Az a gyakran elterjedt feltételezés, hogy a levelestészta több mint ezer rétegből állna, feltehetően a francia „mille-feuilles” elnevezésből ered, ami ezer levelet jelent. Ez azonban egyike azoknak az apró túlzásoknak, amelyek a Grande Cuisine történetében elég gyakran előfordulnak. Az igazság az, hogy egy helyesen elkészített levelestészta 145 réteggel rendelkezik – ami még mindig elég ahhoz, hogy a tészta a benne rekedt levegő, valamint a sütés során keletkező vízgőz hatására sokrétűen megemelkedjen. A levelestészta többszöri kinyújtásának és újra összehajtogatásának szükséges folyamatát a cukrászok nyelvén hajtogatásnak nevezik. És hagyományosan négyszeres erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a levelestészta igazán „formába lendüljön”. A hat egyszerű hajtással készülő klasszikus változatnak viszont már 730 tésztarétege van. Ám nem minden levelestészta egyforma. Ugyanis létezik francia, holland és német levelestészta. Mindhárom változat a vaj bedolgozásának módjában különbözik. Az úgynevezett német levelestésztánál a zsírrétegek a tésztán belül helyezkednek el, a francia levelestésztánál viszont a tésztát a zsírrétegek zárják körbe (mivel ez a gyártás bonyolult, a francia levelestésztát ritkábban készítik), a holland levelestésztánál (amit gyors levelestésztának is neveznek) a hűvös zsíradékot csak kockákra vágva dolgozzák bele a tésztába, pihentetés nélkül hajtogatják, és leginkább levelestészta alapokhoz használják.
A német levelestészta készítéséhez lisztből, sóból és vízből egy keményebb tésztát gyúrnak, amelyhez néha pár csepp ecetet adnak, hogy gyengítsék a tészta sikérszerkezetét, így könnyebben kinyújtható legyen. Ezt a tésztát egy téglalappá nyújtják, amelyre egy kevés liszttel elkevert vajat vagy margarint, az úgynevezett kenővajat vagy kenőmargarint helyezik. Ezután a tésztát egy A4-es levélhez hasonlóan három részbe hajtják, a tészta tehát három rétegből áll. Ezt nevezik „egyszerű hajtásnak”. Ezt követően a tésztát 90 fokkal elfordítják, és újra téglalappá nyújtják. Majd a téglalap két keskenyebbik oldalát befelé hajtják úgy, hogy azok középen találkozzanak, végül a tésztát középen még egyszer összehajtják, így a két behajtott oldal belülre kerül, és összesen négy réteg képződik. Ezt hívják „dupla hajtásnak”. A hajtogatás, vagyis a hajtogatás, nyújtás és újra hajtogatás folyamatát többször megismétlik. A levelestészta általában két egyszerű és két dupla hajtást kap. A végén 3 x 3 x 4 x 4 = 144 zsírrétegből és 288 tésztarétegből áll, amelyek közül a belsők páronként összeolvadnak – így marad 145. A klasszikus levelestészta-feldolgozás hat egyszerű hajtást ír elő, így 720 tésztaréteg jön létre. De vannak olyan levelestészták is, amelyek több hajtást kapnak. Az egyes munkalépések között a tésztának pihennie és hűlnie kell, mert a vaj nem válhat túl melegé, különben kifolyna és összekeveredne a tésztarétegekkel, márpedig ezt el kell kerülni. Sokkal inkább „elválasztó rétegként” szolgál: sütés közben a vajban lévő víz elpárolog, ez gondoskodik a szétválásról és puffasztja fel a rétegeket. „A mi esetünkben, a francia levelestésztánál a tészta zárja körbe a vajat” – magyarázza Rémi Soulier, a bécsi belvárosban található Parémi francia pékség-cukrászda szakembere. A Parémi név Rémi és Patricia keresztnevéből tevődik össze. Patricia a cukrászattal foglalkozik, Rémi pedig elkötelezett híve a kenyérnek. „A Pâte feuilletée inversée vagy fordított levelestészta a levelestészták abszolút királya, és a francia cukrászati receptekből kihagyhatatlan. Ennél finomabb és omlósabb nem létezik. Ezen túl már nincs semmi” – áradozik Patricia.
„A vaj tehát nyújtás közben kívül van. Mivel azonban a vaj önmagában nehezen lenne nyújtható, itt Beurre manié-t (lisztes vajat) készítenek, hogy megkönnyítsék a nyújtást. A Détrempe (lisztes tészta) is némileg eltérő az inversée módszernél, ez is tartalmaz vajat, így nem tiszta liszt-víz tészta” – magyarázza Rémi, majd így folytatja: „Fontos, hogy a tésztát mindig a lehető legkisebb előre-hátra mozdulatokkal nyújtsuk ki a sodrófával, hogy a vaj egyenletesen oszoljon el. Feltétlenül minden hajtás után ecsettel távolítsuk el a lisztmaradványokat a felületről, így a tésztarétegek jobban összekapcsolódnak. A tésztát minden nyújtás után 90 fokkal forgassuk el – ez is lehetővé teszi a vaj optimális eloszlását és gondoskodik arról, hogy a tészta mindenhol egyenletesen legyen kezelve. A sütési folyamat során gőz keletkezik az egyes tésztarétegek között, amely széttolja őket.” A levelestészta akkor tökéletes, ha minden réteg egészen a belsejéig megbarnult, azaz 180–200 °C-on, légkeveréssel 25–30 percig kell sütni.
