A-La-Carte

A gyümölcs-gránát (2022/6)

„Kívül egy, belül ezer meg egy – mi az?”, kérdezi egy régi török találós kérdés. A válasz jelenleg szezonális a piacon: a gránátalma.


Mint „paradicsomi alma“, a gránátalma említést nyer a Bibliában, a Koránban és a buddhizmusban, a hatalom jelképeként „országalmaként“ különféle címereken ábrázolják, és mint „viszály almája“ állítólag háborút alapozott meg. Az, hogy férfiként az ember egy női szépségvitát próbál rendezni, ritkán jó ötlet. A görög mitológiában a fiatal Páris mégis megpróbálta, és átnyújtotta a vörös gyümölcsöt Aphroditének, aki véleménye szerint a legszebb volt a három istennő közül. A vesztes Athéné nyugodtan vette a dolgot, de Héra bosszúból kirobbantotta a trójai háborút.

Amit a trójai Páris az istennő Aphroditének átnyújtott, nem egy egyszerű alma volt, ahogy mi ismerjük, hanem éppen ez a szimbolikus gyümölcs. Számos kultúrában a gránátalmát számos magja miatt a termékenység és a gyermekáldás jelképének tekintették, Salamon énekében a gránátalma szó ­újra és újra előfordul a női szépség kiemelésére, ma pedig „anti-aging gyümölcsként“ tartják számon, amiért a hollywoodi sztárok a levére esküsznek szünetitalként.

Nem meglepő, hogy a gránátalma újra és újra felbukkan a görög mitológiában, hiszen valószínűleg Nyugat- és Közép-Ázsiából származik. Ez gyakorlatilag a görögök küszöbén van. Ma a növények világszerte trópusi és szubtrópusi éghajlaton nőnek. A spanyol gyarmatosítás révén kerültek Dél-Amerikába, és a gránátalmafa a mediterrán térségben is nagyon jól érzi magát.

A gyümölcs neve egy kicsit félrevezető, mert a gyümölcs csak külsőleg hasonlít az almára. A név a „granae“ latin szóból, a magok vagy szemek megnevezéséből ered, mert egy gyümölcsben körülbelül 400 húsos burkolatú mag van. Ezek a vörös, lédús magszemek az egyetlen fogyasztható részei a gyümölcsnek. „A déli országokban az érett gyümölcsöket kézzel gyúrják, majd lyukat fúrnak rájuk, és kiisszák a levét“, mondja Nana Ansari. Nana Ansari Grúziából származik, és művészként él Bécsben. Ő üzemelteti a grúz Café Ansari-t a bécsi Praterstraßén.

A friss gránátalmák súlyosak a kézben. Nem érnek utólag, és szobahőmérsékleten legfeljebb két hétig, hűtőszekrényben még tovább elállnak. „Bár a héja ráncosodik, a gyümölcs belseje friss és lédús marad“, magyarázza tovább Nana Ansari. „A magokat védőhártya veszi körül, így a lé és a hatóanyagok hetekig nem vesznek el.“

Három út vezet a gyümölcsös tartalomhoz
A legnagyobb kihívást ennél az ízletes gyümölcsnél a magok kiszedése jelenti. A magok elég szorosan kapcsolódnak a gyümölcs többi részéhez, így speciális technikára van szükség a kiszedésükhöz. Eközben óvatosság ajánlott: a gyümölcs leve erősen foltosít, és a ruhán lévő foltok alig távolíthatók el.

A gránátalma magjainak eléréséhez három módszer létezik: vagy levágjuk a gyümölcs felső részét, a héját felülről lefelé óvatosan úgy vágjuk be, hogy negyedek keletkezzenek, majd a gyümölcsöt széttörjük, és a magokat az ujjainkkal vagy egy kanállal kiszedjük a kamrákból. Ez a módszer inkább a bátraknak és ügyeseknek ajánlott. Sokkal kevésbé maszatolós a vizes módszer: kevesebbet fröcsköl, ha a gyümölcsöt egy nagy, hideg vízzel teli tálban törjük szét. A magok úgymond „merülés közben“ kiszedhetők – leülepednek az aljára, a fehér hártyák felúsznak a tetejére – és könnyen kihalászhatók egy szűrővel. A „kopogtatós módszerhez“ a gránátalmát egy fűrészes késsel először körös-körül pár milliméter mélyen be kell vágni, így először nem folyik ki a lé. Most a gránátalmát mindkét hüvelykujjal óvatosan szétnyomjuk a bevágásnál, amíg két fél nem lesz a kezünkben. A gyümölcsfeleket egy nagy tál felett tartjuk, és egy evőkanállal erősen rákoppintunk a héjára, amíg az összes mag a tálba nem esik – a legjobb, ha a gyümölcs szélétől a közepe felé kopogtatunk.

