A-La-Carte

Savas közegben (2016/4)

„Az ecet a bölcs kezébe való” – tartja az olasz közmondás. Így van. Mert a savakkal ugyanúgy vagyunk, mint minden mással: a dózis teszi a mérget. Tény, hogy egy jól adagolt löttyintésnyi ecet, verjus vagy egy kis citromsav nemcsak kerekké teszi az ételeket, hanem kiemeli a hozzávalók saját ízét, intenzívebbé és árnyaltabbá teszi azt, egyensúlyozza az édességet, ellensúlyozza a keserűséget és a teltséget. Az ízek egész univerzumai tárulnak fel egy ételben, ha csak egy csepp savanyút adunk hozzá.


Szöveg: Nina Kaltenbrunner · Fotók: Michael Reidinger

Végre itt is kezdik megérteni – legalábbis lassan –, hogy a legtöbb ételből hiányzik a sav“ – jegyzi meg mérsékelt elégedettséggel Erwin Gegenbauer. Az ecetkészítő mester húsz éve küzd savanyú élvezeti szerével a szerinte „cukor-katasztrófának“ nevezett jelenség ellen a (csúcs)konyhákban. „Katasztrófa“ – véli –, „nemcsak táplálkozástudományi és egészségügyi szempontból, hanem mindenekelőtt ízvilág tekintetében is.“ Az édes-sós ízek egydimenziós játéka végül megfosztja a vendéget az alapvető harmonikus érzéki benyomásoktól. Ezt az egydimenziós jelleget a tapasztalt ínyenc és élelmiszer-szakember Gegenbauer kulturális veszteségnek és hanyatlásnak is tekinti. Végtére is az ecet – a só mellett – a világ legrégebbi fűszere. Ezért prédikálja az „ecetpápa“, ahogy gyakran nevezik, a sav fontosságát a szakácsoknak és vendéglősöknek. Az ecetsavnak ugyanis nemcsak aromaelszívó hatása van, hanem kiemeli az ételek saját aromáit is. Az alkohol ecetsavbaktériumokkal történő erjesztésével előállított ecetnek ráadásul az emberiség történetével szinte egyidős hagyománya van mint archaikus frissítő italnak, tartósítószernek és ízfokozónak. Először volt az alkohol, aztán jött az ecet, majd a több íz – mondhatnánk. Ez azonban már régen volt.

Az ecetkészítő weboldalán egy videóperformance látható: „Az ecet anyja“ Anna Erb művésznőtől. Egy alig öltözött fiatal nő táncolva játszik ecetágyakkal a testén és teste körül: az alkotás az eredetet, a szenvedélyt, az érzékiséget, az élvezetet és a halált tematizálja; ezzel a performance a legtágabb értelemben azt a terméket jelképezi, amelyet Gegenbauer a 10. bécsi kerületben található kis manufaktúrájában több mint húsz év alatt a tökélyre vitt. Míg az ecet korábban a bor- és gyümölcslégyártás mellék- vagy hulladékterméke volt, amely az ételeket könnyebben emészthetővé, hosszabb ideig eltarthatóvá, vagy egyáltalán fogyaszthatóvá tette, Gegenbauer világszerte keresett, nemes élvezeti cikké tette: a legjobb alapanyagokból – borokból, gyümölcsökből, zöldségekből, sörből –, hagyományos módszerekkel és az időtényezővel az üvegballonban vagy fahordóban történő érleléshez, ami eceteinek kerek, harmonikus savat és hihetetlen ízintenzitást kölcsönöz. A több mint hetven fajtatiszta Gegenbauer-kreáció előállításáért speciálisan kitenyésztett baktériumok, az ecetágyak felelősek. Erwin Gegenbauer több mint 600 különböző baktériumkultúrát gondoz, ezek jelentik a tőkéjét és minden ecettel kapcsolatos tudásának és kutatásának termékét. Velük „oltja be“ az általa készített alapborokat, amelyek ízvilágukban az aróniától a somon, fügén, gránátalmán, birsalmán, dinnyén, ribizlin, különféle almafajtákon, spárgán, uborkán, paradicsomon át a citromfűig terjednek. Ugyanígy a neves borászok által speciálisan számára vinifikált borok, amelyek az auslese-től a spätlese-ig, a különféle vörös- és fehérborokig terjednek. Minden fajtához, minden borhoz saját baktériumtörzsek tartoznak, amelyeket az évek során úgy tenyésztettek ki, hogy „megértsék“ a bort, és egyetlen aromáját se rombolják le. Minél pontosabban lettek a baktériumok az alapanyaghoz kitenyésztve, annál jobb lesz az adott ecet. A borhoz hasonlóan az ecetnél is vannak évjáratok, amelyek különböznek – elvégre az ecet élő termék. A kitenyésztett baktériumok érzékenyek, „degeneráltak“, mondja Gegenbauer, „az erjedéshez optimális feltételekre van szükségük“, ezért minden minőségileg meghatározó folyamatot mindig személyesen felügyel. Ez a lényegre való összpontosítás Gegenbauer számára nagyon fontos – a munkában, a termékeinél és az élvezetnél is. Purizmus-felfogása például az, hogy almasavból almaecetet állítson elő, és azzal pácolja az almasalátát, spárgaecettel szervírozzon hollandi mártást spárgához, vagy halat pácoljon birsalmaecetben. Olyan egyszerű, olyan jó. Termékeivel mára számos csúcsszakácsot inspirált világszerte hasonló kreációkra: az aroma definíciója önmagában és önmagával. Az ecet egyedülálló módon támogatja ezt a savval való játékot. De: Gegenbauer meggyőződése szerint egy étel csak akkor igazán jó, ha mind a négy (valójában öt) ízvilág harmonikusan egyesül benne. És nemcsak ő gondolja így.

