Számos programkiemelés várja a látogatókat a jól bevált Liszt Fesztivál-ciklusokon júniusban és októberben. A nagyszerű zongoraestek mellett Olga Scheps, Maya Ando és Maria Radutu közreműködésével az új koncertévadban – teljesen Liszt szellemében – a hegedű kerül a középpontba. Benjamin Schmid egyrészt szólista képességeit, másrészt egy kis együttes társaságában rendkívül széles repertoárját mutatja be ezen az októberi koncerten. Rusanda Panfili műsorának középpontjában a progresszív folklór, mint ős-zene áll, az Ensemble Minui pedig ragyogó zenei változatosságot biztosít, és a közös játék varázsával a maga egyedi módján nyűgözi le a közönséget. További fénypontok olyan törzsvendégek, mint Ferry Janoska, valamint a Wiener Akademie Zenekar Mario Hossen és Eduard Kiprsky szólistákkal, Martin Haselböck vezényletével.
Október 20.: Benjamin Schmid és barátai
Wolfgang Amadeus Mozart megbízást kapott hat zongoranégyes megírására, amelyek közül az első kettő csak vontatottan fogyott. Ezért később már nem keletkezett több, ami a mai nézőpontból felbecsülhetetlen mulasztás, ha belegondolunk, milyen zseniális csúcspontokat képvisel a két létező zongoranégyes a maga műfajában – sőt, az egész kamarazenében. Mintegy zongoraversenyek, de mégis tökéletes kamarazene, a vonósok számára írt sok csodálatos áriával, tökéletes formájuk a közös zenei párbeszéd csodáivá teszi őket.
Együttesünkkel azóta már több évadot töltöttünk el ezzel a repertoárral, és 2021-ben örömmel vettük át az Opus Klassik-díjat CD-felvételünkért.
A két zongoranégyes közé Mozart összesen 32 hegedűszonátája közül talán a legjobbat illesztjük be: a B-dúr szonátát (KV 454), amelyet „zongorára és hegedűre írt szonátaként” írt a híres olasz hegedűművésznő, Regina Strinasacci számára, és vele is mutatta be. Bár akkora időnyomás alatt, hogy a zongoraszólamot a kottázás hiánya miatt emlékezetből játszotta, illetve improvizálta. Ennél jobban nem lehet hegedűre írni: ez az érzés fog el, amikor ezt a nagy zenét játszom! (Benjamin Schmid)
Október 21.: Maria Radutu
Az osztrák-román zongoraművész, Maria Radutu Bukarestben született, és a 90-es évek óta csodagyermekként tartották számon. Számos megnyert verseny után, amelyeken lenyűgözően bizonyította zongorista szuverenitását, most egyre inkább túllép a konvencionális koncertszínpad határain. „Phönix” címet viselő, sokat ígérő műsorában Maria Radutu azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan lehet zeneileg megformálni egy „újjászületést”. Mintegy a hamvakból születik meg a zenei stílusok fúziója és az a szuverenitás, amely lehetővé teszi a különböző nézőpontokat és nyitott az újra. A PHOENIX egy utazás az öröm és a melankólia, a mánia és az egyensúly között, valamint az a gazdagság, hogy mindezeket az érzelmi világokat egyetlen este alatt átélhetővé tegyük.
Maria Radutu a PHÖNIX-ről: „A műsor elején Liszt filozofikus műve, a Vallée d'Obermann áll, amely az élet alapvető kérdéseiről szól: Ki vagyok én? Mit követelhetek az élettől? Chopin ezután kíméletlenül lázad, Satie melankóliája elfeledteti velünk az időt és a teret, Fazil Say „Black Earth” című műve pedig komor, folklór hangzásokkal rázza meg ősbizalmunkat. Természetesen nem hiányozhat az elveszett szerelem emléke sem, amely Villa-Lobos „Alma Brasileira” című művének utolsó taktusai alatt még fájóbbá válik. Aztán jön Mephisto, aki minden extrém dolgot elkerülhetetlenül egy tüzes kitörésbe, pusztulásba hajszol – Liszt hallucináló keringője, amelyből a végén mintegy csak hamu marad, a műsor tetőpontja és fordulópontja.”
Október 22.: Orchester Wiener Akademie, vezényel Martin Haselböck
Liszt nagyszerű zongora- és zenekari művei Raidingben természetesen eredeti hangzáson szólalnak meg, egy Liszt-kori hangversenyzongorán. A szentpétervári zongoraművész, Eduard Kiprsky a virtuóz, futurisztikus Malédiction-t („Átok”) és a rendkívül virtuóz Haláltáncot (Totentanz) értelmezi. A két zenekari mű a háború és béke közötti hatalmas feszültséget érzékelteti.
