A reserve-ből
Michael Prónay szövege Fotó: Picturedesk
Ha bármelyik borvidék rászolgált a „Veltlinerland” elnevezésre, az kétségtelenül a Weinviertel. Lehetnek ugyan olyan területek, ahol Ausztria nemzeti szölőfajtája magasabb százalékos arányban van jelen a szölőültetvényeken, de már csak az is, amennyi Zöld Veltelini a Weinviertelben található – egy szilárd 8500 hektár (az ottani ültetvények fele) –, azt jelenti, hogy az összes Zöld Veltelini (országosan összesen: 17 500 hektár) csaknem fele a Weinviertelbő l származik.
Ha bármelyik borvidék rászolgált a „Veltlinerland” elnevezésre, az kétségtelenül a Weinviertel. Lehetnek ugyan olyan területek, ahol Ausztria nemzeti szölőfajtája magasabb százalékos arányban van jelen a szölőültetvényeken, de már csak az is, amennyi Zöld Veltelini a Weinviertelben található – egy szilárd 8500 hektár (az ottani ültetvények fele) –, azt jelenti, hogy az összes Zöld Veltelini (országosan összesen: 17 500 hektár) csaknem fele a Weinviertelbő l származik.
Ebben az összefüggésben azonban érdemes megemlíteni, hogy a Zöld Veltelini weinvierteli karrierje viszonylag fiatal történetre tekint vissza. Lényegében az 1950-es és 60-as évek borszőlő-termesztési politikájára vezethető vissza. Akkoriban a Weinviertel szőlészeteiben még többségében olyan szőlőfajták voltak, amelyeket ma már alig ismernek (például Osztrák Fehér vagy barna Veltelini). A Zöld Veltelinit akkoriban elsősorban az akkori Lenz Moser-féle magaskordonos művelésre való áttérésre (ami egyébként csak akkor tette lehetővé a traktorok használatát a szőlőmunkában), valamint egyenletesen magas hozamai miatt ajánlották. Az azonban, hogy a Zöld Veltelini hatalmas minőségi potenciállal is rendelkezik (feltéve, ha a hozamot megfelelően visszafogják), csak a 70-es években tudatosult igazán a borkedvelőkben. Így nem csoda, hogy a Weinviertel volt az első borvidék, amely hozzáfogott az ÖWM (Österreich Wein Marketing) által propagált DAC (Districtus Austriae Controllatus) rendszerhez – amely a franciaországi Appellation Contrôlée (AOC) vagy az olasz Denominazione di Origine Controllata (DOC) párja –: A „Weinviertel” elnevezés alatt 2003-tól kezdődően már csak igazán régiójellemző, Zöld Velteliniből készült borokat szabadott forgalmazni. Mostantól, a 2009-es évjárattól kezdődően a Reserve is csatlakozik hozzá.
A DAC-szabályozás
Nézzük először a száraz elméletet. A szőlőfajta Zöld Veltelini, de lehet benne legfeljebb 15%-nyi, a „megnevezés szempontjából ártalmatlan házasítás” más fajtákból. A bornak száraznak kell lennie, ahol a 6 gramm/literes maradékcukor-felső határ alacsonyabb, mint amit a bortörvény általában a „száraz” esetében előír, ahol 9 g/l a mérték. A normál DAC esetében a minimális alkoholtartalom 12% (címkén feltüntetve, ±0,5%-os tűréshatárral), 2010-től kezdődően pedig 12,5%-os maximális tartalom az előírt. A Reserve esetében minimum 13% az elvárt. A vizsgálati szám és a DAC-engedély igénylésének legkorábbi időpontja a szüretet követő év janúár 1-je a normál DAC esetében, míg a Reserve esetében március 15.
Meghatározták azokat a tulajdonságokat is, amelyekkel a DAC-bornak rendelkeznie kell: szín („világos sárga, zöldes sárga”), illat („tipikus fajtabuké”), íz („gyümölcsös, fűszeres, borsos; nincs fás íz; nem egyoldalúan alkoholos”), valamint „nincs botritiszes jegy”. A Reserve-ré vonatkozik, hogy „meg kell felelnie a következő bortípus-leírásnak: sűrű borszerkezet és hosszan tartó lecsengés; száraz; erőteljes stílus, ahol finom botritiszes vagy fás jegy megengedett.” (Az idézetek a mezőgazdasági miniszter 2010. február 22-i, a Szövetségi Hivatalos Közlönyben kihirdetett Weinviertel-DAC-rendeletéből származnak.)
