Echt fett
Ha az ember Mina Novellát hallgatja, úgy tűnik, mintha egész Liguria nem is helységekre és utcákra, hanem tészta-területekre lenne osztva, gondosan cikkcakkos és kanyargós ívekkel, vonalakkal és körökkel. Sori, Recco és Camogli környékéről származnak a „trofie” tészták, amelyeket itt a fehér liszt mellett gesztenyelisztből is készítenek… Egész Liguriában a legklasszikusabb mártással, a fenyőmagból, bazsalikomból, fokhagymából és sajtból készült pestóval tálalják.*
A pesztó születése: Hogy véletlen vagy kísérlet volt-e, azt nem tudni pontosan. A genovai Ratto testvérek elővigyázatosságból már a 19. században lejegyezték. 1865-ben definiálták először fokhagymás-bazsalikomos mártásként. A leveleket, amelyek nem voltak mindig elérhetőek, cserépedényekben olívaolajjal fedték le, és pergamenpapírral, valamint zsineggel szorosan lezárták. A szülőhazája Liguria, ahol a pesztó a szegények ételének számított, mégis világhírnévre tett szert. Ma már elképzelhetetlen a szupermarketek és a finomságokat árusító boltok polcai nélkül.
Liguria lenyűgöző tájának és az emberek visszafogott mentalitásának leírásához irodalmi kitérőre van szükség. A növényzet változatossága és bujasága paradicsomi állapotokat sejtet, e kincsek megszerzésének és feldolgozásának fáradsága gazdag jutalmat hoz, de rányomta bélyegét az emberekre. A liguriai konyha az eredeti és ötletes szegénykonyhák közé tartozik, és a takarékos emberek szorgalma jellemzi, akik értenek ahhoz, hogy mindent felhasználjanak és feldolgozzanak, amit a föld csak kínál. Itt egyszerűen minden megterem, amire egy jó olasz konyhának szüksége van: tökéletes szépségű olajfaligetek, illatos fűszerkertek és hatalmas fenyőfák. Zseniális feltételek az egyszerű pesztóhoz, amely mindent nemesebbé tesz.
Magától értetődik, hogy a Liguriában termesztett bazsalikom számít a világ legjobb bazsalikomának. Szeretettel, gondossággal, és mindenekelőtt lótrágyával trágyázva érkezik a Genovától nem messze fekvő Pra kisváros ágyásaiból és üvegházaiból, és még aprólevelű állapotban takarítják be. Liguria lelkét faluról falura másként készítik, és más hozzávalókkal egészítik ki: például adnak hozzá néhány szem friss babot, összetört krumplit vagy más fűszernövényeket.
A „Pesto” elnevezés az előállítási folyamatra, azaz a levelek és egyéb hozzávalók márványmozsárban, fából készült törővel történő összezúzására utal. Ma ezt a verítékes munkát a mixer végzi, amely kíméletesebben aprítja a kényes növényt. A pesztó nagy valószínűséggel a középkori fokhagymamártásokból – az Agliate-ből – származik, amelyek az ókori rómaiak garumját váltották fel, egy étvágygerjesztőnek nem nevezhető, sóból, fűszerekből és áztatott halakból készült, erjesztett ókori mártást. Mindezeket a mártásokat éretlen szőlőből készült lével, ecettel, narancslével vagy borral kísérték, olaj hozzáadása nélkül keverték össze. A pesztó tekinthető az első olajalapú, olajtartalmú mártásnak. Bizonyított, hogy eredete keleti, ahol a mártásokat fenyőmag és savanykás sajt keverékéből állították elő kötőanyagként.
Amikor a sajtot felváltották az olajjal, amely átvette a kötőanyag funkcióját, más keménysajtokat kezdtek használni: juhtúrót és parmezánt. Csak sokkal később adták a recepthez a bazsalikomot, amely fő hozzávalóvá vált. A növény Kis-Ázsiából származik, és később importálták Európába, ahol Liguria és Provence számított a kedvelt termesztési területnek. Már a neve is mutatja az értékét: latin eredetű, és „királyi illatot” jelent. A leveleket nem szabad erővel összezúzni, a törőt csak finoman szabad forgatni, hogy inkább dörzsölődjenek, mint szakadjanak. A feldolgozást szobahőmérsékleten kell végezni, és nem tarthat túl sokáig, hogy elkerüljük az oxidációt.
