A borászok söre
Florian Holzer szövege Fotó: rendelkezésre bocsátott
16 000 hektár szőlőterület, a világ némelyik legjobb édesbora, egy soha nem gondolt osztrák vörösbor-boom otthona, és nem utolsósorban olyan chardonnay-k származási helye, amelyek nemcsak az osztrák élvonalba tartoznak, hanem a világ többi részén is komoly lelkesedést váltanak ki. Kétség sem fér hozzá, Burgenland egy borvidék.
És egyáltalán nincs sör? Aligha, mert bár a sörfogyasztás Burgenlandban fejenként és évente alig 80 literrel csak a fele a salzburgi vagy tiroli fogyasztásnak, mégsem éppen elhanyagolható mennyiség. Ezt azonban eddig főként Burgenlandon kívüli áruval fedeztek. Csak 1990-ben nyílt meg a tartomány első vendéglői sörfőzdéje Kismartonban (Eisenstadt), a Haydn-Bräu. Jochen Lehner négy különböző sört főz itt: egy szűretlent (Zwickel), egy világost, egy barnát és az évszaktól függően egy különleges sört. 200 hektoliteres kapacitásával üzeme egy vendéglői sörfőzdéhez képest igazából már majdnem túl nagy, véli Jochen Lehner, ugyanakkor a palackozott sör turistáknak történő értékesítése mindenképpen egy tényező.
Tavaly nyílt meg Ruszton (Rust) a „Ceel” személyében Burgenland második és jelentősen kisebb méretű kisüzemi sörfőzdéje: Isabella Berger, aki korábban a Römerquelle-nél dolgozott, egy kis helyiségből – amely a középkori városfalban található, és amelyet egy ideig az Ivan Rebroff-zongorista vezetett – egy modern stílusú sörözőt (brew-pub) varázsolt, amelynek miniatűr sörfőző berendezéséből egy tisztességes világos, valamint egy testesebb, sötétebb sör készül, amelyeket elsősorban helyben csapolnak ki.
A burgenlandi jelen legambiciózusabb sörprojektje azonban három évvel ezelőtt indult, amikor a göllei (Gols) italkereskedő, Harald Sautner megbarátkozott a saját sörfőzés gondolatával. Ebből a célból keresett egy régi sörfőzdét (üzleti megfontolásból, nem azért, hogy a sörfőzde szellemiségét Golsba vigye), meg is találta Bajorországban, tavaly leszereltette, majd Ausztria legnagyobb bortermelő helységének északi szélén, az egyik csarnokában újra felépíttette. A műszaki átvétel a lapszámzártakor éppen folyamatban volt, a jövőben ugyanis itt vezetett túrák és egyfajta sörfőzdemúzeum is meggyőzi majd a közönséget arról, hogy Golsban nem a bor az egyetlen. Főzetenként 50 hektoliteres potenciális kibocsátással a berendezés természetesen inkább kis méretű, de az ötlet és a projekt általánosságban még növekedőben van – magyarázza Holger Neuberger, a marketingért és reklámért felelős „zweischrittweiter” ügynökségtől. Sörfőzőmester mint olyan nincs, Sautner saját elképzelései alapján, különféle baráti sörfőzőkkel történt konzultáció és tanácsadás után alkotta meg receptjeit, a csatos üvegekbe történő palackozás szintén különböző bérfőzdékben történik.
Jelenleg három sörtípust főznek: egy inkább könnyedebb, vonzó Märzent átlag feletti, határozott komlóízzel (0,3 literes csavarzáras üveg), egy inkább semleges világost finom komlókeserűséggel a lecsengésben (csatos üveg), és egy rendkívül zavaros, meglehetősen világos búzasört (Hefeweizen) káprázatos gyöngyözéssel és nagyon intenzív élesztős jegyekkel (csatos üveg). Az, hogy a göllei sztárborászok kóstolásjavítás céljából tartanak göllei sört a hűtőszekrényben, nemcsak Holger Neuberger kívánsága, hanem a terve is; a Pannobile-csoporttal minden esetre már léteznek együttműködések, sőt Gernot Heinrich személyesen gondoskodott már sörleírásról is. Egy másik, nem elhanyagolható burgenlandi részvétellel zajló sörprojekt nemrégiben egy másik tartományban, mégpedig Salzburgban kezdődött, ahol tavaly ősszel Salzburgon kívül, a volt Gusswerkben egy újszerű söröző született „Brauhaus Gusswerk” néven: egy lenyűgöző csarnokban itt egyszerre főzik és csapolják a sört, de nem is akármilyet, hanem biodinamikus irányelvek szerint főzött és Demeter-tanúsítvánnyal ellátott sört. Az ehhez szükséges gabona-alapanyagot a pamhageni Michlits család szállítja, amely nemcsak a figyelemre méltó biodinamikus „Meinklang” borászatot vezeti ott („Graupert”, St. Laurent hatalmas betontojásokban érlelve...), hanem ugyanúgy tanúsított állattenyésztést és mezőgazdaságot is. A sörfőzésnél is hűek maradnak a biodinamikus irányelvekhez, így lemondanak a vízkezelésről, valamint saját természetes élesztőtörzset tenyésztenek és szaporítanak. Ezen túlmenően a „Brauhaus Gusswerk” sörléjét nemcsak árpából és búzából nyerik, hanem az ősgabonákból, az egyszemű búzából (Einkorn), a tönkölyből és a tönkebúzából (Emmer) is, amelyeket saját tételekben malátáznak a felső-ausztriai Plohberger biomalátagyárban. A komló esetében egyelőre még a kereskedelemben kapható biokomlóra kell támaszkodniuk, de a bécsi „Stiegl-Bräu” egykori, a jelenlegi Brauhaus Gusswerk-alapító Reinhold Barta már elültettette a biodinamikus aromakomlót.
Ennek nem lehetett más a következménye: a sörfőzde tavaly elnyerte a „Best of Bio Award” díjat, és a világ első biodinamikus sörfőzdéjeként tartják számon. Az „Edelguss” nevű sör egyfajta szűretlen sör, különösen erős gabonajegyekkel. Árpát, tönkölyt és egyszemű búzát használnak hozzá, a sör nemcsak nagyon zavaros, hanem jelentős adag üledéket is hagy a palackban, rendkívül intenzív ízű, az enyhe komlókeserűség jól érvényesül benne. A borostyánszínű „Weizenguss” különösen szép, korántsem felszínes búzasörnek bizonyul, nagyon gyümölcsös, fűszeres aromákkal; olyan sör, amely a pilseni sörök kedvelői számára is elfogadhatónak tűnik, az összhatás itt is meglepően intenzív és élénk.
A kender-specialista Christian Frenkenbergerrel való együttműködésben készül egy „Synergy” nevű kendersör is, szintén zavaros, bár nem túl meggyőző.
Egyébként, arra a kérdésre, hogy a forró pannon Burgenlandban vajon melyik sörtípus aratja a legnagyobb sikert, Jochen Lehner a Haydn-Bräutól ezt feleli: „A märzeni típusú, édeskésebb, nehezebb sörök. A könnyű, friss söröket nálunk csak a turisták isszák.”