A-La-Carte

Klasszikus finomság (A la Carte 2007/04)

Bordeaux és Burgundia, Rioja, Toszkána és Piemont – ezek hagyományosan az Óvilág legnevesebb vörösborvidékei. Elegendő ok arra, hogy a piemontiakat ismét felelevenítsük.


Klasszikus finomság

Szöveg: Michael Prónay Fotó: Alexi Pelekanos
Mielőtt azzal vádolnának minket, hogy elhallgatjuk a Rhône-völgyet, a Ribera del Duerót, a Prioratot vagy a Douro-völgyet, meg kell jegyeznünk, hogy ezen borvidékek hírneve és tekintélye jelentősen újabb keletű, mint Piemonté. Az észak-olaszországi régió hat tartományból áll, amelyek közül vörösbor tekintetében Cuneo messze a legjelentősebb; itt találhatók a két koronaékszer, Barolo és Barbaresco. Alba is Cuneo tartományban fekszik. Jelentős lemaradással követi Asti, amely bár vörösbor terén sem teljesen jelentéktelen, hírnevét mégis egyértelműen a muskotályszőlőből készült fehér gyöngyöző- (Moscato d’Asti) és habzóboroknak (Asti, korábban Asti Spumante) köszönheti.
Piemontban körülbelül 55 000 hektáron termesztenek szőlőt, valamivel többen, mint Ausztriában (48 000 ha), és valamivel kevesebben, mint Toszkánában (64 000 ha). A messze leggyakrabban telepített szőlőfajta Piemontban a Barbera (több mint 50%), Olaszország egészét tekintve a Sangiovese mögött a második helyen áll. A közelmúltig igénytelen, biztos hozamú vörösborfajtának tartották az egyszerűbb minőségek számára: Piemontban, Lombardiában és Emilia-Romagnában az igénytelen asztali borok (Vini da Tavola) túlnyomó többsége ebből készült.
Barbera …
Aztán jött két borász, akik bebizonyították, hogy a fajta bizony többre is képes, ha jól bánnak vele. Ők egy olyan fejlődés kezdetén álltak, amelynek Ausztriában is megvannak a párhuzamai, ha a Zöldveltelini (Grüner Veltliner) diadalmenetéhez hasonlítjuk. Az 1970-es évekig a Zöldveltelini egyet jelentett az üde, friss Brünnerstraßler-típussal. Csak később mutatkozott meg, mire is képes valójában a fajta.
Az egyik borász Bruno Giacosa volt, aki már az 1970-es években olyan Barbera d’Asti és Barbera d’Alba borokat palackozott, amelyeknek volt tartásuk. Azonban akkoriban ezt alig vette valaki észre. Ez azonban hirtelen megváltozott, amikor a tehetséges, túl korán elhunyt borász és kommunikátor, Giacomo Bologna, a Rocchetta Tanaró-i Braida borászatból piacra dobta az 1982-es Bricco dell’Uccellone első évjáratát. A barrique hordóban érlelt Barbera d’Asti és Bologna egyik napról a másikra szupersztárokká váltak, és a Barbera elindult nemes szőlőfajtaként a karrierje felé.
… és Nebbiolo
A Nebbiolo a Sangiovese mellett hagyományosan Olaszország legkiválóbb vörösborszőlő-fajtája, és így van ez világviszonylatban is. Ugyanakkor az abszolút szupersztárok közül – mint a Sangiovese, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és feltehetően a Syrah – ez a fajta a messze legkevésbé ismert entitás. Nem azért, mert ne ismernék a legjobb Barolókat és Barbarescókat (amelyeket mindig tisztán Nebbiolóból készítenek), hanem azért, mert gyakran szeszélyesen ellenáll a besorolásnak és a leírásnak. A Cabernet és a Syrah viszonylag könnyen leírható, aromaelemeik – itt ribizli, ott bors és szeder – könnyen megragadhatók. A Pinot esetében a leírás néha nehézkes: „A fokhagyma az fokhagyma, a Pinot pedig Pinot – mindkettőt nehéz leírni, de ha egyszer megérezted az illatát, vagy kóstoltál egy jó Pinot-t, megjegyzed”, mondja a nagy öreg Michael Broadbent. És igaza van: egy jó Pinot esetében nagyon gyorsan egyetértünk abban, hogy egy jó bor áll előttünk.
Más a helyzet a Nebbiolóval. A gyümölcsösség fejlődése furcsa módon a háttérben marad, és minden kiválósága ellenére, ami a jó boroknak kétségtelenül megvan, különös módon kivonják magukat a leírás alól. Említettek már "pinós" jegyeket, ami igaz ugyan, de egy másik, sokkal kevésbé „édes” módon. A „goudron” (kátrány) kifejezést is gyakran olvashatjuk, de egy Nebbiolo és egy aszfaltozógép között több a különbség, mint a hasonlóság. Nem marad más hátra, mint komolyan venni Michael Broadbent tanácsát, vagyis jó példányokat kóstolni és megpróbálni memorizálni az aromás benyomásokat.

A borok
A Barbera-királyok, Giacosa és Bologna hiányában nem csoda, hogy kóstolónk csúcsborai kizárólag a Nebbiolo fajtából származnak. Az sem meglepő, hogy a csúcson lévő borokért már nagyon komoly árat kell fizetni. Annál örömtelibb viszont a 91 pont egy olyan Barolóért, amely 12 euróba sem kerül. Egy kifejezetten becsületes Barbera d’Asti (88 pont) 1,90 eurós áron azonban valószínűleg a kóstolók történetének legérzékenyebb ár-érték arányú boraként vonul be az évkönyvekbe. Az utóbbi bor műanyag dugóval volt ellátva, az összes többi természetes parafával. Egyébként: négy dugóhiba 34 palacknál az 12 százalék – no further comment.

Beszerzési források

Alpe Adria, 1010 Bécs, Tel.: 01/535 16 55
Bruckner, 1090 Bécs, Tel.: 0664/435 48 70
Ernecker, 1228 Bécs, Tel.: 01/774 67 91
Fraueneder, 5020 Salzburg, Tel.: 0662/62 34 30
Geko, 1230 Bécs, Tel.: 01/616 71 90-0
Gottardi, 6020 Innsbruck, Tel.: 0512/58 44 93-0
Huber, 5020 Salzburg, Tel.: 0664/300 16 61
Kastner, 1210 Bécs, Tel.: 01/250 48-403
Lamercantile, 1030 Bécs, Tel.: 01/796 43 08-29
Mendoza – Vienna, 1140 Bécs, Tel.: 0650/496 54 80
Merkur Märkte
Merwald, 2424 Zurndorf, Tel.: 02147/221 11
Metro Cash & Carry, 2331 Bécs-Vösendorf, Tel.: 01/690 80-627
Natur4u, 1030 Bécs, Tel.: 01/943 20 54
SKD – das Wein, 1070 Bécs, Tel.: 01/929 15 90
Vergeiner, 9900 Lienz, Tel.: 04852/66 80-0
Vinorama, 6300 Wörgl, Tel.: 05332/78 55 78
Wagner, 4810 Gmunden, Tel.: 07612/784 15
Wein & Co, 1220 Bécs, Tel.: 08000 8020 8020
Weinwelt.at Interspar, 5015 Salzburg, Tel.: 0662/44 70-4444

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!