Szöveg: Florian Holzer Fotók: Luzia Ellert
Ez csak szemléltetésképpen, mert különben az ember ritkán töri a fejét a vajon. Egy bizonyos vajat azért veszünk, mert mindig azt vettük, mert éppen akciós (lásd az „akciós vaj” a központilag szabályozott mezőgazdaság idejéből a 80-as évek elején), vagy mert jól kenhető. A minőségi vagy ízbeli szempontok ennek a tejterméknek a kiválasztásakor még nem játszanak túlságosan nagy szerepet.
Bár a kínálat az elmúlt években drasztikusan megváltozott, és már korántsem csak a hazai piacvezető NÖM és Bergland Milch áruit lehet megtalálni a hűtőpolcokon: kisebb és regionális tejüzemek saját vajfajtákat kínálnak, a nagyoknál a terület erősen szegmentált – így például a Schärdinger az olyan klasszikusok mellett, mint a teavaj és a kenhető Primina, számos vajkülönlegességre is épít, mint a Mühlviertler Fasslbutter vagy a Sommerbutter –, a biogazdaságokból származó házi vaj kínálata drasztikusan nő, és nem utolsósorban külföldi beszállítók is nyomulnak a piacra, mint a dán vajóriás Lurpak, az ír Kerrygold márkájú vaj vagy a Franciaországból származó kiváló minőségű AOC vajfajták.
Ami egyébként minden, csak nem „mint a karikacsapás” (németül: alles in Butter), hiszen jelenleg évi 3%-os visszaeséssel kell számolni, ami a robbanásszerű kínálati helyzetben nehéz helyzetekhez vezethet, és esetenként mezőgazdasági harci intézkedéseket is maga után von, ahogy azt a Rewe kereskedelmi lánc elleni közelmúltbeli tiltakozások is bizonyították a Hollandiából származó olcsó vaj forgalmazása miatt.
Nos, mint az élelmiszer-kereskedelem minden más területén, a jövőben a siker valószínűleg kevésbé az áron, mint inkább a minőségen és az identitáson múlik, még egy olyan „anonim” termék esetében is, mint a vaj. Ez azt jelenti, hogy a minőséget és identitást elősegítő intézkedések a jövőben a vaj esetében is szerepet játszanak majd: biológiai termelésből származó tejszín, kizárólag nyáron, zöldtakarmányozással nyert tejszín (ami nagyban hozzájárul a vaj krémességéhez és kenhetőségéhez), valamint a hagyományos fahordókban történő köpülés; de az édes tejszín növekvő használata is – egyelőre még abszolút réstermék, ahogy a kóstolás is mutatta, de aromás jövőbeli potenciállal – segítheti az osztrák vajat az új sikerhez.
De hogyan is lesz a vaj? A tehéntejből centrifugával kivonják a tejszínt, majd az esetek túlnyomó többségében rövid ideig 105°-ra hevítik, és gyorsan visszahűtik. Ezen a ponton dől el, hogy a leendő vaj nyers tejes vaj-e vagy pasztőrözött tejszínből készült vaj; a következő lépés – savanyú tejszínes vaj esetében – a tejszín tejsavbaktériumokkal való dúsítása, körülbelül öt százalékot adnak hozzá, és kb. 15 °C-on érlelik; az édes tejszín szintén érlelődik, mégpedig hűtve 20 órán keresztül. Ezalatt az idő alatt a tejszínben az úgynevezett vajszemcsék elválnak az írótól, amely tartalmazza a vizet, a fehérjét és a zsír minimális részét. Ezt a vajszemcsét most (hordókban vagy kádakban) gyúrják, aminek következtében a tömeg homogenizálódik, rugalmassá válik és további folyadékot veszít, a vaj kész.
Az édes tejszínes és a savanyú tejszínes vaj közötti különbség elsősorban ízbeli; a savanyú tejszínes vaj természetesen enyhe tejsavas jeggyel rendelkezik, az édes tejszínes vaj krémesebb, selymesebb, ízében a tejszínre emlékeztet. Az olvadáspont és a kötőképesség – azonos zsírtartalom és zsírszerkezet esetén – többé-kevésbé azonos, bár néhány szakács a konyhában az édes tejszínes vaj ízét részesíti előnyben.
