A közel 65 méter magas óriáskeréken való utazás hozzátartozik a kötelező bécsi programhoz – ugyanúgy, mint a Szent István-székesegyház vagy a Spanyol Lovasiskola meglátogatása. De nemcsak a turisták értékelik a jelképet és a hangulatos kört a kilátással: a gondolákat szívesen használják ünnepségekhez, gyerekzsúrokhoz, évfordulókhoz és romantikus vacsorákhoz is.
2022 májusa óta a „9-es platform” különleges látványosságnak számít, amelyhez tériszony-mentesség szükséges. Egy speciálisan kialakított platformon az óriáskerék utasai izgalmas magasságérzetet élvezhetnek egy szellős utazás során. Ugyanis az üvegpadlós acélszerkezetnek sem oldalfalai, sem teteje nincs. A bátrakat mindössze hevederek biztosítják.
Aki többet szeretne megtudni az óriáskerékről, az a bejáratnál található Panoráma-múzeumban megteheti. Nyolc, az óriáskerék kocsijait idéző vagonban bepillantást nyerhetünk az óriáskerék és a Práter történetébe. Emellett Bécs 2000 éves történelmébe is bepillantást enged.
A bécsi látnivaló a világ legrégebbi, a saját építési módjában máig fennmaradt óriáskereke. A két angol, Basset és Hitchins tervezte 1896-ban I. Ferenc József császár trónra lépésének 50. évfordulója alkalmából, a megnyitóra csak egy évvel később került sor. Abban az időben az óriáskerék volt a legnagyobb ilyen típusú berendezés. 30 gondolájával modernnek és iránymutatónak számított.
1944-ben tűz és bombák csaknem teljesen elpusztították a bécsi óriáskereket, csak az acélszerkezet maradt meg. A bécsi Szent István-székesegyházzal és a Bécsi Állami Operaházzal együtt az elsők között állították helyre. 1947-ben már meg is történt az újranyitás 15 vagonnal.
Az óriáskerék mint filmes háttér
Az óriáskerék már többször játszott fontos szerepet filmekben, például olyan klasszikusokban, mint „A harmadik ember” (1949), a James Bond-kaland „A halálos rémületben” (1987) vagy a „Mielőtt felkel a nap” (1995). Emiatt az Európai Filmakadémia 2016 júniusában felvette az „európai filmkultúra kincseinek” listájára.
- az óriáskerék közelről és távolról
- a Práter és a város 65 méteres magasságból
- a 9-es platform: üvegpadló, oldalfalak nélkül, tető nélkül – csak egy heveder
- a Panoráma-múzeum
- a zöld Práter és a Wurstelprater
- A két angol mérnök, Walter Basset és Harry Hitchins a bécsi óriáskereket úgy tervezte meg, hogy áramkimaradás esetén kézzel is üzemeltethető legyen.
- A 19. század végén az óriáskerekek világszerte nagy népszerűségnek örvendtek. Az 1897 júniusi megnyitásakor a bécsi óriáskerék 64,75 méteres magasságával a legmagasabb volt a maga nemében.
- A kerék átmérője majdnem 61 méter, a teljes vasszerkezet súlya 430 tonna.
- 2,7 km/h-s maximális sebességgel az óriáskeréknek körülbelül négy percre lenne szüksége egy teljes körhöz. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha egyhuzamban haladna. Átlagosan azonban egy menet 12-15 percig tart.