A 484 méter magas óriás már sok mindent megélt – többek között történelmi fordulópontokat is. Amikor ugyanis Jan III. Sobieski lengyel király 1683-ban seregével átvonult a Kahlenbergen, az utolsó pillanatban szabadította fel Bécset a törökök alól. A megmentők iránti hálából az újjáépített Szent József-templom lengyel papok gondozásába került. Ma emléktábla díszíti, és fekete Madonnájáról ismert. A barokk istenháza azonban nem az egyetlen látnivaló a Kahlenbergen és környékén. Kíváncsivá tettünk? Az 1-es számú városi túraútvonal számos látnivalót köt össze egy változatos, összesen tizenegy kilométer hosszú útvonalon. Erdős részeken, festői szőlőültetvényeken keresztül vezet, borozók mellett halad el, és lélegzetelállító kilátást kínál.
A körtúra körülbelül négy óráig tart. A Nussdorf villamosmegállóból indul és oda is érkezik vissza, érintve a Beethovengangot, a Sulzwiesét és a Höhenstraßét egészen a Kahlenbergig. A túra célpontja Bécs talán legismertebb kilátópontja: a 22 méter magas Stefanie-kilátó, amelyet Stefánia belga királyi hercegnőről neveztek el. Innen rálátni a Bécsi-medencére, a Bécsi-erdő dombjaira és a Duna-völgyre. A visszaúton az 1-es számú városi túraútvonal többek között elhalad a Josefinenhütte mellett. Ott meg lehet pihenni és be lehet pecsételtetni a városi túraútvonalak túraútlevelét.
Az egész családdal utazol? Akkor érdemes ellátogatni a Kahlenberg élményvilágba. Ez nemcsak egy hatalmas erdei kötélparkot, hanem egy 3D íjászparkot és egy elektromos hegyikerékpár-központot is kínál. Az élményvilág központja az Elisabethwiese, ahol játszótér és ingyenes alacsony kötélpályák várják a látogatókat. Aki pedig mindezek után sem tud betelni a lélegzetelállító panorámával, az elfogyaszthat egy édességet a Skyline étteremben, amelynek kilátóterasza is van.
- az 1-es városi túraútvonal a Stefaniewartéval, a Szent József-templommal, a Josefinenhüttével és még sok mással
- a Höhenstraße, akár gyalog, akár autóval
- a Kahlenberg erdei kötélpálya
- a Skyline-étterem kilátóterasza
- a számos döblingi borozó
- A második török ostrom idején, 1683-ban a várost a Kahlenberg felől szabadították fel.
- 1874-től az első osztrák fogaskerekű vasút Nussdorftól Grinzing és a Krapfenwaldl érintésével közlekedett a Kahlenbergre. Később a vonalat meghosszabbították a Kahlenberg legmagasabb pontjáig mintegy 550 méterrel. A drótkötélpálya hegyi állomásának építőanyagából építették 1887-ben a Stefaniewartét.
- Az erdőkben található számos vaddisznó miatt a Kahlenberget eredetileg Saubergnek vagy Schweinsbergnek hívták.
- 1628-ban II. Ferdinánd Josephsbergnek nevezte el a hegyet.
- 1693-ban névcserére került sor: a szomszédos hegyet a Duna felé eső kopár sziklaformációja miatt Kahlenbergnek nevezték. Miután I. Lipót kápolnát építtetett ott, az akkori Kahlenberg Leopoldsberg lett. A Josephsberg pedig ezt követően Kahlenberg lett.