Ezt Josef Floh is tudja. Ő esküszik a konyhában a savra. A borhoz hasonlóan nála az ételeknek is lehetnek élei és sarkai, és nem kell feltétlenül hízelgően tetszetősnek lenniük. Nyugodtan provokálhatnak is, akárcsak a sült ecetágya. Valami új, innovatív, kísérletező ételt keresve egy „Kochcampus“-rendezvényre – amely a csúcsszakácsok ötletműhelye –, Erwin Gegenbauerrel beszélgetve bukkant rá az ecetágyra. A cellulózképző ecetbaktériumokból álló zselészerű tömegre. Ez az ősi, archaikus termék – az anya – megragadta Josef Floh fantáziáját. „Ez illik hozzám“, teszi hozzá, „egy természetes termék, amelyhez újra és újra alkalmazkodni kell.“ És illik ahhoz a megközelítéséhez, hogy mindent felhasználjon – mondhatni „orrától a farkáig“ a savas közegben. Míg korábban csak hesperiden-, alma-, fehér- és vörösborecet volt, ma Josef Floh olyan fajtaválasztékból válogathat, ami számára olyan vonzóvá teszi a savas termékkel való munkát és kísérletezést: például egy uborkás étel saját aromáinak támogatása uborkaecettel, vagy nyers hús fűszerezése Tenor Herwig Pecoraro balzsamecettel, hal pácolása gyümölcsecetben, mártások ízesítése a megfelelő ecettel, vagy éppen szezonális termékek tartósítása. Josef Floh egy olyan szakács, akiben erős a kísérletezési vágy, aki mindig mindent megkérdőjelez, mindig valami újat akar alkotni, nem követi a mainstremet. Az ecetágyban a kulturális és hagyományos szempontok éppúgy lenyűgözték, mint az a tény, hogy ő az első, aki feldolgozza. Emmerpehellyel panírozva és tisztított vajban aranybarnára sütve, mint egy bécsi szelet, az ecet finom alaparomája, ebben az esetben a spárga, és egy kellemes enyhe sav marad meg a hosszan tartó utóízben. A ropogós panír szép szerkezetet ad az állag nélküli ecetágynak, és a gyümölcsösen friss, pácolt chayote enyhe kesernyés ízével tökéletesen illik hozzá. Az ecetágy elkészítése ebben a formában már annyira kiforrott, hogy önálló ételt eredményez, de Josef Floh meggyőződése szerint még sok potenciál rejlik benne. A sült ecetágyhoz viszont nincs szükség citromcikkre.