A forgalmazás kizárólag palackokban történhet (a helyszíni kimérés kivételével), 1 vagy 2 literes palackok nem megengedettek, akárcsak a csavarzáras kupakok (miért is nem? A zárástechnika szempontjából tökéletesek). Kötelezőek a Weinviertel-DAC logóval ellátott kapszulák is a palack száján. A „Weinviertel” kifejezés csak a DAC-borok címkéjén szerepelhet, minden más bor – tehát nem DAC-Veltelini, más fajtákból készült borok, valamint vörös- és édesborok – a „Niederösterreich” (Alsó-Ausztria) borvidéki megnevezést viseli.
A borok
Az első Reserve-évjárat 2009-es, és május 31-én a bécsi Hofburgban megrendezett VieVinum alkalmával lehetőségünk nyílt részt venni 23 Weinviertel-DAC-Reserve bemutatóján. A szervező a Weinkomitee Weinviertel volt, amelyet Roman Pfaffl elnök képviselt. A 23 borász és 2009-es Reserve boraik listáját itt találja, és kevésbé meglepő, hogy viszonylag sok borász kifejezetten ismert a magas minőség iránti törekvéséről: Nem ismeretlen tény, hogy az újoncok a problémásabb évjáratokban – márpedig 2009 nem feltétlenül volt az, amit a borászok „könnyű évnek” neveznek – nehezebben boldogulnak, mint a régi motorosok. De az eredmény kifejezetten kielégítő. Dietmar Bruckner (Die Bouteille, Bécs) és a szerző kóstolt. Mivel nyilvános, kommentált kóstoló volt, a kóstolás logikus módon nem vakon történt.
A legjobbak
92 Gschweicher, Röschitz DAC-R, 13,5%
Édes, pörkölt, méz, sárgabarack, határozottan szép; csodálatos gyümölcs, gyönyörűen élénkítő, csodálatos gyümölcsjáték, nagyon-nagyon finom.
91 Hofbauer-Schmidt, Hohenwarth DAC-R, 13,5%
Határozottan több fűszer, mint gyümölcs, enyhén reduktív, de finoman szövött; feszes, majd gyönyörűen kinyílik, szinte filigrán hatású, szép hossz, finoman diós lecsengés.
91 Schloss Maissau Quittengang, 13%
Finoman zöldes-növényes illat, egy csipet banánchips is, érett stílus; szép teltség, rétegzett, borsocska és kivonatédes, precíz szerkezet, szép hossz, nagyon finom.
91 Stift, Röschitz DAC-R, 13%
Kissé előtérben, enyhén reduktív, feketeribizli és egy kis világos bogyós gyümölcs, hozzá finom borsocska; harapós, szép sav- és szénsav-támogatás, nagyon friss, szép test, finom harapósság.
90 Ebner-Ebenauer, Poysdorf Bürsting, 13%
Nagyon finom szőlő, hozzá egy kis citrus és grapefruit; ribizli és egres, feszes harapósság és jó mag, friss és lédús, nagyon modern és csiszolt hatású.
90 Julius Klein, Pernersdorf Steinbergen, 14%
Szép, nagyon klasszikus illat, diszkrét borsocska, egy kis méz is; finom harapósság, szép fókusz, jó savtartalom, erő és teltség, szép egyensúly.
90 Setzer, Hohenwarth „8000”, 14%
Rebarbara és egy kis szárzeller, erőteljes fűszeresség; sűrű fűszeresség az ízlelésben is, finom kivonatédes, testes és sűrű, kissé sötét aromák, egy kis feketeribizli, bizonyos szigorúság, időre és levegőre van szüksége, majd nagyon finommá válik.
90 Walek, Poysdorf Alte Geringen, 14%
Fűszeres, nagyon domináns, az alkohol is érezhető, vérnarancs, bors; mentás hűvösség, eukaliptusz, szép csillogás, nagyon finom.
