Az Arktisz egyedülálló természete, lenyűgöző volta és sérülékenysége, valamint az arktiszi régiók gyors változásai képezik a kiállítás tematikus kiindulópontját. Az éghajlatváltozás jól látható és mérhető hatásai, de az ezek által elindított geopolitikai változások is, az Arktiszt a világszintű figyelem középpontjába állították. A kiállítás ennek az egyedülálló ökoszisztémának a sokszínűségét és szerepét világítja meg különböző szemszögekből. Rávilágít arra, hogy az Arktisz meghatározó globális szerepe révén ma minden ember életével szorosabban összefonódik, mint valaha.
Ausztriának 150 éve van közvetlen kapcsolata az Arktisszal: 1873 novemberében az „Első Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció” (más néven Payer-Weyprecht expedíció) tagjai először léptek az általuk felfedezett Ferenc József-földre. Az erről az útról hozott zoológiai tárgyak ma a bécsi NHM gyűjteményeit gazdagítják. Az expedíció tapasztalataiból Carl Weyprecht alapvető téziseket dolgozott ki a modern sarkkutatáshoz. Erre épülve került sor 1882-1883-ban az „Első Nemzetközi Sarkévre”; Ausztria saját kutatóállomással vett részt a Jan Mayen-szigeten.
Ma az Austrian Polar Research Institute (APRI) koordinálja a sarkkutatási tudományok területén folyó kutatást és nemzetközi együttműködést Ausztria számára. A Grazi Egyetemmel együttműködve éppen azon dolgoznak, hogy felállítsák az első állandó osztrák sarkkutató állomást Kelet-Grönlandon. A NHM Wien projektpartnereiként az APRI szakértői is részt vesznek a kiállításban, a kutatók reflektorfénybe kerülnek, és beszámolnak kutatási súlypontjaikról. A globálisan hálózatba kapcsolt korban az Arktisz már nem a világ végén van, hanem szinte a küszöbünkön. És hirtelen az Arktisz mindannyiunk ügyévé válik!