A citrusfélékhez viszont Heinz Reitbauer csúcsszakács minden adandó alkalommal nyúl. Alig van étel a Stadtpark-beli Steirereckben, amely nélkülözné a citrusaromákat és -savakat. A virágtól a gyümölcsig – gyümölcshús, lé és héj –, egészen a levelekig mindent feldolgoznak. Szárítva, pácolva, kandírozva, erjesztve egyaránt használják őket édes és sós ételekhez is. A sav mellett mindenekelőtt az az aromatikus élmény az, amit Reitbauer nagyra értékel a citrusfélékben, illóolaj-összetevőik, az az egzotikum, amely frissességet kölcsönöz az ételeknek, anélkül, hogy az valaha is tompa vagy éppen savanyú lenne, inkább mély és hosszan tartó. A gyümölcsöket a Steirereckben azonban szinte soha nem frissen – legfeljebb léként vagy reszelékként – használják. Kivétel: a citromcikk a schnitzel mellé a Meierei-ben. Körülbelül húsz különböző típusú előfeldolgozott termék alkot egyfajta adatbázist, illetve építőkészletet a Steirereck „laboratóriumában“, amelyből minden ételhez kiválasztják a megfelelő citrusjegyet és állagot (por, olaj stb.). Eközben a gyümölcsök feldolgozásánál mindig az a cél, hogy az ízek lehető legszélesebb spektrumát tisztán kiszűrjék és konzerválják. Ezekhez a „íz-archiválásokhoz“ a Steirereck stábja számára körülbelül huszonöt citrusféle áll rendelkezésre – mind a schönbrunni Orangerie-ből, amellyel Reitbauer közel tíz éve szorosan együttműködik.

Az olyan nagyon ritka fajtákkal, mint például a kalamansi vagy a bergamott, még óvatosabban kell bánni, árulja el Heinz Reitbauer. Aromáikat például erjesztéssel úgy lehet intenzívebbé tenni, hogy kevesebb is elég belőlük egy étel hangsúlyozásához. Ő és csapata igyekeznek gyümölcsről gyümölcsre alkalmazkodni az adott tulajdonságokhoz, és azokra reagálni – a fajtaválaszték révén végül az intenzív foglalkozás is adódik a gyümölcsökkel. Főszereplő egyébként – sokoldalú felhasználhatósága és megfelelő mennyiségben való rendelkezésre állása miatt – a Steirereckben a „Diamante“ citronátcitrom. Az előételtől a desszertig használják a gyümölcsösen savanyú gyümölcsöt és rokonait, pácolva vagy erjesztve fűszerként, olajait az ízesítéshez és a sav ellensúlyozására, szárítva, hogy mélységet adjanak az ételnek. A citruslevelek nagyon finom savát pedig a kerekítésre használják. Így például egy Steirereck-mártásban a levelekből készült olaj, valamint a szárított citrusgyümölcs együttesen kerül felhasználásra, és gondoskodik a szép egyensúlyról és a szükséges könnyedségről. Míg Heinz Reitbauernél az ecetet tisztán a sav kedvéért használják, vagy valaminek a tartósítására, a citrusgyümölcs a savával gyakran tölt be meghatározó vagy főszerepet az ételeiben. Mind a telt-zsíros, mind az édes ételeknél egy kis sav hozzájárul az eleganciához és a könnyedséghez. „Egy 6-8 fogásos menü után az embernek jól kell laknia, de nem szabad túlennie magát. Egy kis savval az ételek emészthetőbbek lesznek, egyszerűen jobban érzi magát az ember“ – tudja a csúcsszakács. „A savtudatosság nálunk tehát egyszerre ízkérdés és emészthetőségi szempont.“ A citrusfélékkel való munka vonzó oldala a Steirereck főnöke számára a sokszínűség, a különböző savak és a sokoldalú felhasználhatóság.