Mindegy, melyik módszert választjuk, a gránátalma ne legyen hideg, legyen szobahőmérsékletű. A szerkezete így rugalmasabb. Ansari azt is ajánlja, hogy az érett gránátalmát kimagozás előtt a tenyerünkkel és egy kis (!) nyomással a munkafelületen görgessük ide-oda, vagy erősen gyúrjuk meg a két kezünk között. Vigyázat: A túl nagy nyomás hatására a magok kipukkadnak, akkor akarva vagy akaratlanul lé keletkezik. „Ezután lyukat vágunk rá, és további nyomással kipréseljük a levét, vagy közvetlenül a gyümölcsből isszuk meg“, áradozik Nana Ansari, és folytatja: „Vagy a meggyúrt és félbevágott gyümölcsöt úgy préseljük ki, mint egy narancsot a citrusprésen.“ A friss, tiszta léből gránátalmazselét készíthetünk. Gránátalmazbort is készítenek a léből, amelyet főleg Izrael exportál. És gránátalmasziruppá főzve és finomítva, a lé nemcsak koktélokat, mint a Tequila Sunrise, hanem süteményeket is színez, és – különösen az orientális konyhában – salátaönteteket, szószokat és pörkölteket. De vigyázat: Nem mindenben van valódi gránátalmalé, amire az van írva, hogy Grenadine, szívesen hígítják más levekkel. „Az igazi ­Grenadine kizárólag gránátalmaléből, cukorból és vízből készül“, magyarázza Nana Ansari.

A gránátalma az érettségi foktól függően savanykás vagy édes ízű. Ez a fanyar gyümölcsösség kulináris mindenessé teszi, felhasználási lehetőségei a sós ételektől az édesekig terjednek. Mind a lé, mind a magok finomítják a vadhús- vagy szárnyasételeket, de a bárányt és a halat is. Frissítő gyümölcssalátákban, joghurtos desszertekben, édes kuszkuszban vagy panna cottában. A szárított magokat Anardana-nak nevezik. Észak-Indiában az összezúzott vagy mozsárban tört magokat lencseételek vagy párolt zöldségek fűszerezésére használják. A tamarindhoz hasonlóan gyümölcsös és savanykás ízt adnak az ételnek. A Közel- és Közép-Keleten a magok édes-savanyú aromát kölcsönöznek a rizses ételeknek. Salátákban, hummuszon vagy savanykásan fűszerezett padlizsánpürén is találkozhatunk Anardana-val. Desszertekhez – mint már említettük – többnyire friss gránátalmamagokat használnak. A ragacsos magokat mozsárral össze lehet zúzni. A legtöbb esetben azonban a már elkészült ételre szórják a végén. Áztatással a magok újra puhábbak lesznek, és valamelyest nő a térfogatuk.

Érdemes megemlíteni: A gránátalma adta a (kézi)gránát nevét, valamint a gránát drágakőét is, amely hasonló vörös színű. Valószínűleg a spanyol Granada városa is – amelynek környékén a mai napig termesztenek gránátalmát – a gyümölcsről kapta a nevét. Így a gránátalma ősidők óta mindenki száján forog. —

Q’ualia (Pulykahúsos pörkölt)
Recept Nana Ansari-tól, Café Ansari

Hozzávalók 4 adaghoz
1 kg pulykahús
(comb- vagy mellehúsa)
3 vöröshagyma (kb. 300 g)
2 gerezd fokhagyma, préselve
2 gránátalma magja
½ tk őrölt koriander
1 tk Uzcho Suneli*
1 ek sűrített paradicsom (vagy
1 pürésített paradicsom)
1 erős paprika vagy
1 tk Adzsika**
Só

Elkészítés
Húst megmosni, szárazra törölni és 4-5 cm-es kockákra vágni; egy lábasba tenni. A hagymát megpucolni és apró kockákra vágni, a fokhagymával, a gránátalmamagokkal, sűrített paradicsommal, korianderrel, Uzcho Sunelivel, paprikával és sóval egy tálban jól összekeverni. A húshoz adni, az egészet jól összekeverni és 200 ml vizet hozzáönteni. A pörköltet kis lángon, fedő alatt kb. 1 órán át párolni.

Megjegyzés: Közben folyamatosan kevergetni. Forrón, egy tálban tálalni. Ghomi (egyfajta puliszka) különösen jól illik hozzá.

*Uzcho Suneli: Görögszéna, a grúz konyhában nagyon gyakran használják.

**Adzsika: egy főtt ­fűszerszósz, amely reszelt főtt ­paprikából áll, amelyet olajjal, hagymával, fokhagymával, korianderrel, kaporral, görögszénával, őrölt dióval, sóval és a regionális hagyományoktól függően bizonyos egyéb fűszerekkel kevernek ­pasztaszerű szósszá. A szósz eredetileg Nyugat-Grúziából származik, mára az egész Kaukázusban és Oroszországban nagyon népszerű.

Cím

Café Ansari
Praterstraße 15, 1020 Wien, T 01/276 51 02,
cafeansari.at

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!