A-La-Carte

Aphrodité kamrájában (2018/4)

A legenda szerint Aphrodité, a szerelem, a szépség és az érzékiség istennője Ciprus déli partján emelkedett ki a tengerből. Lehet benne valami. Aki Ciprust a turisták által járt ösvényeken kívül szeretné felfedezni, nyíltszívű emberekkel találkozhat, és olyan finomságokat fedezhet fel, amelyek rengeteg érzékiséget kínálnak. Jürgen Schmücking a slow nevében járt a szigeten…


A legenda szerint Aphrodité, a szerelem, a szépség és az érzékiség istennője Ciprus déli partján emelkedett ki a tengerből. Lehet benne valami. Aki Ciprust a turisták által járt ösvényeken kívül szeretné felfedezni, nyíltszívű emberekkel találkozhat, és olyan finomságokat fedezhet fel, amelyek rengeteg érzékiséget kínálnak. Jürgen Schmücking a slow nevében járt a szigeten, és nyomozásba kezdett.

George Pavlou arca sugárzik az örömtől. Az asztalánál ülünk, Zivaniát iszunk, ő pedig az életéről mesél. Vavlaról, arról a helyről, ahol született, és ahová visszatért, a fűszernövényekről, amelyek itt olyan dúsan teremnek és amelyeket szenvedéllyel gyűjt, és természetesen a halloumiról, a talarról, a tsamarelláról és a kecskék jelentőségéről Cipruson. Aztán Donna-Marie érkezik kintről, és az asztalra teszi az edényt, amely három órán át párolódott a kőkemencében. Bárányfej. Az öregember az örömtől nevet. Szívből jövő nevetés. És ragadós.

Vavla, a kis település, ahol a Pavlou család lakik, egy ciprusi hegyi falu a Troodos-hegység keleti nyúlványainál. Körülbelül ötvenen lakják. Bár, mint George mondja, csak két-három olyan nap van az évben, amikor tényleg mindenki – vagy legalábbis a nagy többség – a faluban van. Az év többi részében Vavla egy meglehetősen csendes hely. Két szálláshely található itt. Az egyik George Pavlou szüleinek háza. A másik a Rustic Retreat, ahol a név már elég pontosan leírja, mire számíthatunk: rusztikus ciprusi hangulat, sok fa, egy gyönyörű belső udvar nagy asztallal és kandallós szobák. Aki reggelizni vagy vacsorázni szeretne, elláthatja magát saját maga, vagy egyszerűen átmegy Donna-Marie-hez és George-hoz. Ők ugyanis a szomszédok.

Az Our House-beli (így hívják a Pavlouék az otthonukat) reggeli a szemnek és a szájnak is gyönyörűség, valóságos kulináris kinyilatkoztatás. És mindenekelőtt a Slow Food Ízek Bárkája (Ark of Taste) kínálatának egyfajta gyűjteménye Cipruson. Ott a halloumi és a talar, az a két kecskesajt, amelyek – különösen a halloumi – olyan erősen jelen vannak a ciprusi konyhában, hogy szinte a sziget kulináris DNS-ének részét képezik. Aztán ott a tsamarella a tányérokon, a fűszeres, szárított kecskehús, ami egyben az ország egyetlen Presidio-terméke. Néha Donna-Marie pastellit is készít, egy szentjánoskenyérből készült édességet, amely régebben Ciprus egyik legfontosabb kereskedelmi cikke volt.

Mindenesetre Vavla elhelyezkedése is olyan kedvező, hogy innen tökéletesen bejárható a sziget. A hely nagyjából félúton található Larnaka és Limassol között, körülbelül tíz kilométerre északra a déli parttól és mintegy negyven kilométerre délre Nicosiától. Hogy meglátogassuk a henteseket, akik (még) készítenek tsamarellát, George nyugatra küld minket, a hegyekbe, Agrosba vagy Guterbe. A kézműves módon készült tsamarella egy rendkívül ízletes specialitás, amelyet sajnos már csak nagyon ritkán találni. A tsamarellához a kecskecomb húsát kicsontozzák és laposra vágják. Erre azért van szükség, mert az érlelési folyamat csak néhány napig tart, és a hús ehhez nem lehet túl vastag. Sóval és friss oregánóval bedörzsölve a sonka körülbelül hét-tíz napig érlelődik a mediterrán napon. Az eredmény egy intenzív ízélmény, amely a kecske, az umami és az oregánó háromszögében mozog. Lehet azonban még egy fokkal intenzívebb. Christos, a Kafkalia lelke, egy nagyon hagyományos hentesüzlet Agrosban, huncut mosollyal az arcán beszél az „Apokti”-ról, a tsamarella egy ősrégi változatáról, amelyhez csak olyan kecskék húsát használják, amelyek végelgyengülésben pusztulnak el. Amikor megkérdezzük, hogy árul-e éppen Apoktit, csak vállat von: „Too healthy”. A kecskéknek túl jó dolguk van itt a hegyekben. „Egyszerűen nem pusztulnak el.”

