Szöveg: Claudia Schemerl-Streben · Fotók: Stephanie Golser
Cékla créme-brûlée borsós piskótával, paradicsom étcsokoládé sorbet-val, vagy fekete olívabogyó ganache-ban, füves olívaolajjal töltve a légies makronokba. Amikor Thomas Scheiblhofer összeállítja a bevásárlólistát a menü édes lezárásához, a listán már rég nem csak a tipikus desszert-hozzávalók szerepelnek. A vegetáriánus Tian étterem főcukrásza szívesen nyúl a zöldséges rekeszhez is.
A Tian étterem vendégei öt édes fogás közül választhatnak. Szinte észrevétlenül mindig akad köztük olyan is, amelyben ügyesen elrejtettek egy zöldségkomponenst. „Itt a zöldségen van a hangsúly, ezért természetesen elgondolkodunk azon, hogy desszertekben is felhasználjuk.” Különleges kihívást jelentett a cukrász számára – aki korábban a Coburg ínyencétteremben Christian Petz mellett folyamatosan új, kidolgozott csokoládédesszertekkel lepte meg a vendégeket – az „Experience Taste Menü” desszertjeinek fejlesztése, ahol a menüsor egy adott termék vagy téma köré épül, és lehetőséget ad a szakácsbrigádnak arra, hogy teljesen új kombinációkkal kísérletezzenek, és akár a határokat is feszegessék. Így jött létre nemcsak a „Céklából készült borscs” fogás, ahol a földes gumót nyers, párolt, folyékony és zselés formában, étcsokoládéból és tormából készült krémmel és pralinéval kombinálva egy pikáns köztes fogást alkottak, ami olyan sikeres volt, hogy bekerült az állandó esti étlapra: de kikísérleteztek egy olyan desszertet is, amelynél Scheiblhofer Mimolette sajtot (egy fűszeres francia tehéntej sajt, amelyet annatto maggal színeznek, így a cheddarhoz hasonló külsőt kap, állaga és szilárdsága pedig a parmezánra hasonlít) gyalul fehér csokoládéhóra és habos írókrémre, majd erre teszi a sárgarépát, amelyet hibiszkuszvirágból, citromfűből és gyömbérből készült intenzív fűszeres lében párol, mielőtt hajszálvékony csíkokra vágja, és a sós-édes desszertet mogyoróval teszi teljessé. Még egy lépéssel tovább megy azzal a desszerttel, amellyel Alain Passard előtt tiszteleg – a francia zöldségszakács az L’Arpège éttermével Párizsban a San Pellegrino lista 16. helyén áll –, és cseresznyeparadicsomot használ alapanyagként. Ehhez a felső-ausztriai születésű szakács leforrázza a filigrán gyümölcsöket, héjukat (eltávolítás nélkül) a kívánt ropogós hatás elérése érdekében kifordítja, belsejüket kivájja, és almából, körtéből, ananászból, gyömbérből, mandulából, pisztáciából és fermentált fokhagymából készült édes tatárral helyettesíti, majd az apró ízbombákat vaníliás és Pedro Ximénez sherrys lében süti meg a sütőben, mielőtt sherryzselével, valamint Nyangbo-étcsokoládé (68 százalékos kakaótartalommal) habbal és sorbet-val tálalná.
Kollégája, Richard Rauch viszonylag klasszikus megközelítést vall. A délkelet-stájerországi Trautmannsdorfban található SteiraWirt konyhafőnöke szerint „egy desszertnek desszertnek kell maradnia”. Étlapján ezért olyan finomított ismert desszertek találhatók, mint a mákos guba, a túrógombóc vagy a SteiraWirt csokitorta – egy látszólag banális név, amely mögött egy három állagú csokoládéból készült építészeti remekmű rejtőzik: szaftos csokoládés piskóta alapként, sűrű csokihabból formázott felhők töltelékként, és kakaóbab-töretből készült csokis krokant ropogós lezárásként. A kilencfogásos kísérleti „Gaumenreise” (Ízutazás) meglepetésmenüben is – ahol a vendég határozza meg az alapanyagokat, a szakács pedig a sorrendet és az elkészítési módot – Rauch hű marad az utolsó fogásnál a tipikus desszertösszetevőkhöz. Előtte azonban megengedi magának, hogy egy édes, konyhai üdvözletként tálalt elődesszertet küldjön, amelyhez tudatosan használ zöldséget. A stájer szakács már két éve bevezette ezt a köztes fogást, amely az utolsó főétel és a desszert között hivatott hidat képezni, és „még egyszer felébreszteni a vendéget,” mondja Rauch. Különösen alkalmas alapanyagnak bizonyult számára a kígyóuborka. Apró darabokra vágva, vákuum alatt pácolja a zöldséget olívaolajjal és lime-mal, és rózsából és licsiből készült virágos alaplével, fehér csokoládé habbal, valamint frissen reszelt zöld almával tálalja, ami izgalmas savasságot kölcsönöz az ételnek. Bevált számára az édeskömény is, amelyet a szakács félig áttetsző, vékony pappardellévé vág, rövid ideig lime-lében forgat, olívaolaj-sorbet-ra helyez, és sós-citromos mályvacukorral, ezüstözött, fehér csokoládés csokiropogós darabkákkal és grépfrútgerezdekkel tálal fekete csillogású, mély tányérokban. Ezzel nemcsak vizuális kontrasztokat teremt, de ügyesen játszik a sós, édes és keserű jegyekkel is.
