Magasan a schönbrunni kastély barokk kertjei felett trónol a Gloriette, a korai klasszicista építészet mesterműve és egy ablak Bécs dicsőséges múltjára. Ahol egykor császárok reggeliztek és ünnepeltek, ma a látogatók élvezhetik a városra nyíló egyik legszebb kilátást.
Ahol Mária Terézia császárné álmodozott
1775-ben Mária Terézia császárné építtette a Gloriette-et a schönbrunni díszkert koronázó lezárásaként. Az építész, Johann Ferdinand von Hohenberg egy monumentális építményt tervezett, amely egyszerre volt pihenőhely, találkozóhely és Point de Vue – egy tudatosan elhelyezett látványosság. Számos építőelem a soha el nem készült császári projektből, a Schloss Neugebäude-ból származik. Fehér császárkő oszlopokat, művészien kidolgozott bikafejeket és nemes párkányokat bontottak el gondosan és használtak itt újra – a fenntartható építészet egy korai példája.
A császári teremtől a kávéházig
A Gloriette sosem volt csupán dísz. I. Ferenc József császár az üvegcsarnokot ebédlőként és reggelizőként használta. A második világháború súlyos bombakárai után az építményt gyorsan újjáépítették, és az 1990-es évek végén szeretettel restaurálták. Ma a Café Gloriette az üvegezett középső részben várja a látogatókat, hogy kávé és sütemény mellett élvezhessék a császári hangulatot. Különleges látványosság a bejárható tetőterasz. Aki felmászik a lépcsőkön, azt olyan panoráma jutalmazza, amely messze túlnyúlik a város határain.
5 dolog, amit látni kell
- a kilátás a Gloriette tetejéről
- az öreg császári oszlopok a Schloss Neugebäude-ból
- a kis Gloriette egy kicsit keletebbre
- egy reggeli vagy kávészünet a stílusos kávéházban
- az impozáns birodalmi sas, amely egy arany földgömbön trónol fenségesen a Gloriette felett
Tények és adatok a bécsi Gloriette-ről
- A Gloriette 1775-ben épült a schönbrunni kastélykert utolsó nagy építményeként.
- Hossza 84,3 méter, és 135,3 méteres lenyűgöző lépcsőrendszerrel rendelkezik.
- 241 méteres tengerszint feletti magasságával a park legmagasabb pontja.
- A Gloriette frontoldalán egy latin felirat emlékeztet az 1775-ös építésére II. József császár és Mária Terézia császárné uralkodása alatt, ahol az évszámot az ókori római hagyomány szerint római számokkal ábrázolták.