A pesztó receptjét, ahogy ma ismerjük, a 19. század közepe táján rögzítették: először a Ratto testvérek 1865-ös Cuciniera Genovese-jében jelenik meg, ahol „fokhagyma- és bazsalikom-mártásként” definiálják, amellyel „minden tészta ízesíthető”. Egy különösen jó pesztóhoz fiatal levelek kellenek, amelyeket mozsárban fokhagymával zúznak össze. Ehhez a két hozzávalóhoz liguriai eredetű extra szűz olívaolajat, fenyőmagot és reszelt sajtot adnak (lehetőleg parmezánt és pecorinót egyenlő arányban).
A klasszikus genovai pesztó variációi az utóbbi években robbanásszerűen elszaporodtak: a bazsalikomot olyan fűszernövényekkel helyettesítik, mint a rukkola, a medvehagyma vagy a petrezselyem, fenyőmag helyett diót és mogyorót használnak, sőt még a stájer tökmagot is pesztóvá nemesítik. A leghíresebb változat kétségkívül a pesto rosso, amely szárított paradicsomból, peperonciniből, sajtból, sóból és olívaolajból készül. Sohyi Kim sztárszakács még a fűszeres korianderpesztóval is megpróbálkozik.
Az összezúzott finomság bepárazva járja be az egész világot. A molekuláris konyha és egyéb laboratóriumi kísérletek ellenére is megállja a helyét, és ha pontosan vesszük, legalább annyira háromdimenziós. Akár ellenzője, akár támogatója az éttermi fizikai és kémiai változásoknak – nem szabad mindent a levegőbe oldani.
Kóstolás – Liguriai lélek az üvegben
Igazából nagyon egyszerűen el lehet készíteni saját kezűleg. Ennek ellenére az ember általában szívesebben nyúl a szupermarket polcán lévő üvegért. Ami benne van, az viszont gyakran több mint közömbös: az összetevők között nem ritkán olcsó napraforgóolajat találni, drága fenyőmag helyett olcsóbb dióféléket használnak, és a sajton is spórolnak. Ennek ellenére nemes címkék és a klasszikus alapanyagok szép ábrázolása csábít, és a csúcsminőség benyomását kelti. Az összetevők listájára pillantva azonban gyorsan kiderül az igazság: az iparilag előállított Pesto alla Genovese általában több összetevőt tartalmaz, mint az eredeti recept. Így sok cég olcsóbb növényi olajokat kever olívaolajjal. A tesztelt pesztószószok bazsalikomtartalma 21 és 40 százalék között ingadozik. Néhány termékbe ezért petrezselymet vagy szárított fűszereket is kevernek.
Az igazi parmezán és pecorino gyakran csak kis mennyiségben van jelen. A legtöbb termékben találni savanyúságot szabályozó anyagokat, például tejsavat, és sűrítőanyagokat, mint a krumplipehely. A klasszikustól való eltéréseknek főként két oka van: a tartósítás és a költségmegtakarítás. Az olyan adalékanyagok, mint a savanyítószerek, meghosszabbítják a termék eltarthatóságát.
A kiváló minőségű olívaolaj egyszerűen drágább, mint az egyszerű növényi olaj, a fenyőmag pedig lényegesen többe kerül a kesudiónál, és gyorsabban avasodik.
21-féle pesztót kóstoltak meg, amelyek az osztrák kereskedelemben – a szupermarketektől a csemegeüzletekig – és csúcséttermekben kaphatóak.
