A-La-Carte

Ladies first (2022/VieVinum)

A nők sommelierként egyre több új ötletet, szemléletmódot és munkamódszert visznek a csúcsgasztronómiába.


Az étterem: egy Michelin-csillag és bordeaux-i borválaszték a 20. század húszas éveiig. A vendégek: emberek, akik értik ezeket a borokat és meg is tudják fizetni azokat. A sommelier: egy női sommelier. „Már előfordultak felemelt szemöldökök: Egy nő mutatja be nekem a bort, hogy is van ez?” – meséli Lisa Bader. Akkoriban ez volt az első állomása, már egy ideje történt, azóta a sommelier a zürichi Dolderben dolgozik, a GaultMillau Svájc az év sommelierjévé választotta, és bár törékeny alkatú (az ő szavaival élve), már nem kell bizonyítania a borértő vendég előtt, nem kell küzdenie azért, hogy komolyan vegyék. „Ez mindenekelőtt a saját fellépésen múlik.” Lisa Bader ahhoz a maroknyi – valójában több maroknyi – sommelierhez tartozik, akik a végleg múltbéli borospincékbe száműzik azt a pletykát, hogy a borkiszolgálás férfidominanciájú terület lenne. Nekik ajánlott ez a történet.

Egy dolog szembetűnő: A női konyhafőnökök, akik nevet szereztek maguknak, ritkák. A szervizben ez egészen másképp van. A sommelier-k áttekinthető világában nemcsak olyan nevek léteznek, mint Marco Franzelin, Alexander Koblinger vagy Johannes Schellhorn, hanem nők is vannak, akik a sztárok közé tartoznak, például Lisa Bader vagy Stefanie Hehn. Stefanie Hehn egyike a két németországi női Master Sommelier-nek – ez egy olyan szó, amely csak hímnemben létezik, és nem szokták gendersemlegesíteni. „Ez nekem tetszik” – mondja. Stefanie Hehnt idegesíti a genderezés. A Master Sommelier-k esetében, ami az ágazat egyik legáhítottabb és legkeményebb címe, a nők és férfiak aránya körülbelül egy az öthöz. „Ez azért van, mert a nőknek gyakran van családjuk, és a munka mellett a gyerekekkel is törődnek. Így kevés idő marad a vizsgákra való tanulásra.” Stefanie Hehn elutasítja a nemi sztereotípiákat, például azt az elképzelést, hogy a nők jobban tudnának szagolni, mint a férfiak. „Ez nevetséges, hogyan lenne lehetséges? Ennek köze lenne a nemi szervekhez?” Sommelier-ként azonban mégis találkozik klisékkel. Egyes borkereskedők az első beszélgetésnél szívesen játsszák a sovinisztát. „De aztán rögtön észreveszi, hogy tízszer jobban értek hozzá, mint ő, és ezzel az ügy le is van zárva.” Hehn asszony, aki a hamburgi Louis C. Jacobban és az Überfahrtban dolgozott, most a hamburgi The Fontenay borlapjáért felelős. Vendégei az 5 csillagos klientúrához tartoznak, akik hol Hamburgban, hol a Tegernsee-nél isznak meg egy jó üveg bort. „Mindannyian egyfélék, nagyon kellemesek és legtöbbször kíváncsiak.”

Most pedig elvetünk egy másik előítéletet is, mint egy bort, ami nem ér semmit. A nők gyakori megjelenése a borajánlás vezetőiként csak véletlenül függ össze az általános ízlés változásával, nem pedig nemi alapú rendszerszintű dolog, ahogy azt szívesen hinnék. „A képzés egyforma, nincs különbség férfi vagy nő között. És a végén mindenki kialakítja a saját ízlését, az ajánlásai követik azt” – mondja Alexander Koblinger, szintén Master Sommelier, aki a Döllerer család szolgálatában áll. Kvótanők a sommelier szakmában? Nem erről van szó! Több elegancia, kevesebb alkoholhangsúly és a borok finomsága, ami mostanában divatos? Ez nem a nők érdeme, hanem számos különböző fejleménynek köszönhető megatrend. Bár: Egy fiatal sommelier-t, aki a 15,5 százalékos Supertuscant tölti ki, valahogy nehéz elképzelni. Tulajdonképpen miért is? Ez itt az utolsó nemi klisé, ígérem.

Ami mindkettőben – nőkben és férfiakban – közös, az a külföldi út, ami gyorsabban vezet a csúcsra. Difan Xu egy évet dolgozott Gordon Ramsay 3 csillagos éttermében Chelsea-ben/Londonban, mielőtt a werfeni Obaueréknél betöltötte elődje, Koblinger helyét. Most azon dolgozik, hogy a német tartományban, Nürnbergben a ZweiSinn étteremben saját ízlése szerinti borkínálatot építsen ki. „Az ember ezt a szenvedély miatt csinálja, nem azért, mert nőként bónuszt kapna. Az esetleges hátrányokat pedig magabiztos fellépéssel ellensúlyozza.” Tény azonban: „Még mindig férfit várnak, ha borról van szó. Egyes vendégek kérdőn vonják fel a szemöldöküket, amikor egy nő érkezik az asztalhoz, miután sommelier-t kértek.” És van-e különbség abban, hogyan látnak munkához a sommelier-k? „Egy nő kísérőbora harmonikusabb lehet, kísérlet arra, hogy emelje az ételt, és ne dominálja azt. A nők pedig hajlamosak lehetnek kevésbé színpadiasak lenni.” Ezt mondja Difan Xu, aki arra a kérdésre, hogy tagja-e női hálózatoknak, azt válaszolja, hogy erre egyáltalán nincs ideje, és a sommelier-k világa „tulajdonképpen túl kicsi” ehhez.

