Sokakba gyerekkorukban beleverték: „Ha evés után mész úszni, meg fogsz fulladni.” Ez mélyen beivódott. Azonban szinte mindenki úszott már élete során hűs vízben egy adag sültkrumpli vagy egy nagy fagylalt után, és nem volt szüksége mentősre. Szóval mi az igazság? A schauvorbei.at próbára teszi a legnagyobb mítoszokat.
1. mítosz: „Ha úszás előtt eszel, el fogsz merülni.”
Ez a hiedelem így nem igaz. Evés után ugyanis nem fogsz elmerülni vagy megfulladni. Erre nincs tudományos bizonyíték. Azonban teli hassal sem szabad a vízbe merülni. Végül is igaz, hogy evés után a vér a gyomorba áramlik. Ez emésztési problémákhoz, görcsökhöz, oldalszúráshoz, hányingerhez vagy keringési zavarokhoz vezethet, ami rontja az úszásteljesítményt.
Egy könnyű étel, például banán, joghurt vagy müzliszelet fogyasztása köztes étkezésként azonban ajánlott, mivel ettől energikusabb leszel.
2. mítosz: „A napégést a vízben lehet hűsíteni.”
Igen is, meg nem is. Ez a mítosz részben igaz. Végül is a víz hűsítő hatású, így természetesen nyugtatóan hat a bőrre. Amit viszont nem lehet mondani, az az, hogy napégés esetén folytatódhat a pancsolás. Éppen ellenkezőleg: a bőrnek nyugalomra van szüksége. Ezért nem szabad tóban, tengerben vagy medencében úszni. A vízfelszínről visszaverődő fény fokozza az UV-sugárzást, ami tovább rontja a napégést. A túl hosszú fürdőzés emellett tovább szárítja a bőrt. Jobbak a hűsítő napozás utáni testápolók és a nedves borogatások.
A víz nem egyforma. Attól függően, hogy milyen ásványi anyagokat tartalmaz a gyógyvíz, a hatása is változik. Ide tartozik a jód, kén, kalcium, magnézium vagy a szén-dioxid. A kén például jó a bőrnek és reuma esetén, míg a szénsavas víz serkenti a vérkeringést.
Az ember legnagyobb szerve azonban csak akkor szereti a gyógyvizet, ha az nem irritált vagy száraz. Száraz levegő esetén pedig a víz akár ki is száríthatja a bőrt, mivel ilyenkor gyorsabban elpárolog.
4. mítosz: „A naptej vízálló, nem kell újra kenni.”
A fényvédőket akkor minősítik vízállónak, ha 20 perc vízben töltött idő után is megőrzik a fényvédő faktor legalább felét. A vizsgálat laboratóriumi körülmények között zajlik, nem valós feltételek mellett. Ez azt jelenti, hogy az izzadás, a só, a klór, a törölközés, az öltözködés és vetkőzés olyan hatások, amelyeket nem vesznek figyelembe. A krémet általában nem is töröljük le egyenletesen, és a pancsolás sem mossa le teljesen. Ezért érvényes: minden medencézés vagy tengeri fürdőzés után, illetve kétóránként újra kell kenni.
5. mítosz: „A szauna méregteleníti a testet.”
Aki rendszeresen szaunázik, egészségesebb. Ez igaz lehet, de nem azért, mert a test izzadás közben méreganyagokat távolít el. Erről ugyanis továbbra is a máj gondoskodik. Inkább arról van szó, hogy a szaunázás egészséges a szív- és érrendszer számára, és csökkenti a vérnyomást, valamint a stroke kockázatát.