89 Deutsch, Hagenbrunn DAC-R, 14%
Szép gyógynövényes fűszeresség, édeskömény és ánizs, jön a borsocska; finom gyógynövényes harapósság, szép feszültség a teltség és a finom savak között, nagyon enyhén csersavas lecsengés, mégis nagyon rendben van.
89 Ewald Gruber, Röschitz Mühlberg Alte Reben, 13,5%
Klasszikus borsfűszeresség, sűrű, hagyományos, egészen lágyan a zöld-csersavas irányba hajló, tea is; finom kivonatédes, szép test, sűrű és tiszta, biztos jövő.
89 Hagn, Mailberg DAC-R, 13,5% (F)
Finom banán, mögötte diszkrét borsocska; erőteljes vanília a fától, kiadós savas harapósság, de szépen kiegyensúlyozott, egyedi értelmezés, de finom bor.
89 Jordan, Groß-Reipersberg DAC-R, 13,5%
Először tartózkodó, aztán jön egy elég klasszikus borsocska; egy kis kandiscukor és kamilla, diszkréten érezhető maradékcukor, egy kicsit egyszerűbb szerkezetű, de tiszta és jó ihatóságú.
89 Martinshof, St. Ulrich DAC-R, 14%
Borsfűszeresség és egy kis jéghegy, birs és érett magvas gyümölcs (Jonagold); lédús teltség és egy elég egyedi maradékcukor, hozzá szép gyümölcs, jó kezdet, de időre van szüksége.
89 Pfaffl, Stetten Goldjoch, 14%
Inkább robusztus és telt, testes, szövött, a fajta inkább a háttérben; jelenleg kevés gyümölcs, nyilvánvalóan egy zárási fázisban van, biztosan kijön még.
89 Prechtl, Zellerndorf DAC-R, 14%
Lédús borsos teltség, szép fűszeresség, briós is; csodálatos teltség, lédús és kiadós, egészen enyhén szappanos, meglehetősen egyedi, hűvös-növényes-fűszeres stílus, közepes hossz.
89 Schuckert, Poysdorf DAC-R, 13,5%
Szinte borsosan ugrik az orrba; elég reduktív és még nagyon fiatal az ízlelésben, ibolya, kissé szappanos, pillanatnyilag egy inkább törékeny szépség, türelem.
89 Bioweingut Johannes Zillinger, Velm-Götzendorf
K2, 14% Gyógynövényes fűszeresség és diszkrét borsocska, telt és sűrű; kiadós gyümölcsös harapósság, szép csillogás, csonthéjas gyümölcs és egy kis karamell, szép egyensúly, csiszolt csersav-visszatartás, finom.
88 Pleil, Wolkersdorf DAC-R, 14%
Nagyon finom borsocska, hozzá érett banán a háttérben; egyenes vonalú, lágy, kissé egyszerűbb szerkezetű, igazán mutathatna több visszafogottságot és fókuszt.
88 Schwarzböck, Hagenbrunn Ried Hölle, 14,5%
Egy kissé tartózkodó, mögötte parfümös, az alkohol is érezhető; kiadós, borsot és alkoholos harapósságot mutat.
88 Herbert Zillinger, Ebenthal Lagen-Selektion, 13% (F)
Finom gyümölcsös édesség, sárgabarack-lekvár, egy kicsit a reduktív oldalról is; a szájban szép teltség, ügyes fűszerezettség, banán és körte, a végén nagyon finoman a cserzőanyagos irányba hajlik.
88 Reinhard Zöchmann, Roseldorf DAC-R, 13%
Kissé visszafogott, borostyán, kissé leveles; némileg egyszerűbb szerkezetű, finom cserzőanyag, mutathatna egy kis több gyümölcsöt, még időre van szüksége.
87 Hebenstreit, Kleinriedenthal Schatzberg, 14%
Lágyabb teltség, érett csonthéjasok; a szájban is már nagyon az érett oldalán áll, diszkrét CO2 közvetít némi frissességet, egészen enyhe maradékcukor érződik, inkább rövid lecsengésű.
86 Fidesser, Platt Retzer Stein, 14,5%
Diffúz, tisztázatlan, nagyon rusztikus benyomás, mustármag és mustáros uborka; finom maradékcukor, határozottan cserzőanyagos kesernyés jegyek, nagyon sajátos és valahogy rejtélyes.