A Landhaus Bacher mindig is női kézben volt, a hazai gasztronómia nagyasszonyaként emlegetett Lisl Wagner-Bachertől kezdve a csodálatos Maître Johanna Stiefelbauerig, és nem meglepő, hogy Susanne és Thomas Dorfer (néhány férfinak kell lennie a csúcson) nem akarják megszakítani a női vonalat. De nem ez az oka annak, hogy az új vezető sommelier nő. Katharina Gnigler ugyanis semmit nem tart az efféle nemi alapú különbségtételekből. Majdnem hét évig dolgozott Döllereréknél sommelier-ként, előtte ugyanabban a pozícióban Kitzbühelben a Tennerhofban, közben a MS Europa I-en (a két Europa közül az igényesebben) a sommelier-csapatban. Alexander Koblingert mentorként írja le, aki szívesen adja át tudását. Márciusig a Döllerer-nél, aztán elkezdte a Court of Master Sommeliers-t, mostanra elérte a második szintet; az is fontos, hogy nőként is hallassuk a hangunkat. „Mindig szerencsém volt, hogy nőként sosem ért hátrány, a szakmát alázattal kell végezni, sosem volt problémám. Legfeljebb az, hogy fiatal nőként bizonyos vendégeknél többet kell bizonyítani.” Ez persze ösztönöz: „Imádom, amikor a vendégek pozitívan csalódnak.” Egy év a Geraniumban, az különösen inspiráló időszak volt, mondja Gnigler asszony. „Természeténél fogva nagyon profi üzem, és Dániában a hangsúly a nemzetközi borokon van, míg Ausztriában természetesen az osztrák borvidék áll a fókuszban. A Geraniumban a szervizt mesterségnek tekintik, az ember nem csak pincér, sokkal változatosabb. A bort élményként ünneplik ott.” És aztán, egy év külföldi munka után, a felismerés: „És mégis, az otthonom Ausztria. Nagy a sűrűsége a jó gasztronómiának, remek termelőink vannak, tudom, mennyi időbe telik egy jó terméket előállítani, és ez mit jelent.” Nőként a sommelier szakmában? „Az embernek kicsit többet kell bizonyítania. De végül is az ember magáért csinálja.” És hozzáteszi: „Semmi mást nem akarok csinálni.” Lehet, hogy a Landhaus Bacher kísérletező kedve most némi fellendülést tapasztal, gondolja a vendég, amikor Katharina Gnigler bevezetésként egy start-up borászat borát tölti ki a jobb partról, egy olyan borászatét, amely nem több mint két hektár területű. „Sommelier-ként fontos, hogy az ember mindent megkóstoljon, és mindennek adjon egy esélyt. Ez az én megközelítésem, és mégis a klasszikusok olyan termékek, amiket értékelni kell. Kioktatni egy vendéget számomra elképzelhetetlen, a bor számomra személyes érzet kérdése. És csak azért, mert én jónak tartok valamit, a vendégnek nem feltétlenül kell annak tartania.” Mauternben nem fogják feltalálni a spanyolviaszt, de friss szelet fújnak be. „Most Welschrieslingünk van a Paslertől a borlapon, az első Welschriesling a Landhaus Bacherben.” És hogyan reagálnak erre a törzsvendégek? „Azt mondják, ez volt a legjobb bor a borsorban.”

Lisa Wimmer egy gyakorlat során fedezte fel a bor örömét, a goldeggi Seehofban dolgozott és képezte magát tovább, először sommelier-ként („Akkoriban nagyon motiváló volt”), elment London-Mayfairbe a Sexy Fish étterembe, ahol újra egy borbarát körben sok barátságot kötött, aztán vissza Ausztriába a csendes Traunkirchenbe. „Pont időben a lezárás előtt, hatalmas sokk, de jó döntés volt.” A nők a borüzletágban még mindig kisebb témát jelentenek, az esélyegyenlőség ott van, de tudattalan korlátok még mindig léteznek. „Felajánlom a borajánlásomat, a vendég pedig megkérdezi, hol a sommelier.” Így van ez. „Ez eleinte bosszantott, aztán úgy döntöttem, megmutatom nekik. Akkor gyakran eljön az aha-élmény.” Lisa Wimmer nemrég a Bootshausból a Poststube 1327 vezetésébe váltott, és feltételezhető, hogy ez jót tesz majd az ottani borlapnak. „A lap kezd formát ölteni, minden nap örömmel megyek dolgozni. Az ötlet: megenni egy bécsi szeletet és egy tüdőragut, és inni hozzá egy laza bort, a szokásostól eltérően. Most megvan az esélyem, hogy elölről kezdjem, a Bootshaus borai pedig maradnak a Bootshausban. Olyan borászatokat, amelyekkel eddig dolgoztam, most nem hozok vissza.” Arra a kérdésre, hogy a nők többszöri megjelenése az éttermek borosztályának vezetőjeként összefüggésben állhat-e maguknak a boroknak a megítélésével is, Lisa Wimmer nemmel válaszol: „Több nő a sommelier szakmában és a borok nagyobb eleganciája tisztán véletlen egybeesés, és nem annak köszönhető, hogy a nők lágy borokat ajánlanának.”