Konstantin Filippou ezzel szemben a citrus-hívőből ecetrajongóvá alakult át. Szívesen alkalmaz – ellentétben Heinz Reitbauerrel – mindkét savat együtt egy ételben. Különösen szívesen a desszertjeinél: például meggy citrusfélékkel és ecettel, vagy már legendás sherry-ecetes banánfagylaltja. De egy avantgárd őzhús ételnek is kis balzsamecetgömbök adják meg a bizonyos pluszt. Míg korábban – Filippou is elismeri – félt a savaktól, mert harmóniát keresett, ma már tudja, hogy a savak támogatják az ételeket és szép egyensúlyt adnak nekik. A sav, ha megfelelően alkalmazzák, sőt, igazán sokat tud. „A gyümölcs és a sav kombinációja például megsokszorozódik, és igazi aromabombává válik“ – lelkendezik az excentrikus szakács. Meggyei, sós citrom héjával és cukorral pirítva, ecettel felöntve, kiegyensúlyozott savval rendelkeznek, amely hihetetlen vágyat ébreszt a többre. A sav, a só és az édesség játéka azonban csak akkor működik, ha megfelelően van adagolva és kiegyensúlyozva, különben „akár igazán kegyetlenné is válhat“ – tudja saját tapasztalatából Filippou. Már jó ideje kísérletezik az édességgel és a savval. Így lett az édes görög saláta ötletéből végül a Tamarillo.Joghurt.Petrezselyem desszert. A keserű-savanyú faparadicsom sokáig félelmetes ellenfél volt számára, egy sprőd termék, amellyel egyszerűen nem tudott mit kezdeni. A citrus volt végül a kulcs a tamarillóhoz, az fejtette meg számára az aromákat, hívta elő az emlékeket, és hozta meg a megoldást az ötletéhez. Egy édes paradicsomsaláta, amely nem hat erőltetettnek. Az ecet kerekké teszi az ételeket, citrussal pedig szintén a saját aromák és a frissesség kedvéért dolgozik. A citrom, a yuzu, a Buddha keze az ő összekötő kapcsa a nehezebben hozzáférhető termékekhez. Ellensúlyozzák a keserűséget, és számára annyira kézenfekvőek. Újabban azonban izgalmasabbnak és érdekesebbnek találja az ecettel való munkát. Gyakran azonban ő sem tud dönteni – „ilyen vagyok“ – zárja kokettálva Filippou.

Thomas Dorfernek sokkal könnyebb dolga van. Pontosan tudja, mit akar: a tökéletes savat minden ételhez. Konkrétan a mindenkori megfelelő ecetet. Három éve – egy Erwin Gegenbauer ecetmanufaktúrájába tett kirándulás inspirálására – bekeverte az első saját ecetét: egy sárgabarackecetet. És mivel jó gyümölcsév volt a Wachau-ban, az elég jól is sikerült. Ezt a sikertől felbuzdulva követte a ribizli-, eper-, rebarbara- és bodzavirág-ecet, továbbá a maracuja-, cseresznye- és feketedió-ecet (pl. bivalytejes sörbethez fekete dióval és gabonával). Az adott olajokkal kiegészítve ez az ízek hihetetlen pluszát eredményezi. A sav tehát mindig téma a Landhaus Bacher konyhájában. Legyen szó ecetről, citrusféléről, verjus-ről vagy mezei sóskaféléről – a sav itt is kerekké, könnyebbé és emészthetőbbé teszi az ételeket. De még ha a verjus és a citrus (pl. sütőtök zöld mandarin levével!) újra és újra használatba is kerül, mégis az ecet áll Thomas Dorfer érdeklődésének középpontjában. A nagy választék és a lehetőségek révén valóban minden ételhez ki tudja fejleszteni a megfelelő pácot, és eközben egyre specializáltabban tud eljárni. Jelenleg körülbelül húsz különböző ecetfajta áll a rendelkezésére: olyan ecetek, amelyeket többnyire az előételeknél használ, de meleg ételeknél is egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra. Például rizsecetes hollandi mártásként nyelvhalhoz borjúfejjel. „A fokozott savhasználatot a vendégek is pozitívan érzékelik“ – meséli –, – „méghozzá kellemes könnyedségként és emészthetőségként.“ Sav nélkül egy étel gyorsan egydimenzióssá válik, ebben ő is meg van győződve. A la carte ételén keresztül nagyon szépen megmutatja, milyen sokoldalúan játszható a „sav“ billentyűzete: a téli zöldségeket, mint a cékla, amelyek párolva rendkívül édessé válnak, almaecettel és erjesztett céklalével csodálatosan egyensúlyozza ki; a halmájat, amely egy nagyon telt dolog, verjus-vel pácolva még gyengédebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi, egy löttyintésnyi Gegenbauer-féle PX (Pedro Ximenez) ecettel fejezve be a felöntést. A schönbrunni földicseresznyét házi sárgabarackecetben pácolják, a vöröskáposztalevet pedig Dorfer ribizliecettel „oltja be“, amely nemcsak csinos, álcázó mintát varázsol a tányérra, hanem tulajdonképpen az étel „vinaigrette“-jévé változtatja – a tökéletes savért.