Érzékszervi kihívások várják a vendégeket a városi parkban található Steirereck ínyencmekkában is, ahol Heinz Reitbauer évek óta szinte teljes figyelmét a zöldségnek szenteli, és folyamatosan keresi az új ritkaságokat és aromákat. Néhány hónapja vette fel először az étlapjára a jakon gyökeret, amely alakjában egy kissé hegyesre sikerült édesburgonyára hasonlít, és halványsárga hússal rendelkezik. „Már korábban is teszteltük ezt a zöldséget, de akkor nem volt rá felhasználási módunk. A jövő évre 200 kilogrammot termesztünk belőle.” A Dél-Amerikából származó gyökérzöldséget a sztárszakács egy alsó-ausztriai, Ullrichskirchen-i mellékállású gazdától szerzi be, ahol a különböző éghajlati viszonyok ellenére is példásan fejlődik. Rendkívül magas fruktóztartalma miatt a körte és a karamell ízére emlékeztető gyökérzöldség alkalmas desszertnek. Reitbauer kategorikusan kizár minden olyan zöldséget desszertkomponensként, amely nem rendelkezik megfelelő saját édességgel: „Görcsösen édesíteni egy zöldséget egyszerűen nem működik. Az étel nem lesz harmonikus. Ráadásul fel kell tenni a kérdést, hol húzzuk meg a határt a desszert és a köztes fogás között. Egy zöldséges étel csak azért desszert, mert például zeller- vagy spárgasorbet van benne?” Reitbauer számára ezért a tökfélék és a gyökérzöldségek jogosultak erre, amelyekben édes, kerek tónusok találhatók.
A Steirereck konyhafőnöke a gyömbérrel, citromfűvel és verjus-vel főzött jakon gyökeret egy észak-olasz enyhe cikóriafajtával párosítja, amelyet vákuum alatt körtealaplével infuzionálnak, és langyos pácolt levélként, valamint fagylaltként, ropogós diótortával együtt tálalva kerek desszertet alkot. Izgalmasnak találja a cikória és az aszalt alma kombinációját is, ahol a megfordítás elvét alkalmazza, ezzel az édességet inkább a háttérbe szorítva. Ehhez a szakács először intenzív, chilivel és borssal fűszerezett lében főzi az almát. Ezt követően az almát kiszárítja, amely az előkészítés révén nem a szokásos gumis állagot, hanem viaszos textúrát vesz fel. „A termék így teljesen más aromát kap, a desszert így már alig édes, hanem inkább nehéz, fűszeres-csípős jegyet vesz fel.”