Ha az ember átkel a Troodos-hegységen, és a nyugati oldalon újra a tenger felé ereszkedik, elkerülhetetlenül eljut arra a területre, ahol a halloumi és a talar készül. A halloumi természetesen annyira elterjedt Cipruson, hogy más vidékeken is készítik. A halloumi és anari igazi központja azonban a Limassoltól északra eső terület.

A halloumi készítéséhez a friss tejet testhőmérsékletűre melegítik. Borjúgyomorból származó enzimet, az oltót vízzel keverik és hozzáadják, ami beindítja a megalvadási folyamatot. Az így keletkezett alvadékot óvatosan felvágják, és még egyszer röviden felmelegítik. Ezután az alvadékot elválasztják a savótól. Mielőtt a fiatal sajtnak egy kis pihenőt adnának, alaposan megnyomkodják, hengergetik és gyúrják. Aztán – és ez különbözteti meg jelentősen a halloumit a mozzarellától – a halloumit egy jó órán át savóban főzik, amíg fel nem úszik a tetejére.

Ennek a folyamatnak köszönheti a ciprusi sajt az egyedülálló állagát. És azt a tulajdonságát, hogy melegítéskor nem olvad meg. A halloumihoz használt tej egyébként hagyományosan juhból származik. Néha azonban kecsketej is kerül bele.

Még egyszer vissza a Troodos-hegységen keresztül. Vissza a alig burkolt és mély kátyúkkal teli országutakon. A zötykölődő út célja Lefteris Mohianakis és felesége, Kristina Apostolou háza. Lefteris egy olyan termékkel kezdett foglalkozni, amelyről Ciprus évszázadok óta ismert a világon (főleg a borvilágban): a Commandariával. Annak eredeti neve, a Kyprion Nama, arra késztette Lefterist, hogy a Commandariáját ne Commandariának, hanem „Anama Concept”-nek nevezze el. Kicsit hozzájárult ehhez az is, hogy a modern, ma szokásos Commandaria Cipruson inkább egy iparilag előállított tömegbor. A görög-ciprusi borász házaspár pedig ebből egyáltalán nem akart kérni. Mohianakis hagyományosan akar termelni, és a szőlőt a környékbeli kis borászoktól vásárolja, olyan családi gazdaságokból, amelyeket személyesen ismer. Mielőtt a szőlőt leszüretelnék, két hónapig szárad a tőkén a napon. A must víztartalma így lassan elpárolog, a szőlőben lévő lé koncentráltabb lesz, és a szőlő nagyon magas cukortartalmat ér el. A bornak ezután három év áll rendelkezésére, hogy hordókban érlelődjön. A kész termék mély mahagóni színekben pompázik, és úgy fogyasztható, mint a legfinomabb portói bor, édesen, a méz és a dió finom keverékének ízével.

Hoztam George-nak egy üveggel belőle, hogy a bárányfej után legyen mit innunk. Evés közben egyszer csak mesélni kezdett arról, hogy a feleségével sokáig Amerikában éltek. Long Islanden. És hogy van egy fiuk, aki szakács és éttermet vezet, ahol ők is laktak. Ismertem az éttermet. Ez a North Fork Table & Inn, az egyik legkiemelkedőbb cím a southoldi Main Roadon. Évekkel ezelőtt jártam ott, és nagyon jó emlékeim vannak róla. Az est Vavlában még sokáig tartott. Nagyon sokáig.

Our House
Donna-Marie & George Pavlou
Vavla, ­Larnaca 7713, Ciprus
Tel.: +357/97 66 71 98

Rustic Retreat
Kelley Polis
Vavla, ­Larnaca 7713, Ciprus
Tel.: +357/96 86 54 04

A Kouyioyka vízimalom és pékség
Giolou közelében, Pafos mellett. Egy ősrégi kőmalom rusztikus pékséggel, ahol a hagyományos Arkatena is kapható: finom csicseriborsó-habos karikák (mellékesen egy újabb Bárka-termék).

Omodos falu
Limassol mellett. Omodos egy borászfalu templommal, egy (szinte ősi) borpréssel és néhány üzlettel a vásárláshoz.

Taverna Mousikos
Kyriacou Matsi 6, Sotira.
Egy autentikus taverna sok ciprusi különlegességgel, elsősorban báránnyal és csigával.

7 St. Georges Taver
Geroskipouban, Paphoson. Klasszikus ciprusi konyha és vendégszeretet. Az étkezés akkor ér véget, ha az ember vagy hangosan „Stop”-ot kiált, vagy eszméletlenül belezuhan az arcával az egytálételbe.

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!