Wiener Essigbrauerei Gegenbauer
Waldgasse 3, 1010 Bécs
Tel.: +43/(0)1/604 10 88
www.gegenbauer.at

Acetaia Pecoraro
Eisenhütte 32, 3400 Klosterneuburg
Tel.: +43(0)/2243/873 23
www.pecoraro.at

Gastwirtschaft Floh
Tullnerstraße 1, 3425 Langenlebarn
Tel.: +43/(0)2272/628 09
www.derfloh.at

Restaurant Steirereck
Am Heumarkt 2A / im Stadtpark, 1030 Bécs
Tel.: +43/(0)1/713 31 68
www.steirereck.at

Restaurant Konstantin Filippou
Dominikanerbastei 17, 1010 Bécs
Tel.: +43/(0)1/512 22 29
www.konstantinfilippou.com

Landhaus Bacher
Südtiroler Platz 2, 3512 Mautern an der Donau
Tel.: +43/(0)2732/829 37
www.landhaus-bacher.at

Konstantin Filippou, Restaurant Konstantin Filippou


4 adaghoz

JOGHURTFAGYLALT
420 g görög joghurt
1 citrom leve
120 g cukor
20 ml glükózszirup
2 lap zselatin
A joghurtot, a citromlevet és a cukrot összekeverjük. A beáztatott zselatint kinyomkodjuk, a felmelegített glükózszirupban feloldjuk és belekeverjük. 2 Pacojet-pohárba töltjük, 12 órára lefagyasztjuk, majd egyszer pacossáljuk.

TEHÉNTÚRÓMOUSSE
750 g tehëntúró
230 g joghurt
3 citrom leve
10 lap zselatin
500 ml tejszín
120 g porcukor
A túrót, a joghurtot, a porcukrot és a citromlevet összekeverjük. A beáztatott zselatint kinyomkodjuk, 50 ml felmelegített tejszínben feloldjuk és a túrómasszába keverjük. A maradék tejszínt kemény habbá verjük és óvatosan beleforgatjuk. Frissentartó fóliával kibélelt tepsire öntjük, és hűtőszekrényben kb. 5 óra alatt kocsonyásítjuk. Kerek kiszúróval (3 cm átmérő) kiszúrjuk, majd félbevágjuk.

TAMARILLÓKRÉM
500 g tamarilló
200 g cukor
4 citrom leve
800 ml víz
A tamarilló héját felül kereszt alakban bevágjuk és blansírozzuk. Jeges vízbe mártjuk, majd óvatosan meghámozzuk és
cukorral, citromlével és vízzel puhára főzzük. Finomra turmixoljuk, szitán átszűrjük, és a krémet 30 percre hidegre tesszük.

PETREZSELYEMZSELÉ
500 g petrezselyem
200 ml víz
3 lap zselatin
1,5 g agar-agar
A petrezselymet vízzel Thermomixben
2 percig turmixoljuk. Finom szitán átszűrjük és 300 ml folyadékot felfogunk. A zselatint és az agar-agart 100 ml felmelegített petrezselyemvízben feloldjuk, a maradék 200 g-mal összekeverjük, kizsírozott tepsire öntjük és 30 percig hűlni hagyjuk. Kerek kiszúróval (3 cm átmérő) kiszúrjuk.

PETREZSELYEM-PARISIENNE
1 meghámozott petrezselyemgyökér
200 ml víz
1 csipet só
A petrezselyemgyökérből parisienne-kiszúróval (1 cm átmérő) 12 golyót szúrunk ki. A maradékot vízzel és sóval felfőzzük és puhára főzzük. Leszűrjük, a levet felfogjuk, abban a golyókat
1 percig blansírozzuk, majd jeges vízben lehűtjük.

PETREZSELYEMOLAJ
200 g petrezselyem
350 ml napraforgóolaj
A petrezselymet és a napraforgóolajat Thermomixben 8 percig 60°C-on finomra turmixoljuk. Majd finom szitán átszűrjük.