Alexander Grunert szinte inflációs mértékben bánik a zöldséggel a desszertpulton. Az osztrák születésű szakács csaknem 15 évig dolgozott New York-i csúcshelyeken cukrászként, ebből az utolsó öt évet a látnoki Blue Hill at Stone Barns étteremben töltötte vezető cukrászként. A csatolt farmon bőven válogathatott, a zöldségeket csak a tökéletes érettségi fokon szüretelte, és magától értetődően foglalkozott olyan termékekkel, mint a kukorica, spenót, zeller vagy vörös káposzta. A zöldségeket olyan desszertekké dolgozta fel, mint a cékla-zselé kesudió-krémfagylalttal és kandírozott kesudióval és tormával, paszternáktortához mazsolakrémet, pisztáciamajonézt, fehér csokoládét és balzsamecetet, kukoricafagylalthoz pedig citromverbénát, áfonyát, mézet és napraforgót szolgált fel. Bécsbe érkezve most tanácsadóként gondoskodik a volt Motto-konyhafőnök, Mario Bernatovic új bécsi, Spittelberg-i étteremprojektjének édes összetevőiről. Összesen 260 négyzetméteren egyesül az ínyencétterem, a bár és a cukrászda, amelyre Bernatovic újra nagyobb figyelmet akar fordítani, és kenyereket, aprósüteményeket, croissant-okat és tortákat, egészen a tányérdesszertekig a saját, betekinthető cukrászdában készíttet el Julia Weber vezetésével (aki korábban a Motto am Flussnál felelt az édes dolgokért). Hogy vendégként a Kussmaulban esetleg olyan makronba harapunk, amelyben nem a szokásos töltelék, mint a málna, pisztácia vagy nugát van, hanem padlizsánkrém, az Grunert mentorálása mellett nem zárható ki teljesen. Ilyen meglepetéssel errefelé esetleg egyeseknél kiveri a biztosítékot, de számára „a zöldség egyszerűen hozzátartozik”.
Egy adag bátorságra talán hamarosan a Tian étteremben is szükség lesz, amelynek konyhájában Thomas Scheiblhofer a káposztafélékben rejlő potenciált akarja feltérképezni. A főcukrász kapott egy desszertreceptet, amelyben a karfiol szerepel hozzávalóként. Ehhez a főtt zöldséget adagolt mennyiségben dolgozzák bele egy fehér csokoládé ganache-ba, „ez vicces ízjegyeket eredményezhet.” A cukrász szkeptikus: „Mindazonáltal ki akarom próbálni. Nem igazán tudom elképzelni. Legalábbis még nem.”
Thomas Scheiblhofer, Tian
Mimolette fűszeres répával & fehér csokoládéval
4 főre:
Az írókrémhez
90 g fehér csokoládé
50 ml tejszín
80 ml író
egy kevés vanília és citromlé
A fűszeres répához
8 kis répa
Lé
A léhez
150 g cukor
200 ml víz
100 ml citromlé
csillagánizs
½ citromfűszál
egy kis darab gyömbér
vanília
szárított hibiszkuszvirág
citromhéj
Tálaláshoz
150 g érett Mimolette (francia tehéntej sajt)
50 g fehér csokoládé (Zotter)
4–6 mogyoró (Piemont, pörkölt)
turbolya
Az írókrémhez a fehér csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk, a tejszínt felforrósítjuk, és a csokoládéval ganache-t készítünk. Ezután beledolgozzuk az írót, a vaníliát és a citromlevet. A masszát a hűtőszekrényben kb. 2 órán át dermesztjük. Habzsák segítségével pöttyöket nyomunk a tányérra.
A fűszeres léhez az összes hozzávalót együtt egy fűszeres lének felforraljuk, és a meghámozott répákat benne puhára főzzük, amíg még kellemesen roppanósak maradnak. A folyadékot hagyjuk kihűlni, és a répákat benne hagyjuk ázni, így intenzívebb lesz a szín és az íz.
A Mimolette sajtot egy finom sajtreszelővel az írókrém fölé gyaluljuk. Ezután a fehér csokoládét és a mogyorót nagyon finoman ráreszeljük. A pácolt répákat hajszálvékonyra vágjuk és dekoratívan elrendezzük.
Heinz Reitbauer, Steirereck
Rózsaszín cikória jakon gyökérrel & dióval
4 főre
A narancspüréhez
2 bio narancs (mag nélküli)
A diópüréhez
165 g dió
115 ml víz
A diótortához
133 g tojássárgája
165 g vaj
165 g diópüré
108 g finomliszt
250 g dió, darált
165 g narancspüré
5 g sütőpor
0,5 g só
300 g tojásfehérje
180 g kristálycukor
A cikória-fagylalthoz
330 ml tejszín
330 ml széna-tej
100 g kristálycukor
66 ml glükóz
26 ml cikória-kivonat
160 g tojássárgája
A jakon gyökérhez
82 g kristálycukor
165 ml körtelé (Wetter)
2,5 g gyömbér, hámozva és finomra vágva
6 g citromfű, hámozva és finomra vágva
168 ml fehér verjus
2 jakon (körte méretű)
A rózsaszín cikórialapokhoz (infuzionált)
rózsaszín cikória (Ceriolo)
körtefűszeres alaplé
A narancspüréhez a citrusféléket megmossuk, és egy kis késsel a kerekítés mentén többször bevágjuk. A felvágott narancsokat 10 percig vízben főzzük. Leszűrjük, ismét friss vízzel feltesszük, és ezt a folyamatot háromszor megismételjük. A főtt narancsokat ezután finomra turmixoljuk (a turmixolás megkönnyítésére egy kis frissen facsart narancslé adható hozzá), és szitán átpasszírozzuk.
