A-La-Carte

Tészta és motorok

Massimo Bottura kis birodalma Modena városa körül, az úgynevezett Francescana Family, egy új étteremmel gazdagodott.


Modenával Massimo Bottura immár ugyanúgy elválaszthatatlan, mint egykor Enzo Ferrari. „Massimo AZ új Enzo” – mondja a taxisofőr a Casa Maria Luigia felé vezető úton, Bottura Modena külvárosában található butikhotelejében –, „igazi jelképe városunknak. És pontosan úgy, mint annak idején Enzónál, minden, amihez hozzáér, arannyá válik.”

Valójában Olaszország leghíresebb és legszínesebb szakácsa ma már egy kis birodalmat vezet a régióban. Ehhez tartozik a főhadiszálláson – a három Michelin-csillagos Osteria Francescana – kívül egy egyszerűbb, Franceschetta nevű étterem is, amely egy egykori
gumiabroncs-kereskedésben kapott helyet; a Ristorante Cavallino, a Ferrari-dolgozók egykori kantinja a közeli Maranellóban; valamint, csak tavaly szeptember óta, a vadonatúj Al Gatto Verde étterem a Casa Maria Luigiában.

Egyike annak a három épületnek, amelyek egykor ugyanahhoz a birtokhoz tartoztak, mint a
luxus villa-hotel, és amelyeket Bottura az év elején vásárolt meg. Egy
másik épületben, közvetlenül mellette, több mint ezer kis fahordót tárolnak, amelyekben évszázadok óta készítik a mitikus modenai balzsamecetet – a Ferrari és Bottura mellett a modenaiak harmadik büszkeségét.

„Nincs fenntarthatóbb étterem, mint a Gatto Verde.”

Valójában a városban és környékén – ahol a Ferrari mellett a Maserati, a Lamborghini és a Ducati is otthonra talált – szinte minden az evésről, ivásról és a motorokról szól. Botturánál mindez összekapcsolódik. Az Al Gatto Verde melletti tágas fitneszteremben (!) (amelynek neve egy zöld macskáról szóló meséből származik, amelyet állítólag Enzo Ferrari mesélt fiának, Dinónak) a maestro nemcsak lenyűgöző műgyűjteményének egy részét, hanem motorkerékpárokat, sisakokat, trófeákat és több sportautót is kiállít.

A szomszédos konyhában a kanadai Jessica Rosval áll a tűzhely mellett, aki sok éven át főzött Bottura oldalán az Osteria Francescanában, és 2018-ban költözött a Casa Maria Luigiába. Az Al Gatto Verde ételei nagyrészt a régióból származó alapanyagokra épülnek, szinte kizárólag fatüzeléssel, pizza- vagy füstölőkemencében, illetve grillsütőn készülnek, és egyértelműen az ambiciózus séf keze nyomát viselik.

„Konyhánkat szőlőskertek és modenai mezők veszik körül, és fatüzelésű tüzünk fénye világítja meg” – mondja Rosval mesterére emlékeztető pátosszal –, „ez a varázslatos hely elkerül minden korlátozó kategorizálást, és lehetővé teszi kreativitásunk szabad kibontakozását.” Ez meg is történik például a „Montreali bárány San Damasóban” esetében, amely a szakácsnő hazájából származó marhahúsételből indul ki, és ugyanúgy nyárson tálalják, mint a „Short Ribs forever” bordát, amely ezúttal valóban marhahúsból készül, és porhanyós, tökéletesre sült szeletekben, édes-savanyú sárgabarackmártással tálalják. Csodálatos az úgynevezett „Green Cod” is, ami egy tőkehalfilé, amelyet salsa verde szabaion ölel körül. Mindezt egy átlátható étteremben szolgálják fel, amelynek visszafogottan modern dizájnja a belsőépítész Catia Baccolinitól származik, és otthonos vidéki hangulatot áraszt.

„Nincs fenntarthatóbb étterem, mint a Gatto Verde” – mondja Bottura a rá jellemző magabiztossággal –, „még a kenyérmorzsát sem dobjuk ki, a tüzet a kertből származó fával fűtjük, az áramot pedig saját napelemeinkkel állítjuk elő.” Természetesen lényegesen kevesebb környezetbarátságot és fenntarthatóságot sugároz a közeli Maranello településen található Ristorante Cavallino hangulata. A Ferrari-gyár egykori kantinját az 1960-as évektől étteremként üzemeltették, nem sokkal a járvány előtt Bottura vette át, és a francia-iráni sztártervező, India Mahdavi alakította át.

A névadó „lovacska” természetesen a Ferrari céglogójából származik, amely itt mindenhol látható. Az ember főtengelyek, 12 hengeres motorok és Formula-1-es autók alvázalkatrészeinek másolatai között ül, és olyan étlapról választ, amely első pillantásra kizárólag a helyi polgári konyha klasszikusait sorolja fel. Mint például a Tagliatelle al ragù, tortellini parmezánkrémben (egy Bottura-klasszikus) vagy a Bolitto misto, amelynél a séf, Riccardo Forapani, a vegyes főtt húst szokatlan módon két kockára rendezi el, amelyek egyenként tartalmazzák az összes húsrészt.
Hogy a Cavallinóban a székek nem a sötét Ferrari-pirosban, hanem világosabb pirosban pompáznak, meglepő lehet, de ez azért van, mert az eredeti modell és szín abból az időből származik, amikor még az 1988-ban elhunyt és nemcsak Bottura által a mai napig tisztelt cégalapító, Enzo Ferrari személyesen étkezett itt.

massimobottura.it

Riccardo Forapani, a Cavallino séfje

Bottura és a lóerők éppúgy hozzátartoznak Modenához, mint az étel és a balzsamecet.

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!