PETREZSELYEMZÖLD
1 szál petrezselyemzöld, francia, csipkedett

Tálalás: A tányérban elhelyezzük a túrómousse-t és a joghurtfagylaltot. Meglocsoljuk petrezselyemolajjal és befedjük a tamarillókrémmel. A zselét az étel közepére helyezzük. Díszítjük a parisienne-nel és a petrezselyemzölddel.

Floh

Spárga-ecetágy, sütve, chayotéval

4 adagra

SÜLT ECETÁGY
100 g ecetágy
(pl. spárga-ecetágy)
Bio búzaliszt
2 tojás
Demeter emmer-rizspehely
Bio tisztított vaj
Az ecetágyat állagától függően 3x3x3 cm-es háromszögekre vágjuk, és lisztben, felvert tojásban, majd az emmerpehelyben panírozzuk.
Az ecetágyat tisztított vajban kisütjük és jól lecsepegtetjük.

CHAYOTE
1 chayote
80 g malabari spenót
9 éves Aceto Pecoraro
Bio verjus
Bio repceolaj
Bio sárga olajlenolaj
Hegyi kősó
A chayote gyümölcsöt meghámozzuk, félbevágjuk, és az egyik felét egészen vékony szeletekre vágjuk. 9 éves Aceto Pecoraróval, hegyi kősóval és repceolajjal pácoljuk.
A chayote második részéből kockákat vágunk, összekeverjük a malabari spenóttal és annak bimbóival, hegyi kősóval ízesítjük, és egy kis verjus-vel és sárga olajlenolajjal pácoljuk. A chayote gyümölcs magját kikaparjuk, és a belsejét használjuk a tálaláshoz.

Tálalás:
A chayotét, a spenótleveleket és a malabari spenótvirágokat a sült ecetággyal együtt elrendezzük, és a mag belsejével fejezzük be.

Heinz Reitbauer, Steirereck

Folyami rákok padlizsánnal, kókusszal & Schönbrunni citromlevéllel

4 adagra

FOLYAMI RÁKOK
12 nagy folyami rákot kb. 90 másodpercig forrásban lévő sós vízben főzünk. Ezután jeges sós vízben lehűtjük, kihűlni hagyjuk. Farkát és ollóit kibontjuk. Jeges vízbe tesszük és tároljuk. A páncélokat és belsőségeket félretesszük.
PADLIZSÁN „Rosa Bianca“
(pácolva, szárítva & sütve)
200 g salottahagyma (vágva)
4 gerezd fokhagyma
60 g gyömbér (vágva)
¼ chili (vágva)
1 ek koriandermag
1 ek mustármag
3 citronát-citrom-Diamante-levél
Olaj a sütéshez
Az összes hozzávalót alacsony fokozaton, színváltozás nélkül dinszteljük, amíg az illóolajok feloldódnak.
1 padlizsán
500 ml kókusztej
250 ml csirkealaplé
Kárpáti só
1 padlizsánt meghámozunk, a szívét
1,5 cm vastag szeletekre vágjuk.
A kókusztejet és a csirkealaplevet ráöntjük, enyhén megsózzuk és felforraljuk. A padlizsánszeleteket beletesszük, lefedve kb. 30 percig állni hagyjuk. Az alapléből kivesszük, kissé kihűlni hagyjuk, dehidratálóban 3 órán át 70°C-on szárítjuk.
4 szárított padlizsánszelet
Tempuraliszt
Tojás a panírozáshoz
Pankómorzsa
100 ml kókuszsír
Kárpáti só
A szárított padlizsánt csak az alján lisztezzük be tempuraliszttel, felvert tojásba és pankómorzsába forgatjuk. Forró kókuszzsírban aranybarnára, ropogósra sütjük, enyhén megsózzuk.

FOLYAMI RÁK MÁJKRÉM
100 g zellergyökér
100 ml szénatej
100 ml tejszín
3 g só
25 g folyami rák belsőség
20 g vaj
Lime-lé, só
A zellert meghámozzuk és kis kockákra vágjuk. A tej-tejszín keverékben puhára főzzük. Leszűrjük és Thermomixben finom pürévé turmixoljuk.
A belsőségeket és a vajat 100°C-on (Thermomix) a pürébe dolgozzuk. Lime-lével és sóval ízesítjük és hajszitaszűrőn átszűrjük.