A diópüréhez az összes hozzávalót finomra turmixoljuk.
A diótortához a tojássárgáját és a vajat a diópürével, liszttel, dióval, narancspürével, sütőporral és sóval krémesre felverjük. A tojásfehérjét és a kristálycukrot kemény habbá verjük, és óvatosan a diós masszához forgatjuk.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsikre 3 cm vastagon elkenjük, és 160°C-on (2. fokozat) légkeveréssel és 30 százalékos gőzzel 40 percig aranybarnára sütjük. A masszát hagyjuk kihűlni, és 15 x 20 cm-es téglalapokra vágjuk. Frissentartó fóliába csomagoljuk és lefagyasztjuk. Szeletelőgép segítségével széltében vékonyra szeleteljük. A szeleteket habroló formára helyezzük, és 170°C-on ropogósra sütjük.
A cikória-fagylalthoz a tejszínt a széna-tejjel, kristálycukorral, glükózzal és cikória-kivonattal felforraljuk, lefedve kb. 12 órán át állni hagyjuk. A masszát tojássárgájával sűrűre főzzük (anglaise-krém), leszűrjük, és fagylaltgépben kifagyasztjuk.
A jakon gyökérhez a kristálycukrot aranybarnára karamellizáljuk, és körtelével felöntjük. A gyömbérrel, verjus-vel és citromfűvel felforraljuk, és lefedve 20 percig állni hagyjuk. A jakon gyökeret meghámozzuk, a húst burgonyahámozó segítségével szabálytalan, vastag darabokra vágjuk. A körtealaplében lefedve 20 perc alatt készre főzzük. Tálalás előtt az alaplében röviden felforraljuk, és bunsen-égővel karamellizáljuk.
A cikórialapokhoz tálalás előtt röviddel a megmosott és megtisztított cikórialapokat vákuum alatt (20 és 35 fok közötti hőmérsékleten) a körtefűszeres alaplében pácoljuk.
A cikóriát tányérokra elosztjuk, és a karamellizált jakon gyökérrel, cikória-fagylalttal, ropogós diótortával és a redukált körtefűszeres alaplével tálaljuk.
Tipp: Az ételhez csak kis mennyiségű ropogós diótorta szükséges. A maradékot eltehetjük későbbre, vagy a frissen sült torta egy részét félretehetjük egy édes uzsonnához.
Richard Rauch, Steira Wirt
Pácolt uborka & édeskömény-fehér csokoládé hab
4 főre:
A verjus-gyömbér sziruphoz
600 ml cukorszirup (1:1)
250 ml verjus (Lackner-Tinnacher borászat)
7 g citromsav
75 g gyömbér, finomra reszelve
A légies verjus-gyömbér fagylalthoz
110 g tojássárgája
1 ek cukor
180 ml gyömbérszirup
350 ml tejszín
Az édeskömény-csoki habhoz
150 g fehér csokoládé
1 tojás
1 tojássárgája
1 tk kristálycukor
1 lap zselatin
300 ml tejszín
1 ek fűszeres édeskömény, finomra vágva
A juhtejjoghurt krémhez
340 ml juhtejjoghurt
260 ml mandulaolaj (Fandler olajütő)
1 g xantán
A pácolt uborkához
150 g uborka
50 ml verjus (Lackner-Tinnacher borászat)
friss tárkony
Tálaláshoz
édeskömény, finomra vágva
édeskömény zöldje
mezei sóska
vörös madársóska
madársóska virág
citromdarabkák
A verjus-gyömbér sziruphoz az összes hozzávalót egy lábasban felforraljuk, és 3 órán át állni hagyjuk. Ezután palackokba töltjük, és 3 hétig érleljük. Használat előtt erőteljesen felrázzuk.
A légies verjus-gyömbér fagylalthoz a tojássárgáját a cukorral először hidegen, majd vízgőz felett melegen felverjük. A szirupot és a tejszínt belekeverjük. A masszát szitán átszűrjük, egy szódásszifonba töltjük egy patron szódával és két patron dinitrogén-oxiddal, majd lezárjuk. Egy 250 ml-es befőttesüvegbe a massza harmadát töltjük. Úgy vákuumozzuk, hogy a mennyiség megháromszorozódjon és az üveg lezáródjon. A befőttesüveget tálalásig lefagyasztjuk.