A kísérletben ezúttal részt vettek: Christoph Brunnhuber, olasz szakértő és a „fabios” konyhafőnöke, Joachim Gradwohl, sztárszakács és a „Meinl am Graben” étterem konyhafőnöke, Dagmar Gross okleveles sommelier és bormarketing-szakértő, Martina Willmann, a „Limes” étterem konyhafőnöke, Christian Grünwald, az A la Carte főszerkesztője és Claudia Schemerl-Streben osztrák gasztroújságíró. A kóstolás a „fabios” étteremben zajlott.
1) Ja! Natürlich Pesto Genovese 7,8
A tesztgyőztes egyhangúlag meggyőzte a zsűrit. Az összetevők ellenőrzött biogazdálkodásból származnak, és a Billa számára Olaszországban, Albengában állítják elő. „Friss zöld megjelenés”, „egész fenyőmagok”, „intenzív íz”, „nem túl finomra őrölt, friss megjelenésű”, „lehetne házi készítésű is”, „vonzó sötétzöld”, „sikerült”, „kézműves”.
80 g 2,79 €-ért a Billánál
2) Fabios Pesto Genovese 6,2
A neves olasz étterem pesztója Pacojet-ben készül. Christoph Brunnhuber „fabios”-konyhafőnököt a pontozásból természetesen kizárták. Nagy pozitívum: százszázalékosan friss ízű. „Méregzöld, habos”, „krémes”, „erős bazsalikomíz”, „mousse-szerű”, „nagyon finom, paszírozott”, „majonéz állagú, jól adagolt só, szép fűszeres ízvilág”.
Ár kérésre a Fabiosnál
3) L’Ora Giusta Pesto Genovese 4,6
A L’Ora Giusta csemegeüzlet házi készítésű pasztáját kis műanyag dobozokba töltik. Az összetevőket csak személyes beszélgetés során árulják el. „Kifejezetten sajtos”, „pecorino-íz”, „fűszeres, szép megjelenés”, „sok sajt, szálkás”, „kevés só, de nagyon jó, világoszöld”, „sok fenyőmag-darabka, a fiatal sajt rendkívül domináns”.
112 g 2,91 €-ért a L’Ora Giustánál (Billrothstraße 41, 1190 Bécs)
4) La Pasteria Pesto alla Genovese 4,5
A Servitengasse-i Alimentari üzlet házi készítésű pesztója átlagon felüli, és kívánság szerint bármekkora mennyiségben frissen mérik. „Diós, szemcsés”, „sajtos”, „kellemesen fűszeres, enyhe fokhagymás”, „szép szín”, „sós”, „kellemes fűszeres-sajtos íz”, „a só dominál”.
156 g 4,20 €-ért a La Pasteriánál (Servitengasse 10, 1090 Bécs)
5) Gutes aus Gläsern Pesto Classico 3,8
Pesto made in Austria. Georg Schiefer legfinomabb összetevői kerülnek az üvegbe. Megengedte magának a szabadságot, hogy receptjéből kihagyja a fokhagymát. Ezért hívják a pesztó-verzióját „Classico”-nak. A bazsalikom Ausztriából, az extra szűz olívaolaj Spanyolországból származik. „Kevéssé fűszerezett”, „íztelen”, „kellemes”, „nagyon enyhe, kevéssé sózott”, „nagyon sajthangsúlyos”, „túl sok parmezán”, „kellemes, diszkrét illat, majdnem íztelen, elbírna több sót”.
212 ml 7,90 € a Pöhl-nél (Naschmarkt, 1040 Bécs) és Radatz-nál
6) Barilla Pesto alla Genovese con Basilico Fresco 3,7
A szupermarket-klasszikusnál a gyártó főként napraforgóolajra támaszkodik (csak 3% extra szűz olívaolaj), és teljesen lemond az elmaradhatatlan fenyőmagról. „Intenzív, erősen sós”, „kevés bazsalikom”, „intenzív sajtos-fűszeres ízesítés”, „egészen friss, sötét aromájú levéljegyek, a só nagyon domináns”, „de biztosan illik tésztával kombinálva”.