CITRONÁT-CITROM (pácolt)
1 citronát-citrom Diamante félbevágva, gyümölcshús eltávolítva.
100 g só
450 g kristálycukor
180 ml Ponzu „Mizkan“
60 ml Limoncello
A héjakat vízzel befedjük, 50 g sóval felforraljuk. A főzőlevet leöntjük, az eljárást megismételjük. Újra leöntjük a főzőlevet, és 100-100 g kristálycukorral kétszer megismételjük az eljárást. A főzőlevet ismét leöntjük.
A héjakat 700 ml vízzel és 250 g cukorral felforraljuk, puhára főzzük, a citronát-alaplevet kihűlni hagyjuk.
120 ml citronát-alaplevet, Ponzut és Limoncellót összekeverjük, a megfőtt citronát-citromokat beletesszük. Hűvös helyen legalább 6 órán át állni hagyjuk.
Citromlevél-olaj
10 g citronát-citrom-Diamante-levél
75 ml szőlőmagolaj
A citromleveleket szőlőmagolajjal Thermomixben finomra turmixoljuk. Egy lábasban gyorsan felforraljuk, majd hajszitaszűrőn át jeges fürdőben gyorsan lehűtjük.

ZELLER-KÓKUSZDIÓ SALÁTA
1 fiatal kókuszdió
2 szál szárzeller
1 tk Hot Lemon Chilli
2 korianderszár (finomra vágva)
5 ml citronát-citrom-Diamante-levél-olaj
1 ek pácolt citronát-citrom
Lime-héj reszelék és lime-lé
Kárpáti só
A kókuszdiót kinyitjuk, a levét hajszitaszűrőn átszűrjük, hidegre tesszük. A gyümölcshúst a kókuszdióból kikaparjuk, 4 mm-es kockákra vágjuk.
A zeller szálait eltávolítjuk, a zellert 4 mm-es kockákra vágjuk. Sós vízben blansírozzuk, jeges vízbe tesszük és szárazra töröljük. A pácolt citronát-citromot 4 mm-es kockákra vágjuk. Minden hozzávalót összekeverünk, sóval, lime-héjjal és lime-lével ízesítjük.

KORIANDER-CUKOR
7 g korianderzöld, cukor
A koriandert (szárak és levelek) frissentartó fóliával bevont tányéron mikrohullámú sütőben 90 másodpercig szárítjuk. Megfordítjuk. Az eljárást addig ismételjük, amíg szalma-szerű állagot nem kap. Thermomixben porrá turmixoljuk, hajszitaszűrőn átszitáljuk. Két rész kristálycukorral Thermomixben röviden összeturmixoljuk. Poharakba töltjük és szárazon tároljuk.

FOLYAMI RÁK-KÓKUSZLÉ CITROMLEVÉL-OLAJJAL
400 g folyami rák páncél
50 ml kókuszsír
25 g citromfű (megnyomkodva és vágva)
55 g gyömbér (vágva)
100 g salottahagyma (durvára vágva)
12 citronát-citrom-Diamante-citromlevél (beirdalva)
2 megnyomkodott gerezd fokhagyma
A páncélokat sütőben 200°C-on kb. 25 percig pirítjuk. A többi hozzávalót lábasban, alacsony hőfokon (2/3 fokozat) a kókuszsírban lassan dinszteljük, amíg az illóolajok feloldódnak. Ezután adjuk hozzá a pirított folyami rák páncélokat.
700 ml kókuszvíz
Kárpáti só
⅛ perzsa lime (szárított)
A páncélokat a kókuszvízzel felöntjük, megsózzuk, hozzáadjuk a szárított lime-ot. Egyszer felforraljuk, frissentartó fóliával lefedjük és 45 percig állni hagyjuk. Finom hajszitaszűrőn átszűrjük, megsózzuk.

