A közösségimédia-függőség veszélye: Mit tehetnek a szülők

Az ausztriai fiatalok naponta átlagosan több mint négy órát töltenek az okostelefonjukon. A közösségi média, mint az Instagram, a TikTok vagy a Snapchat központi kommunikációs tér: követik a trendeket, videókat osztanak meg, tartalmakat tesznek közzé vagy görgetik a feedeket. Az Ifjúsági Értékvizsgálat 2023 (Jugend-Value-Studie 2023), melyet az Ifjúságkutató Intézet (Institut für Jugendkulturforschung) készített, megmutatja, milyen jelentőséggel bír ez az eszköz: a fiatalok mintegy 90 százaléka az okostelefont nevezi meg a legfontosabb szabadidős médiumnak a társas interakciók és a médiafogyasztás szempontjából.

Ezt a mindennapi jelenséget a gyermek- és ifjúságpszichiáter Dr. Christoph Minar is jól ismeri praxisából. „A probléma akkor kezdődik, amikor a valódi tevékenységek egyre inkább háttérbe szorulnak. A hobbik, a társas kapcsolatok és a kötelezettségek háttérbe szorulnak, ha a közösségi média válik a mindennapok központjává” – mondja a szakértő. A DocFinder egészségügyi portállal közösen szeretne útmutatást nyújtani a szülőknek, és rámutatni arra, hogyan ismerhetők fel időben a kritikus folyamatok, és mikor lehet hasznos szakmai támogatást kérni.

„A probléma akkor kezdődik, amikor a valódi tevékenységek egyre inkább háttérbe szorulnak. A hobbik, a társas kapcsolatok és a kötelezettségek háttérbe szorulnak, ha a közösségi média válik a mindennapok központjává.”
Dr. Christoph Minar, gyermek- és ifjúságpszichiáter

Bár a társas interakció és az információ a legfontosabb a fiatalok számára, a szakértők figyelmeztetnek a kockázatos használati mintákra. „Szembetűnő az is, ha a használati idő csökkentése erős negatív reakciókat, például ingerlékenységet vagy szorongást vált ki, és alig van belátás” – magyarázza a szakértő. Hogy mennyi képernyőidő az elfogadható, azt a gyermekpszichiáter szerint nem lehet általánosan megválaszolni. „Jelentős különbség van aközött, hogy cselekményvezérelt tartalmakat fogyasztanak, vagy többnyire rövid videókat és gyorsan változó bejegyzéseket görgetnek. A 10 éveseknél a napi egyórás fogyasztás véleményem szerint már túl sok. 14 éveseknél két órányi gyorsan változó tartalom az információfeldolgozás túlterheléséhez vezethet” – mondja Minar.

Sok fiatal az okostelefont az érzelmei szabályozására is használja. Ha hirtelen megvonják tőlük, az feszültséghez, belső nyugtalansághoz vagy szorongásos állapotokhoz vezethet. A technikai beállítások segíthetnek: alkalmazásokon keresztül vagy közvetlenül az okostelefonon beállíthatók a napi használati korlátok, vagy az egyes alkalmazások időlegesen zárolhatók.

Nemcsak a puszta használati idő lehet problémás, hanem a túlzott fogyasztás egészségügyi és társadalmi következményeit is figyelembe kell venni. „Az érzelmi megterhelések mellett fizikai hatások is jelentkezhetnek – például alvászavarok formájában. Emellett csökkent koncentrációs képesség, alacsonyabb stressztűrő képesség és negatív önkép is kialakulhat. A másokkal való állandó összehasonlítás – amely a lájkok és követők számával mérhető –, valamint az attól való félelem, hogy kimaradunk valamiből (FOMO – Fear Of Missing Out), elősegítheti a depressziós tünetek és szorongások kialakulását” – magyarázza a pszichiáter.

A túlzott fogyasztás társadalmi szinten is megmutatkozhat: a családtól és a baráti körből való visszahúzódás nem ritka, ha a valódi kapcsolatokat egyre inkább megerőltetőnek vagy túlterhelőnek élik meg. A fiatalok identitásfejlődésük során tapasztalt fokozott befolyásolhatósága és a valahová tartozás iránti vágy egy másik problémás terület a közösségi média használatával összefüggésben, amely kockázatokat rejt magában. Az önmagában való tiltás azonban nem vezet célra. Az egyértelmű szabályok mellett a digitális eszközökkel való tudatos bánásmód ösztönzése segíthet a kockázatok korai felismerésében és a felelősségteljes médiahasználat erősítésében. „Ehhez hozzátartoznak a közösen megbeszélt határok, a tartalmakról szóló beszélgetések, valamint a vonzó, offline tevékenységek tudatos ellensúlyozásként” – magyarázza Dr. Minar.

A közösségi média kiegészítő lehetőségként szolgálhat a kapcsolattartásra, a hasonló gondolkodásúak megtalálására vagy a rövid távú kikapcsolódásra. Pszichoszociális szempontból azonban a valódi hobbik és a személyes kapcsolatok egyértelműen előnyben részesítendők, ahogy a szakértő hangsúlyozza, mivel ezek intenzívebb és hitelesebb élményeket tesznek lehetővé. „Döntő fontosságú az egyértelmű és érthető szabályok meghatározása – még akkor is, ha ez konfliktusokkal járhat. Egy lehetséges útmutatás: nincs okostelefon az elalvás előtti utolsó órában, és nincs használat a teljesítetlen napi kötelezettségek mellett.”

A hirtelen megvonás azonban általában nem célravezető. „Ha hirtelen elveszik a telefont, az erős nyugtalansághoz vagy szorongáshoz vezethet – hasonlóan az elvonási tünetekhez” – mondja Dr. Minar. Ésszerűbb a fokozatos csökkentés egyértelmű megállapodásokkal. Védőfaktornak számítanak emellett a társas kapcsolatok, a strukturált napirend és a rendszeres szabadidős tevékenységek.

Gerald Timmel, a DocFinder egészségügyi platform ügyvezető igazgatója is tisztában van ennek az aktuális témának a jelentőségével. „A digitális média már elválaszthatatlan a fiatalok mindennapjaitól. Éppen ezért annál fontosabb, hogy a szülőket tényszerűen és megalapozottan tájékoztassuk, hogy időben felismerhessék a problémás folyamatokat.” Ha bizonytalanság áll fenn, egy gyermek- és ifjúságpszichiáter szakmai értékelése hasznos lehet. A megfelelő szakemberek egész Ausztriából megtalálhatók a független orvoskereső és egészségügyi portálon, a DocFinderen.

• Közös és életkornak megfelelő időkorlátok meghatározása
• Technikai beállítások használata a megbeszélt szabályok támogatására
• Rendszeres beszélgetés a fogyasztott tartalmakról
• Okostelefon-mentes idők definiálása
• Társas kapcsolatok, hobbik és fix napirend aktív ösztönzése
• Hosszan tartó konfliktusok vagy erős érzelmi reakciók esetén kérjen szakmai tanácsot (pl. gyermek- és ifjúságpszichiátertől)