A-La-Carte

A vendégnek NEM mindig van igaza (2023/1)

A vendéglátósok körében különböző országokban végzett felmérés kétségbe vonja a megszokott szolgáltatási
hitvallást: „A vendégnek mindig igaza van”. Emellett ugyanez a felmérés az ágazat számos más részletét is új megvilágításba helyezi.


A király már nem ül a trónon. Legalábbis egy olyan felmérés szerint, amelyet tavaly a Fine Dining Lovers ágazati szolgáltató végzett el különböző szövetségekkel együttműködve, mint például a Relais & Châteaux, a The World's 50 Best Restaurants vagy a Basque Culinary Center, a Lexis Research közreműködésével. A Les Grandes Tables du Monde, a csúcsgasztronómiai szakemberek legbefolyásosabb nemzetközi szövetsége szintén részt vett benne, és az eredményeket tavaly ősszel hozta nyilvánosságra a Salzburgban tartott éves kongresszusán. Összesen 10 162 személyt kérdeztek meg Nagy-Britanniában, az USA-ban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban. A megkérdezettek közül 1494-en dolgoznak a vendéglátóiparban, 8688-an pedig fogyasztóként besorolhatók.

Ez egy vendéglő, nem fogadó
A felmérés eredménye a séfek és vendéglátósok öntudatáról tanúskodik, és az ágazat új önképét tükrözi. A „nincs igazuk” kifejezés nem arra vonatkozik, hogy ne teljesítenék a kellemes éttermi látogatáshoz szükséges minden lehetséges kívánságot. Sokkal inkább a mindennapokban előforduló számtalan különleges kérésről és kötekedésről van szó, például az előre meghatározott menüben történő állandó módosítási igényekről vagy arról, hogyan kell valamit elkészíteni. Az étlapok összeállításával kapcsolatos gyakori viták is – legyen szó több vagy kevesebb naturális borról, több vagy kevesebb vegán ételről, vagy olyan szabályozásokról, mint a kutyák vagy akár gyermekek belépésének tiltása (hol mellette, hol ellene érvelve) – megtalálhatók a rendszeresen visszatérő súrlódások listáján. A modern csúcsgasztronómia kínálati oldala egyre inkább egy előre meghatározott műsorrenddel rendelkező operaházra hasonlít. Amikor a vendégek megpróbálnak egy húsos menüt különleges kérésekkel vegán étrenddé alakítani, az minden résztvevő számára kétségbeejtő lehet. Ebből kifolyólag talán jobb, ha a Verdi-rajongó egy Wagner-estén inkább máshová megy – vagy otthon marad.
Érdekesek a kulturális területek közötti különbségek is. Míg Franciaországban a vendéglátósok 93 százaléka gondolja úgy, hogy kétség esetén mindig nekik van igazuk, Spanyolországban ez az arány 79 százalék, ami azért jóval kevesebb. Úgy tűnik, a vendégek is tisztában vannak a különleges kérések problémájával. Meglepő módon a felmérésben résztvevő vendégek 87 százaléka is elutasította a „A vendég mindig király” alapelvet.

A kiszolgálás kárpótol
Nemcsak az étel vonzza az embereket az étterembe. Még az átlagos minőségű ételt is elfogadják, ha a hangulat és főleg a kiszolgálás minősége megfelelő. A megkérdezett vendégek 83 százaléka mondta, hogy már csak a kiszolgálás miatt is visszatérne egy étterembe. Majdnem negyedük pedig azt állítja, hogy visszamenne olyan étterembe, ahol bár az étel nem ízlett, a kiszolgálás tetszett nekik.

Beszéljünk világosan
A vendégek és a kiszolgálók természetesen csak akkor építhetnek ki érdemi kapcsolatot, ha ugyanazt a nyelvet beszélik. Különösen a csúcsgasztronómiában ez fontos szempont. Átlagosan 76 százalékuk igényli a kiszolgálást a saját anyanyelvén. Míg az angol nyelvű Nagy-Britanniában és az USA-ban ezt 68, illetve 71 százalékkal inkább közepesen fontosnak tekintik, az olaszok 85 százaléka, a spanyolok 80 százaléka pedig kifejezetten „anyanyelvi” beszélőt szeretne. Bizonyára a német nyelvterületen is 80 százalék körüli eredmény születne erre a kérdésre.

A jó munkakörülmények kötelezőek
Természetesen kár, hogy a felmérés figyelmen kívül hagyta a német nyelvterületet. Egyes eredmények azonban mindenképpen csaknem változtatás nélkül átvehetők. Például a vendéglátóiparban dolgozók motívumait és munkakörülményeit illetően. E tekintetben a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabbá válik. Egyre kevesebben szeretnének olyan csapat által kiszolgáltatni magukat, amely láthatóan és jogosan küzd a munkakörülményekkel. A vendégek 62 százaléka jó munkakörülményeket kíván az alkalmazottaknak, és lehetőség szerint az ezzel járó átláthatóságot is. Alapvetően a vendéglátóipari elköteleződés motívumai kifejezetten idealisták, az „emberekkel jól kijövök”-től kezdve az „ez jó érzéssel tölt el”-en át a „szakmailag továbbfejlődhetek”-ig terjednek.
A munka-magánélet egyensúly (work-life balance) kulcsfogalom a vendéglátásban. A hétvégi és esti munkavégzés problémája – azaz az az időszak, amikor más ágazatokban dolgozó barátok általában szabadidővel rendelkeznek – éppúgy hozzátartozik, mint a déli és esti műszakok miatti túlzottan hosszú jelenléti kötelezettség.

Kérem, legyen barátságos
Még egyszer a vendégek elvárásairól. Figyelmes, hozzáértő és barátságos kiszolgálást szeretnének, függetlenül attól, milyen éttermet látogatnak. A kiemelt csúcséttermekben a vendégek 60 százaléka különösen nagy jelenlétet és részletes tájékoztatási kompetenciát vár el. A formalitás nem fontos a vendégeknek, de a barátságosság minden esetben fontos szempont marad az éttermek minden típusában. —

Minden felmérési eredmény a The Front of House Survey-ből, Fine Dining Lovers, powered
by Lexis Research

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!