190 g 2,99 €-ért a Sparnál, kapható a Billánál és a Merkur-nál is
7) Castel Doria Pesto alla Genovese 3,7
Ízléses design, minden összetevő megvan, ami egy Pesto alla Genovese-hez kell, mégsem győzött meg maradéktalanul az olasz termék. „Megjelenésre rendben, spenótízű”, „nagyon sajthangsúlyos”, „finom, sok parmezán”, „ragyogó zöld, spenótillatú és -ízű”, „nagyon krémes”, „elbírna több sót”, „megjelenésre mentazselére emlékeztet”.
130 g 3,- €-ért a Piccininél (Wienzeile 4, 1060 Bécs)
8) Bonelli Pesto alla Genovese 3,6
Arra a kérdésre, hogy milyen sajtot használnak a Bonelli-féle pesztóhoz, vásárlóként nem kapunk pontos választ. A receptben csak kemény- és juhtúróról van szó – ez az információ a gyártó szerint látszólag elég kell, hogy legyen. „Pépállagú, egyszerre édes és savanyú”, „nagyon savas”, „íztelen”, „túl sok sajt, a levelek még érezhetőek”, „a só és a sajt nagyon domináns”, „ízre olyan, mint a nedves széna, fagyasztva szárított fűszerek”.
140 g 1,79 €-ért a Spar Gourmet-nél
9) Tigullio Gran Pesto alla Genovese 3,2
A csomagolás ízlés dolga, akárcsak a tartalma. Krumpli, glükózszirup és jelentős mennyiségű napraforgóolaj keveredik a klasszikus receptbe. „Fűszeres, kellemes”, „alvadt emulzió állaga”, „vonzó és tipikus illatú”, „nincsenek friss fűszeraromák”, „elfogadható átlagtermék”, „savanyú”, „sós, barna”.
190 g 3,50 €-ért a L’Ora Giustánál
10) Anfosso Pesto alla Genovese con Basilico Ligure 2,9
40 százalék liguriai bazsalikom kerül az Anfosso tetszetős üvegeibe. Kevésbé tetszetős a tartalom íze. „Sós-sajtos”, „avas, ipari íz”, „nagyon sóhangsúlyos”, „megjelenésre inkább fűszerpaszta, mint emulzió, enyhe illatú”, „sajtos”, „egyre inkább tolakodóvá válik”.
130 g 2,49 €-ért a Billánál
11) Conte DeCesare Pesto alla Genovese 2,8
Ennél a pesztókeveréknél főleg egy dolog tűnik fel: az egyes összetevők keverési arányának hiánya. Ehhez jön még sűrítőanyagként krumplipehely, cukor és közelebbről meg nem határozott aromák. „Enyhe avas utóíz”, „sok sajt, krémes”, „barnás szín, szilárd paszta, illatában szénára emlékeztet”, „bőségesen reszelt fenyőmag és dió”, „az aromát egyre inkább krémes-sajtos-avas irányba változtatja”.
135 g 2,19 €-ért a Spar Gourmet-nél, kapható a Billánál is
12) SPAR Pesto alla Genovese 2,7
A Spar saját márkájánál nem a bazsalikommal spórolnak (végül is 38%), cserébe olyan nemkívánatos összetevőket, mint a joghurt és a cukor keverik a genovai specialitásba. „Szürke árnyalat”, „csúnya”, „kissé savanyú”, „szőlőlevelekre emlékeztet”, „a só erősen átjön”.
190 g 1,39 €-ért a Spar Gourmet-nél
13) Bio Verde BIO Pesto Genovese 2,6
A klasszikus pesztó vegán alternatívája. „Spenótízű, szálkás”, „fokhagymagranulátum”, „szép megjelenés”, „nem túl híg, kevés bazsalikom”, „sok spenót”, „szárrostok”.