A levegős levelestésztát mindenféle sütemény készítéséhez használják, mint például almás táska, pástétomok, Mille-feuille, pálmalevél (pogácsa), rétes, Vol-au-vent, Fleurons (többnyire félhold alakú díszes sós sütemények levesekhez vagy ragukhoz) vagy baklava (török/orientális sütemény leveles- vagy rétestésztából, darált dióval, mandulával vagy pisztáciával töltve, cukros-rózsavizes sziruppal átitatva). Emellett a levelestésztát torták és piték alapjaként is használják, mint a Tarte fine aux pommes (lásd a receptet). A húsos ételeket is levelestésztába csomagolják, mint például a virsli tésztában, sertésfilé levelestésztában és a Wellington-bélszín.
A levelestésztának van néhány rokona, amelyeket hasonló eljárással készítenek. A dán tésztához élesztőt adnak, mielőtt a levelestésztához hasonlóan hajtogatnák. A dán tészta lazítása tehát nemcsak a vízgőztől, hanem az élesztőtől is származik. A dán tészta általában nehezebb, mint a levelestészta, és többek között nagyobb sütemények, például dán péksütemények vagy croissant-ok készítéséhez használják. A török, görög és arab konyhában elterjedt, szintén hajtogatott jufka-, filo- vagy masouka-tésztát többnyire olívaolajjal készítik vaj vagy margarin helyett.
Parémi
www.paremi.at
Azoknak a levelestészta-rajongóknak, akiknek semmi sem túl messze. Párizsban, a G. Detou-nál kapható a legjobb friss levelestészta (100% vaj) 3 kg-os kiszerelésben (hűtőtáskát vinni kell). A gyártó a SARL François, ők szállítják a levelestésztát a legjobb francia cukrászdáknak is.
Tarte fine aux pommes (vékony almatorta)
Recept: Patricia Petschenig és Rémi Soulier
Hozzávalók
Feuilletage Inversée (Francia fordított levelestészta)
1. tészta – Lisztes tészta (Détrempe)
2. tészta – Vajas tészta (Beurre manié)
Mandulakrém
Elkészítés
A vajas tésztát nyújtsuk ki kb. 4 mm vastagra, és egy kiszúróval (kb. 12 cm átmérőjű) szúrjunk ki köröket. A levelestészta-köröket helyezzük sütőpapírral bélelt tepsire, és villával szurkáljuk meg egyenletesen.
A vajat, a mandulát és a cukrot keverjük össze egy lapátos keverővel. Ezután adjuk hozzá a tojásokat, és habosítsuk a masszát 10 percig. Végül adjuk hozzá a lisztet és a rumot, és rövid ideig keverjük.
A masszát kenjük az előkészített levelestészta-szeletekre, és az almaszeleteket ízlésesen rendezzük el rajta. Előmelegített sütőben, 180 °C-on, légkeveréssel 30 percig sütjük.
1. tészta: A vizet, a sót és az esetleges ecetet tegyük egy keverőtálba, majd adjuk hozzá a vajat. A átszitált lisztet adjuk a víz-vaj keverékhez, és 5 percig kézzel vagy a konyhai robotgép dagasztókarjával lassan dagasszuk. Ezután lapítsuk ki a tésztát, és formázzunk belőle egy kb. 1 cm magas téglalapot. Tekerjük folpackba, és hagyjuk a hűtőszekrényben 2+ órán át pihenni.
2. tészta: A vajat a liszttel kb. 3 percig gyúrjuk, hasonlóan az 1. tésztához, kézzel vagy a konyhai robotgép dagasztókarjával. Ezt is lapítsuk ki és formázzunk téglalapot belőle. A magassága szintén 1 cm. Fóliázzuk be és pihentessük 2 órán át a hűtőszekrényben.
Ezután a lisztes tésztát (1. tészta) lisztezett felületen nyújtsuk ki téglalap alakúra, a vajas tésztát (2. tészta) pedig dupla hosszúságúra.
A lisztes tésztát helyezzük a kinyújtott vajas tészta közepére.
A vajas tésztát hajtsuk rá a lisztes tésztára úgy, hogy egy vajas tészta réteg, egy lisztes tészta réteg és egy vajas tészta réteg kerüljön egymásra.
A tésztát 90 fokkal forgassuk el, és nyújtsuk 8–10 mm vastagra. Az alsó részt hajtsuk be középre, a felsőt pedig hajtsuk rá, hogy három réteg keletkezzen. Ezt nevezik egyszerű hajtásnak.
Ezt a folyamatot négyszer ismételjük meg, hogy összesen öt egyszerű hajtás jöjjön létre.
Fontos! A hajtások között a tésztának legalább 2–3 órát pihennie kell a hűtőszekrényben.
Ezután a tésztát nyújtsuk ki tetszés szerint 4–5 mm vastagra, és dolgozzuk tovább.
A levelestészta akkor tökéletes, ha minden réteg egészen a belsejéig megbarnult: 180–200 °C-on, légkeveréssel 25–30 percig sütni.