Ausztráliában sok családban nőnek fel úgy a gyerekek, hogy egynél több nyelvet használnak. Otthon például törökül, arabul, kínaiul vagy BKS nyelven beszélnek – az óvodában a közös nyelv a német. De hogyan érhető el, hogy a gyerekek mindkét nyelvet jól elsajátítsák? És hogyan lehetnek a szülők biztosak abban, hogy gyermekük nyelvi fejlődését megfelelően támogatják?
„A gyerekeknek mindenekelőtt bizalomteljes kapcsolatot kell kiépíteniük az emberekkel ahhoz, hogy stresszmentesen és fenntarthatóan tanulhassanak. Ezért különösen az elején olyan fontos a jó, nyelvérzékeny beszoktatás és a csapat nyelvi erőforrásai, hogy a gyermeket például az addig megszokott nyelvén is meg lehessen vigasztalni” – magyarázza Karin Steiner, a bécsi Kinderfreunde EU-projektekért és nemzetközi oktatási együttműködésekért felelős vezetője.
Fontos a nyelvfejlesztés
A saját családi nyelv megélése és megbecsülése is segíti a gyerekeket ebben a nagy lépésben az új, többnyire egynyelvű oktatási világ felé. „A pedagógusoknak időre és tudásra van szükségük a nyelvfejlesztéssel kapcsolatban, valamint azokkal a nyelvekkel kapcsolatban, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak. Csak így tudják megfelelően segíteni a gyerekeket az új nyelv tanulásában. Ehhez meg kell érteniük, hogyan épülnek fel ezek a nyelvek, és hogyan lehet az egyes gyermekeket a legjobban támogatni. Ez a tudás azonban gyakran hiányzik az alapképzésből és a továbbképzésekből is” – magyarázza Steiner.
Világos, hogy a nyelvfejlesztésnek az óvodai mindennapok szerves részének kellene lennie ahhoz, hogy jól működjön – tehát a normál napi rutinba építve. Ehhez olyan koncepciókra van szükség, amelyek jól ötvözik a mindennapokat és a kiegészítő nyelvfejlesztést.
Beszélni a nyelvről
A Wiener Kinderfreunde itt kapcsolódik be. A „Worüber sprechen wir, wenn wir über Sprache sprechen?“ című füzettel megalapozott tudást nyújtanak a pedagógusoknak a gyermeki nyelvtanulásról, a szókincstől kezdve a nyelvtantól egészen a kiejtésig. A cél az, hogy a nyelvet ne csak használják, hanem meg is értsék, annak érdekében, hogy jobban át tudják adni.
De ahhoz, hogy ezt az igényt teljesíteni tudják, a megfelelő képzésen vagy továbbképzésen túl kisebb csoportokra, jobb ellátási arányra, több multiprofesszionális támogató személyre lenne szükség az óvodákban – és véget kellene vetni az olyan hatástalan tesztelési eljárásoknak, mint a MIKA-D-teszt, amely átalányban teszteli a nem német anyanyelvű gyerekeket. Ehelyett a Kinderfreunde portfóliókra és az óvodából az iskolába való átmenethez használt átmeneti portfóliókra támaszkodik, amelyek a gyermek holisztikus képét mutatják be.
A szülőket is támogatják, például a „Sprich mit mir und hör mir zu“ című brosúrával, amely hét nyelven ad tippeket a többnyelvű neveléshez. 15 útmutatót tartalmaz arról, hogyan támogathatják a szülők jól és fenntartható módon a többnyelvű nevelést a családjaikban.
Ebbe az oktatási területbe több erőforrást fektetni igazán fontos lenne. Hiszen a nyelv kapcsolat, identitás és hozzáférés a világhoz. Ahhoz, hogy minden gyermeknek tisztességes esélye legyen, a nyelvoktatás újfajta értelmezésére és politikai akaratra van szükség a befektetéshez. Mert a jó oktatás pénzbe kerül. De megtérül.