200 g 4,51 €-ért a St. Josef-nél (Zollergasse 26, 1070 Bécs)
14) Rocca Luigi & Figlio 2,5
A megjelenése rendkívül egyszerű (a szósz csupasz üvegbe töltve), a mennyiségi arányok megadásától a termelő eltekint. „Fűszerszárak tisztán kivehetőek”, „nagyon sós, kellemetlen mellékíz”, „durva feldolgozás”, „sok rost”, „nagyon durva és száraz”, „kevés íz”, „szárított fűszerek”, „fekete kenyér héjára emlékeztet ánizzsal”, „nincs tartalma, csípős, mentolos utóíz”.
180 g 4,70 €-ért a Piccininél
15) Azienda Agraria Anfossi Pesto alla Genovese 2,4
Míg az Azienda Agraria Anfossi pesztója árban a felső ligában játszik, addig ízében a többi versenyzőhöz képest lényegesen rosszabbul teljesít. „Megjelenésre lesújtó”, „híg, ízre teljesen oké”, „savas”, „túl híg és barna”, „ecet- és sóillatú”.
185 g 7,49 €-ért a Meinl am Graben-nél és az Arrigo-nál (Rochusmarkt 33, 1030 Bécs)
16) La Selva Pesto Vegan 2,3
A második vegán a pesztók között, kizárólag extra szűz olívaolajjal dolgozik, és lemond az olcsó kesudió használatáról. „Semmi frissesség, erősen sós”, „szárított bazsalikom ízű”, „barna”, „tompa iszapzöld”, „olvasztott levelek szagú”, „nedves széna, unalmas”.
180 g 4,99 €-ért a Livit-nél (Forsthausgasse, 1200 Bécs),
kapható a Maran-nál is
17) ROI Basilikumsauce Pesto Ligure 2,2
Nemes és csinos, fekete mandzsettás kis üvegekbe csomagolva. Arányokról nincs információ, cserébe tartalmazza a szokásos gyanúsítottakat, mint a bazsalikom, fenyőmag, olívaolaj és tengeri só. Figyelemre méltó: az összetevők listája szerint a pesztó vegán – parmezán vagy pecorino nem szerepel rajta. „Mint az ecetes olajbogyó”, „száraz bazsalikom”, „szénás íz”, „sós, szálkás”, „kapribogyó ízű”, „ecetes jegyek, tisztán felismerhető fűszerjegyek”, „keserű”.
80 g 3,70 €-ért a Meinl am Graben-nél
18) Feine Kollektion Taubenkobel Basilikumpesto 1,7
Saját gyártmány a „Taubenkobel” ínyenc-templomból. Sajnos a klasszikus ismeretlen okokból elrontott. „Úgy néz ki, mint a tejszínes spenót”, „szúrós az ízleléskor”, „erjedt”, „nagyon erősen savanyított”, „kellemetlen”, „semmilyen fűszerjegy nem ismerhető fel”, „citromra emlékeztető”.
120 g 4,90 €-ért a Greißlerei Taubenkobel-nél
19) Cara Cucina 1,6
A versenyzők közül az utolsók között végzett. „Tolakodó sajtíz, avas”, „öreg ízű”, „kimerült”, „kémiai”, „öreg dió íze van”, „mentás”, „szósz sűrítő”, „savhangsúlyos”.
130 g 5,90 €-ért az Edelgreißlerei Opocensky-nél (Favoritenstraße 25, 1040 Bécs) és a Meinl am Graben-nél
20) La Favorita Live Pesto alla Genovese 1,1
A La Favorita Live pesztónak meg kell elégednie az utolsó előtti hellyel. „Megjelenésre vonzó”, „olajos-cukros”, „kötött”, „íztelen, nagyon híg”, „zselészerű, fűszeres”, „édes bor”, „édeskés ízű”, „mint a málna, teljesen atipikus”.
130 g 4,49 €-ért a Wein & Co-nál
21) Boscovivo Pesto alla Genovese 0,5
Az utolsó hely a Boscovivo pesztójáé. „Semmi köze a pesztóhoz”, „veszít a színéből”, „nem jó”, „szénás”, „szárított fűszerek szagú”, „tompa illat, őrölt, olvasztott szőlőlevelek”, „sok sav”, „ízmentes”.
90 g 3,60 €-ért a Piccininél