Tálalás:
Folyami rák májkrém
6 ek zeller-kókuszdió saláta
8 chupetinho (pácolt)
A májkrémet felmelegítjük, a sült padlizsánon nagyvonalúan elosztjuk. A zeller-kókuszdió salátát ráhelyezzük, és kimagozott chupetinhókat teszünk rá.
A folyami rákokat a rák-kókuszlében kissé felmelegítjük (60°C), lecsepegtetjük és mellé tálaljuk.
4 perzsa lime-filé
Vad zeller
A lime-filéket félbevágjuk, koriander-cukorban megforgatjuk. A padlizsánra helyezzük. Kis vadzeller-leveleket elosztunk rajta. A rák-kókuszlevet néhány csepp citromlevél-olajjal fejezzük be.

Thomas Dorfer, Landhaus Bacher

„Verjus-vel és zöld ánizzsal pácolt harcsamáj; Forono-cékla erjesztett céklalében; Méhviasz-propolisz panna cotta; sárgabarackecetben pácolt földicseresznye; vöröskáposztalé-reakció fekete ribizli-ecettel”

4 adagra

PÁCOLT, SÜLT HARCSAMÁJ
200 g harcsamáj
200 ml verjus
Epice Roellinger őrölt zöld ánizs
Só, cukor, egy kis kapor
25 g vaj
70 g gyümölcsös alma
1 kis salottahagyma
Noilly Prat
4 ek Gegenbauer-féle PX ecet
A májat verjus-ben, sóban, cukorban és néhány kaporágban kb. 2 órán át pácoljuk, majd jól lecsepegtetjük.
A vajat felhabosítjuk, hozzáadjuk a lecsepegtetett májat, a vágott almát és a salottahagymát, rövid ideig sütjük, és PX ecettel meg Noilly Prattal felöntjük. Sóval és zöld ánizzsal fűszerezzük, rövid ideig pihentetjük és felszeleteljük.

PÁCOLT FÖLDICSERESZNYE
200 g extra nagy földicseresznye
(Schönbrunni arany stb.)
50 ml (házi) sárgabarackecet
50 ml víz
kb. 30 g cukor
10 ml maracujalé
Mindent együtt felforralunk, a szárától megszabadított földicseresznyére öntjük, és egy hétig állni hagyjuk

MÉHVIASZ-PROPOLISZ PANNA COTTA
500 ml tejszínt és 100 g bio méhviaszt levákuumozunk. 500 ml tejet és 100 g bio méhviaszt levákuumozunk, és mindkettőt 82°C-on vízfürdőben 90 percig állni hagyjuk.
Jégen kihűtjük, az aromatizált tejet, illetve tejszínt külön leszűrjük.
300 ml viaszos tejszín
300 ml viaszos tej
3 g gellan
6 csepp propolisz
60 g legjobb méhészméz
Só
4 lap zselatin
A zselatin kivételével minden hozzávalót rövid ideig felforralunk, a beáztatott zselatint feloldjuk benne, hidegre tesszük, majd röviden homogén masszává turmixoljuk.

FONORO-CÉKLÁHOZ & AZ ERJESZTETT CÉKLAPÁCHOZ
2–3 Forono-cékla
100 ml erjesztett céklalé (3%-os sóval bekeverve)
100 ml Purple-Haze-sárgarépalé
60 ml almaszósz
45 ml Gegenbauer-féle almaecet
5 g só
60 ml almalé
1 csipet xantán
1 tk házi mustár
120 ml semleges repce- vagy
napraforgóolaj
10 ml mogyoróolaj
Az olaj kivételével az összes hozzávalót összekeverjük, xantánnal enyhén besűrítjük, az olajat habverővel beleverjük – ne turmixoljuk!
A főtt, meghámozott Forono-céklát ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, a céklapáccsal levákuumozzuk, két napig állni hagyjuk, majd 80°C-os vízfürdőben felmelegítjük.

VÖRÖSKÁPOSZTALÉ „CAMOUFLAGE“
500 g vöröskáposztát préselünk
100 g reszelt alma
Xantán
kevés méz
Só, fekete bors
Az almát a vöröskáposztalében állni hagyjuk, sóval, borssal és kevés mézzel ízesítjük. Kevés xantánnal enyhén besűrítjük.

Tálalás:
Óvatosan szétosztjuk lapos tányéron, és néhány csepp Erwin Gegenbauer-féle ribizliecetet csepegtetünk rá – a lé azonnal reagál, és kialakul egyfajta camouflage-minta. Cékla-„kristályokkal“ és vörös amarántcserjével díszítjük.

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!