Alapítása után három évtizeddel az Europa-Forum Wachau nemcsak az évforduló, hanem mindenekelőtt a megújulás jegyében telt. Ott, ahol 30 éve vitatják meg az európai perspektívákat, ezúttal azok a témák kerülnek a középpontba, amelyek meghatározzák Európa jövőjét: a biztonság, a gazdasági erő, az innováció és a közös felelősségvállalás.
Johanna Mikl-Leitner tartományfőnök nyitóbeszédében azt a kérdést helyezte a középpontba, mit jelentenek a jelenlegi változások a közös Európa számára. Európa a múltban túl gyakran reagált, ahelyett, hogy maga cselekedett volna. Az eddigi modell – olcsó energia Oroszországból, olcsó termékek Kínából és biztonság Amerikából – ugyan hosszú ideig stabilitást hozott, de a következő évtizedekre már nem lesz elegendő. A következő évekre vonatkozó megbízatása egyértelmű volt: Európának „erősebbé, cselekvőképesebbé, önállóbbá, ellenállóbbá és magabiztosabbá” kell válnia. Ehhez nagyobb versenyképességre, kevesebb bürokráciára és nagyobb innovációs erőre van szükség.
Mikl-Leitner különösen személyes hangot ütött meg, amikor az észak-alsó-ausztriai Weinviertelben, a vasfüggönynél töltött gyermekkorára emlékezett. A határok akkoriban valóságosak voltak, a mindennapi életben, a gondolkodásban és az emberek életében. A vasfüggöny leomlásával és Ausztria EU-csatlakozásával Alsó-Ausztria „Európa pereméről Európa szívébe került”.
Biztonságpolitikai szempontból Mikl-Leitner szintén nagyobb európai önfelelősséget szorgalmazott. „A biztonságunkat a saját kezünkbe kell vennünk” – mondta, és egy „hazafias közbeszerzési jog” mellett érvelt. Ha Európa milliárdokat fektet a biztonságba és a védelembe, akkor ennek a pénznek az európai polgárokhoz is el kell jutnia regionális hozzáadott érték, autonómia és erős európai vállalatok révén. „Ha van bátorságunk közösen és határozottan cselekedni, akkor a következő 30 év is európai sikertörténet lesz. A békéért, a szabadságért, a jólétért. És mindenekelőtt gyermekeink legjobb jövőjéért” – mondta Mikl-Leitner.
Alexander Van der Bellen szövetségi elnök szintén Európa jövőjét helyezte a középpontba. Az Europa-Forum Wachau az elmúlt 30 évben hozzájárult a kelet és nyugat közötti hidak építéséhez, és ahhoz, hogy Európa olyan hellyé váljon, „amelyet a világon nagyon sokan irigyelnek tőlünk”. Ausztria és Alsó-Ausztria sokat profitált Európa összeolvadásából.
Ma Európának más hidakra van szüksége, mint akkoriban. A kérdés az, milyen vízió vezesse az Európai Uniót a következő 30 évben. „Valószínűleg egyetértünk abban, hogy olyan Európát akarunk, amely erős, ellenálló, gyorsabb és mozgékonyabb a mainál. Egy olyan Európát, amelyben jó élni” – mondta Van der Bellen. Ez egyben egyértelmű állásfoglalást is jelent: „Nem akarunk olyan világot, amelyben az erősebb önkénye uralkodik. Nem akarunk olyan világot, amelyben figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot.” Európának komolyan kell vennie a jogállamiságot, a szabadságot, az egyenlőséget, az intézményeket és a liberális demokráciát – a sokszínűséget pedig erősségként kell felfognia. Befejező felhívása: „Legyünk büszkék Európára. Álljunk ki ezért az Európáért. Akkor Európa is ki fog állni mellettünk, amikor szükségünk lesz rá. A következő 30 évben és azon túl is. Ezek azok a hidak, amelyeket ma kell megépítenünk.”
Norbert Lammert, a német Bundestag volt elnöke nemzetközi kitekintést adott Európa világban betöltött szerepéről. A szabályalapú nemzetközi rend jelentőségéről és Európa felelősségéről beszélt ennek aktív alakításában. A globális fejleményekre tekintve hangsúlyozta: „Kérem, ne tévesszék össze az üzleteket (deals) és a szabályokat. Az üzletek nem a szabályok egyik változata, hanem a szabályok alternatívája.” Európának ezért politikai súlyra, gazdasági erőre és nagyobb önfelelősségre van szüksége. A jövőbeli témák, mint a mesterséges intelligencia, szintén helyet kaptak az ünnepségen. Jie Mei idegtudós beszélt a technológiai fejlődés lehetőségeiről, szándékosan hidat építve ezzel a fiatal generációhoz.