Ausztria történelme szorosan összefonódik a melki apátság történelmével. Néhány korai osztrák uralkodó, Henrik, Adalbert és Ernő őrgrófok az apátsági templomban vannak eltemetve. Továbbá itt található a Babenberg-ház első házi szentjének, Szent Kolomannak a sírhelye, aki a 17. századig Ausztria védőszentje volt.
Az épület szépségét, a barokk pavilonnal ellátott apátsági parkot, a számos rendezvényt és konferenciát, valamint az istentiszteleteket évente több mint félmillió látogató élvezi. A napi imádság és az istentiszteletek lelket adnak a háznak. Hiszen 1089 óta, tehát több mint 930 éve, bencés szerzetesek élnek és tevékenykednek itt megszakítás nélküli hagyományban. Szent Benedek regulája szerint igyekeznek az Ora et labora et lege (imádkozz, dolgozz és tanulj) elvét megvalósítani a lelkipásztorkodásban és az oktatásban.
Apátsági látogatás
A volt császári lakosztályokban berendezett apátsági múzeum művészeti kincsek és médiatartalmak segítségével meséli el az apátság több mint 930 éves történetét. A Márványterem, a könyvtár, az apátsági templom – ezek a dísztermek a barokk építészet remekművei. Az apátsági könyvtár a legharmonikusabb és legjelentősebb barokk könyvtárak közé tartozik. Körülbelül 10 000 egyformán kötött könyv ad felejthetetlen atmoszférát a helyiségnek. További mintegy 100 000 kötetet őriznek más könyvtári helyiségekben. A Márványterem és a könyvtár közötti erkélyről csodálatos kilátás nyílik a Duna-menti tájra és az apátsági templom nyugati homlokzatára.
Pihenés az apátsági parkban
Az északi bástyát, a barokk kori történelmi épületet kortárs építészettel bővítették. Váltakozó időszaki kiállítások, valamint kilátóterasz várja a látogatókat. A földszinten egy tágas kolostori bolt található apátsági termékekkel. Az apátsági körút előtt vagy után az apátsági park várja a látogatókat pihenésre. A barokk kerti pavilon egzotikus freskókkal, az édenkerti kert, a mediterrán kert, az orientális kert, a meditatív kialakítású „Benedek-ösvény”, a „beszélő kövek”, egy tűzrakóhely, a történelmi víztározó és a 250 éves hársfák várják, hogy felfedezzék őket.
- az apátsági templom, amelyet vezetés nélkül is megtekinthet.
- az apátsági könyvtár
- a kilátás az erkélyről
- az apátsági múzeum
- a nyári koncertek és a pünkösdi nemzetközi barokk napok
- Több szerző véleménye szerint a római korban a kolostor szikláján állt a melki erőd. Erre azonban nincsenek régészeti bizonyítékok.
- A 11. század elejétől Melk a Babenberg-ház hatalmi központja volt az Ostarrichi (Ausztria) őrgrófságban. Melk a Babenbergek kedvelt temetkezési helye volt.
- II. Lipót őrgróf kolostort építtetett a város feletti sziklán. 1089. március 21-én bencés szerzetesek költöztek be az újonnan épült hegyi kolostorba.
- 1297. augusztus 14-én tűzvész pusztította el a kolostort a templommal és az összes melléképülettel együtt. A könyvtár is a lángok martalékává vált. Vele együtt a legtöbb írás és történelmi forrás is elveszett.
- A 15. század elején az apátság eladósodott, a szerzetesek viszálykodtak egymással, a fegyelem pedig felbomlott. A melki kolostori reform egy széleskörű reformmozgalom kiindulópontjává vált. Más kolostorokból érkeztek szerzetesek Melkbe, hogy tanulmányozzák a reformot.
- A bécsi egyetemmel való szoros együttműködés révén Melk a következő időszakban kulturális központtá vált.
- 1700. november 18-án nagy többséggel a mindössze harmincéves Berthold Dietmayrt választották apáttá. Dietmayr kezdettől fogva azt a célt követte, hogy az épület újjáépítésével hangsúlyozza a kolostor vallási, politikai és szellemi jelentőségét. Még mielőtt Rómából apátként megerősítették volna, megkezdte az előkészületeket a melki apátság számára. Jakob Prandtauerben találta meg bizalmas építőmesterét.
- A melki apátság az osztrák barokk legnagyobb kolostoregyüttese. Csak a déli szárny a pompás Márványteremmel több mint 240 méter hosszú, a főtengely hossza összesen 320 méter.
- A 20. század elején modern csatornarendszert, új vízvezetéket és elektromos világítást telepítettek a kolostorban.
