Norbert Niederkofler örömét leli a részletekben. Az Atelier Moessmer számára készült steakkések igazán szépek, finoman csiszolt acélból készültek, a nyelük pedig jól fekszik a kézben. A hozzájuk tartozó késtartók apró, kőből faragott műalkotások. Ezekbe a késtartókba egy mágnest építettek be. „Így érjük el, hogy a késpengék ne tompuljanak el.” Evőeszköztartók, fa, szövetek – mindent az építészekkel közösen találtak ki, és a házigazda Niederkofler, aki minden első alkalommal érkező vendéget személyesen vezet körbe (beleértve a hűtőkamrákat is, ahol pompás marhahúsdarabok és egyéb finomságok érlelődnek), rendezettnek és elégedettnek tűnik. „500 méterre lakom innen, öt éven át mindig elmentem az üresen álló villa mellett, és azon gondolkodtam, mit lehetne belőle kihozni.”
Az Atelier Moessmer egy műemlékvédelem alatt álló villában található, amely maga is Bruneck egy építészetileg védett részén fekszik. Közvetlenül az Atelier mellett található a Moessmer posztógyár, amely egy régi brunecki vállalkozás. A Moessmer cég Olaszország leghíresebb divatmárkáinak ad el szöveteket. Egy észrevétlen ajtó, csengetni kell, mint egy nagyvárosi, szigorú beléptetéssel működő klubnál. „Walk-in” vendégekre nem kell számítani. A helyiségeknek – sok minden mással együtt – elrendezésükben változatlannak kellett maradniuk. Niederkofler elmondása szerint a műemlékvédelem együttműködő, de szigorú volt. A földszint négy részre oszlik, mint egy színpad, mintha Norbert Niederkofler felesége – aki a brunecki színházat vezeti – rendezte volna. Ott a tágasnak tűnő bár, ahol az aperitifre találkoznak; a hely, ahol az étlapot és a borlapot tanulmányozhatjuk. Egy második helyiségben egy magas asztal található akár tucatnyi fő számára; rajta a posztógyár szövetmintáival teli katalógus, egy nemes látványelem. A harmadik helyiségben jelenleg hat asztal található, egyenként két-négy vendég részére. A negyedik helyiség a tágas konyha, amely köré egy „chef’s table”-t építettek, és amelyet a nyílt tűzön való munka jellemez. A konyha egy bővítmény része, amely zavaró hatás nélkül simul a történelmi épülethez. Az Atelier harmonikaszerűen összehúzható és bővíthető, így a vendég számára sosem tűnik üresnek.
Természetesen a vendég nem nézelődni érkezik az Atelier Moessmer-be. Szent Kassziánból, ahol Niederkofler a Rosa Alpinában működő Sankt Hubertus éttermet tavaly márciusban – végleg – bezárta, magával hozta csapata meghatározó részét. Mindenekelőtt Lukas Gergest, aki Innervillgratenből származik, és akinek Niederkofler ötleteinek és ételeinek prezentációja a vendégek számára, akik ezt először tapasztalták meg, a Sankt Hubertus-ban a Niederkofler-féle „Cook the Mountain” teljesítmény sikerének lényegi része volt. „Évtizedekig több órát utaztam a munkába és vissza, ennek most vége” – mondja Niederkofler. A reggeli gyógynövényszedésre az alpesi rétekre a csapat legfiatalabbjait küldi majd. Feltehetően már az elmúlt években is ezt tette. Újra szerepel a kínálatban a szezonális gyógynövényekkel, keksszel és virágokkal készült saláta, amely már a Sankt Hubertus menüjét is meghatározta; olyan, mint egy kedves emlék. Újdonság a csodálatos, gyógynövényes és lóherés fánk. Belekóstol az ember, lehunyja a szemét, és egy olyan alpesi kunyhóban érzi magát, amely túrázás után uzsonnára hívogat. Utána pisztráng, hidegen füstölve. Ezt követi a Robiola-rizottó, amelynek állaga és haraphatósága örömforrás, egy remek ötlet (a sajt egy brunecki sajtműhelyből származik), rajta vízitormával és fermentált tojássárgájával.
Az idő nem áll meg, így Niederkofler egyik jellegzetes étele, a céklás gnocchi már-már anakronisztikusan hat. Kérem, ennek ellenére ne hagyják abba. A szaiblinget (tavi pisztráng) pácolták és szárították, ami többek között azt eredményezi, hogy a nyílt tűzön való sütéskor a bőre ropogósabb lesz. Hozzá filigrán spagetti formájában tálalt uborka, amelyet szintén egészben grilleztek nyílt tűzön, valamint egy szaibling-maradékokból készült mártás snidlingolajjal. Egyszerűen nagyszerű. A zsírosan márványozott szürkemarha-darabba az érlelés és az elkészítés tekintetében minden olyan tudást belefektettek, amivel a főzés története a jelenkorig szolgál. Egy kanál pestóval tálalják. Az omlós tésztás és bogyós gyümölcsös tartellett olyan, mintha Olaszország összes tehetséges cukrásza gondolkodott volna rajta, majd egy ötlet mellett döntöttek volna. Lukas Gergesnek és a környék, illetve a világ legjobb borászaihoz fűződő kiváló kapcsolatainak köszönheti az Atelier azt a borlapot, amely már most (Gerges: „Még csak az elején tartunk”) minden igényt kielégít.

© Lorenzo Polato

© Lorenzo Polato