Ausztriában a legmagasabb minőségi kategóriának az úgynevezett teavaj számít, amelynek egy 20 fokozatú minőségi skálán legalább 17 pontot kell elérnie. Alatta áll az asztali vaj, amely enyhe ízbeli és szagbeli eltéréseket (a semleges ideáltól) mutathat (és így ideális esetben érdekesebb), és amely viszont az alkategóriákból áll: házi vaj (nyers tejszínből), parasztvaj és alpesi vaj (nyers vagy hevített tejszínből), valamint sajtkészítő vaj és tejüzemi vaj (szintén nyers és hevített tejszínből). A vajas Ausztria legalsó fokát az úgynevezett főzővaj jelenti, amelyet főleg vajzsírrá dolgoznak fel.
A teavaj név eredetével kapcsolatban Ausztriában több teljesen eltérő elmélet létezik. A Schärdinger-Bergland cég részéről régóta azt beszélik, hogy a név 1900-ból származik, amikor a Schärdinger tejüzem vajat szállított az angol királyi háznak (ami a legenda szerint ugyan csak 1904-ben történt, ami történelmi eltéréshez vezethet), amely teás süteményt készíttetett belőle. Van egy olyan változat is, amely szerint az alapító, Georg Wieninger mérnök 1900. január 30-án ezen a néven alapította meg az „Erste Central-Theebutter Verkaufsgenossenschaft Schärdinger”-t, mert nagyon lenyűgözte a kifinomult angol életmód és az ötórai tea teás sütemény hagyománya. Szintén elég megalapozottnak tűnik az az elmélet, hogy a teavaj Albrecht von Sachsen-Teschen főherceg (1738–1822) idejéből származik, az Albertina grafikai gyűjtemény alapítójától, aki állítólag a maga idejében az Osztrák-Magyar Monarchiában valami vajmonopóliummal rendelkezett, és a „Te.e. Butter” a Teschen, Erzherzöglich (Főhercegi) rövidítése volt. A pontok aztán az évszázadok és évtizedek során eltűntek. Egy negyedik, talán legvalószínűbb magyarázat szerint a név egyszerűen a magyar „tej” szóból származik.
Kóstolás – Alles in Butter
Valójában csak fehér tejzsír, gondolnánk. De hogy milyen ízbeli és minőségi spektrumot képes felmutatni a különböző országokból, régiókból és tejüzemekből származó vaj, az nagyon meglepett minket. Az A la Carte zsűrije, ezúttal Andrea Karrer (audió-szakács a Radio Niederösterreich-nél), Dagmar Gross (okleveles sommelier és partner a Wegro boros marketingügynökségnél), Christian Petz és Jean-Luc Poussin (a bécsi Palais Coburg étteremből), valamint Peter Hämmerle, Christian Grünwald és Florian Holzer (az A la Carte szerkesztőségéből).
1) Nyers tejes vaj, Landart 8,1
2) Teavaj, finoman sózott, Schärdinger 8
3) Bio kecsketej-vaj, Heirler 7,4
4) Tiroler Bergbauernbutter (Tiroli hegyi parasztvaj), Tirol Milch 7,3
5) Bio vaj, Lembacher 7
6) Alpesi vaj, Ja! Natürlich 6,6
6) Beurre d’Isigny extra-fin, Isigny Ste. Mère 6,6
8) Lurpak 6,5
9) Nyári vaj (Sommerbutter), Schärdinger 6,1
10) Bio édes tejszínes vaj, Xundheitswelt, Waldviertler Oberland 6
11) Lätta, Unilever 5,6
12) Bio vaj, Hoflieferanten 5,5
13) Mühlviertler Fasslbutter (Hordós vaj), Schärdinger 5,4
13) Sonntagsbutter (Vasárnapi vaj), Stainzer Milch 5,4
13) La Beurre Moulé demi-sel, Paysan Breton 5,4
13) Nyers tejes vaj, sózott, Landart 5,4
17) Beurre doux, bio, Isigny Ste. Mère 5,3
17) Primina, Schärdinger 5,3
17) Beurre de Baratte de Bretagne, fleur de sel, Sill 5,3
20) Nyers tejes vaj, Emmi 4,9
21) Tiroler Sennerei Butter (Tiroli tejüzemi vaj), Tirol Milch 4,5
22) Teavaj, NÖM 4,4
22) Beurre Echiré, Laiterie Echiré 4,4
22) Beurre d’Isigny demi-sel, Isigny Ste.Maire 4,4
25) Vaj friss tejszínből, Beppino Ocelli 3,5
26) Eredeti ír vaj, Kerrygold 3,4
26) Angol vaj, Grove Dairy Farm 3,4
28) Házi vaj, bio, pasztörizálatlan tejből, Anni és Ernst Marksteiner 2,6
29) Burro Soresina, Latteria Soresina 2,4