Milánóban, amelyek tisztán és vasalva érkeznek az Oper im Steinbruch öltözőibe. Ezt követően Eva Desseckeren és csapatán a sor, hogy a jelmezeket réginek és használtnak tüntessék fel, így nemcsak vizuálisan, hanem tapinthatóan is életre keltve az opera szellemét. Hátborzongató hatást keltenek a pontosan illeszkedő fejmaszkok, amelyekkel a jelmezek úgy néznek ki, mintha a 19. századból származnának. „A bolygó hollandi” című darabot először rendezi Philipp M. Krenn.
Látványos videóvetítések és egy misztikus ház
Ran Arthur Braun akciórendező irányításával idén számos vizuális élményben lesz része a nézőknek. A kaszkadőrök mellett egy látványos videóvetítés – többek között virtuális vízzel és tűzzel – gondoskodik a libabőrös pillanatokról. Az idei produkció egyik központi eleme Daland háza. Ez egy változatos építményként jelenik meg, amely számos meglepetést tartogat. Így például az élő kameráknak köszönhetően a helyiségek és a cselekmény a sziklafalakra is kivetítődik.
Az idei Oper im Steinbruch egyik fő zenei szereplője a Walter Zeh vezette Bécsi Philharmonia Kórus. 24 hölgy és 40 úr lép fel idén, nem úgy, mint az előző években a színpad mögötti kórushelyiségben, hanem közvetlenül a színpadi események közepette. Az Állami Operaház kórusának egykori énekese örül a közelgő színpadi megjelenésnek: „Hál’ Istennek, idén végre újra színpadilag is be vagyunk vonva.” A zenei vezetést a nemzetközileg elismert német maestro és tapasztalt Wagner-karmester, Patrick Lange veszi át. Ő a Piedra Fesztiválzenekarral, mint rezidens zenekarral és egy világhírű együttessel közösen varázsolja majd lenyűgözően hangzatossá a romantikus-drámai szerelmi történetet.