Az édeskömény-csoki habhoz a fehér csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk. A tojást a tojássárgájával és a cukorral vízgőz felett felverjük. A zselatint hideg vízbe áztatjuk. A tejszínt krémesre felverjük. A zselatint a meleg tojásmasszában feloldjuk. A tejszínt, csokoládét és édesköményt óvatosan a tojásmasszához forgatjuk.
Tálalásig hűtőbe tesszük.
A juhjoghurtkrémhez készítsen el minden hozzávalót, mint egy majonézt, és töltse habzsákba.
A savanyított uborkához hámozza meg a zöldséget és vágja kockákra. Verjus-vel és tárkonnyal vákuumozza.
A kömény-csokoládé mousse-ból szaggasson egy kis galuskát és helyezze a tányérra. Borítsa ki a Verjus-gyömbér fagylaltot a befőttesüvegből, és tálalja az uborkakockákkal, néhány csepp juhjoghurttal, valamint köménnyel, lóherével és citromhéjjal.
Alexander Grunert, Mario Bernatovic & Julia Weber, Kussmaul
Sárgarépa-yuzu szorbet Shoch-csokoládékrémmel & hajdinapopcornnal
4 személyre:
A sárgarépa-yuzu szorbethoz
21 ml víz
10 g cukor
0,5 g szorbet-stabilizátor
5 g dextróz
1 g yuzu (szárított)
11 ml Trimolin (szacharózszirup, kapható a www.bosfood.de oldalon)
110 ml sárgarépalé, frissen préselve
5 ml yuzulé
10 ml narancslé, frissen préselve
A Shoch-csokoládékrémhez
34 ml tejszín
½ vaníliarúd
10 g tojássárgája
0,5 g lapzselatin
60 g tejcsokoládé (40 % kakaótartalom, Zotter)
5 g kókuszvaj
16 ml hajdina-Shochū (japán égetett szesz)
A yuzu-sóhoz
Yuzu-héj
Maldon só
A sárgarépához
200 ml víz
100 g sárgarépa
300 g kristálycukor
20 g gyömbér, vékony szeletekre vágva
A hajdinapopcornhoz
10 g hajdina, hőkezelt
5 ml napraforgóolaj
Só
Tálaláshoz
Citromkakukkfű
A sárgarépa szorbethoz melegítse fel a vizet, a cukrot, a stabilizátort, a dextrózt, a yuzuport és a Trimolint 85 °C-ra, vegye le a tűzről és hagyja kihűlni. Adja hozzá a sárgarépa-, yuzu- és narancslét, majd botmixerrel keverje az egészet homogén masszává. Töltse Pacojet-kehelybe és fagyassza le egy éjszakán át. Alternatív megoldásként készítse el fagylaltgépben.
A Shoch-csokoládékrémhez melegítse a tejszínt, a vaníliát és a tojássárgáját gőzfürdő felett 80 °C-ra, és verje angol krémmé. A zselatint nyomja ki, és keverje a forró krémbe, amíg teljesen fel nem oldódik. Olvassza meg a csokoládét és a kókuszvajat, majd emulgeálja az angol krémmel. Adja hozzá a Shochū-t és botmixerrel keverje homogén masszává. Hagyja hűtőszekrényben lehűlni.
A yuzu-sóhoz keverje össze 1:1 arányban a héjat és a sót, zárja légmentesen és hagyja állni egy éjszakán át.
A sárgarépához forralja fel a vizet és a cukrot. Hámozza meg a sárgarépát és szeletelőgéppel vágja a lehető legvékonyabbra. Helyezze a sárgarépacsíkokat a cukorszirupba, és forralja fel újra. Adja hozzá a gyömbért, és hagyja kis lángon főni egy éjszakán át.
A hajdinapopcornhoz melegítsen fel egy üres serpenyőt, adja hozzá a hajdinát, és addig hevítse, amíg el nem kezd pattogni, adjon hozzá egy kevés olajat, sózza meg, csepegtesse le papírtörlőn és hagyja kihűlni.
Kenje a Shoch-csokoládékrémet a tányérra, készítse el a szorbetot a Pacojetben, szaggasson belőle galuskákat, helyezze a krémre és szórja meg yuzu-sóval. Rendezze el rajta a sárgarépa-szalagokat, és díszítse a hajdinapopcornnal és citromkakukkfűvel.