Paz Levinson azt tette, amit tankönyvi karriernek neveznek. 13 évig dolgozott Buenos Airesben sommelier-ként, aztán felmerült a kérdés: „Ez volt minden?” Egy új nyelv kellett, mert Paz szereti a nyelveket, és látni akarta, hogy harmincon túl képes-e idegen országban alkalmazkodni és részben újjászületni. Ráadásul, ahogy meséli, Argentínában nehéz volt a világ legjobb fehérboraival képeznie magát, mert ott túl keveset ittak belőlük. Tehát franciát tanulni és Franciaországban dolgozni. Most Paz Levinson irányítja az Anne-Sophie Pic csoport sommelier- és borrészlegét, Valence-től, Lausanne-tól és Párizstól kezdve a food truckokig. Míg Argentínában a sommelier munka elég új, és egy női sommelier nem számít említésre méltó kivételnek, a szakma Franciaországban még mindig férfiak kezében van. „Csak a versenyeken, ott legfeljebb tíz százalék nő a résztvevő sommelier-k között.” A Pic-üzemekben viszont sok nő dolgozik kulcspozíciókban a bor körül. Paz Levinson segít nekik a családtervezés, a baba és a munka összeegyeztetésében. „Épp most születik gyereke a párizsi vezető sommelier-mnek, úgy szervezzük a munkáját, hogy ne kelljen szünetet tartania. Szeretném bátorítani a nőket, hogy válasszák ezt a hivatást, és támogatom őket, magamnak is van gyerekem, mégis sokat utazom.” Érdekes, mondja Paz Levinson, hogy mindig csak nőket kérdezik arról, hogyan egyeztetik össze a munkát és a családot, férfiakat viszont soha. „A hagyományos borvidékeken, mint Burgundia, az emberek még mindig férfinak néznek, leveleket kapok 'Mister Levinson' megszólítással, aztán megdöbbennek, hogy nővel van dolguk.” Eredetileg költő akart lenni. „Vannak átfedések, a bornál is sok minden az élményről, a mesélésről és az érzéki benyomásokról szól. A borpárosításnak is sok köze van a kreativitáshoz.” Végül is a bor nyelve is egyfajta költészet. „Erről viszont gyakran el kell nevetni magunkat.” A mégsem-költő épp az első könyvét írja. Téma: Szülőhazája, Argentína borai.
Amit a nőkről mondanak, nevezetesen azt a bizonyos plusz empátiát, párosulva a szakmai hatalmi játszmák iránti kisebb vággyal, nagyon alkalmassá teszi őket a szakmára, véli Lisa Bader. „Sok nő van ott, aki empatikusabban tud belehelyezkedni a vendégbe. Ott több a finomérzék ahhoz, hogy mire van szüksége a vendégnek, vagy mire nincs.” Színes páva-embereket felfújt egóval tehát a női sommelier-k között inkább nem találnánk, másrészt: „Az egó a sommelier-nél mindig ott van. Neki biztosnak kell lennie a dolgában, különben nem csinálja ezt a szakmát.” —

„A nőknek gyakran van családjuk, és a munka mellett a gyerekekkel is törődnek.
Így kevés idő marad a vizsgákra való tanulásra.”
Stefanie Hehn, The Fontenay, Hamburg
©The Fontenay Hamburg
„Már előfordultak felemelt szemöldökök – egy nő mutatja be nekem a bort, hogy is van ez?”
Lisa Bader, Dolder, Zürich
© The Dolder Grand
„Egy nő kísérőbora harmonikusabb lehet, kísérlet arra, hogy emelje az ételt, és ne dominálja azt.”
Difan Xu, ZweiSinn, Nürnberg
© Marco Drews
„Mindig szerencsém volt, hogy nőként sosem ért hátrány.”
Katharina Gnigler, Landhaus Bacher, Mautern
© Günter Standl
„Több nő a sommelier szakmában és a borok nagyobb eleganciája tisztán véletlen egybeesés.”
Lisa Wimmer, Poststube 1327, Traunkirchen
© Gröller GmbH
„Szeretném bátorítani a nőket, hogy válasszák ezt a hivatást, és támogatom őket, magamnak is van gyerekem, mégis sokat utazom.”
Paz Levinson, Anne-Sophie-Pic-Gruppe, Franciaország © Bob Lightowler

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!