Persze, húsvétkor nem mindennek az ajándékokról kell szólnia. De ez nem jelenti azt, hogy ne okozhatnánk örömet szeretteinknek kézzel készített apróságokkal. A schauvorbei.at összegyűjtötte a csináld magad ajándékötleteket az édes nyusziktól kezdve a tojáshéjgyertyákig, amelyek különlegessé teszik az idei ünnepet.
Igazi klasszikus, ráadásul könnyen elkészíthető a festett húsvéti tojás. Egyszerűen csak vegyél pár tojást a szupermarketben, szerezz be festéket, és már kezdődhet is a móka. A kézzel festett húsvéti tojások nemcsak nagyszerű ajándékok, de rengeteg örömöt is okoznak az elkészítésük során. Aki fenntartható ajándékokat szeretne, az a festéket természetes alapanyagokból is elkészítheti.
A tojáshéjgyertyák is tökéletesen illenek a húsvéti időszakhoz. Ehhez az ajándékhoz a tojásokat úgy törjük fel és tisztítjuk meg, hogy a héj körülbelül kétharmada megmaradjon. Ahhoz, hogy később meg lehessen gyújtani a gyertyákat, egyszerűen helyezzünk kanócot a héjba. Ezután olvasszuk fel a viaszt vízfürdőben. Végül csak öntsük a folyékony viaszt a héjakba, hagyjuk rövid ideig hűlni, és már kész is az ideális ajándék a húsvéti bulira.
A zsázsa-tojásfejek kis, de kedves ajándékok. Nemcsak viccesen néznek ki, hanem könnyű is őket elkészíteni. Csak üres tojáshéjakra, földre, papírtörlőre és zsázsamagokra van szükség. A tojáshéjakat töltsük meg földdel és az összegyűrt papírtörlővel. Ezután szórjuk bele a magokat, és mindent alaposan nedvesítsünk be. Rendszeres, szórófejes nedvesítéssel és jó adag napfénnyel hamarosan vicces zsázsafejek fejlődnek.
A húsvéti időszak megkoronázásaként egy recepttel is szolgálunk azoknak, akik élvezik az élet édes oldalát. Nyuszijaink nemcsak igazi ínyencfalatok, hanem tökéletes vendégváró finomságok a húsvéti villásreggelihez.
Hozzávalók
- 1 kocka vagy 42 gramm élesztő
- 125 milliliter habtejszín
- 125 milliliter meleg víz
- 500 gramm teljes kiőrlésű búzaliszt
- 100 gramm méz
- 1 csipet só
- 1 teáskanál vaníliás cukor
- 50 gramm vaj
- 60 gramm porcukor
- 20 szem mazsola
A kenéshez
- 1 darab tojássárgája
- 2 evőkanál tej
Elkészítés
- Az élesztőt oldjuk fel a víz és a habtejszín keverékében. Hagyjuk állni körülbelül 10 percig. Keverjük össze az élesztős keveréket a mézzel, cukorral, sóval, vaníliás cukorral és a teljes kiőrlésű búzaliszttel, majd adjuk hozzá a puha vajat.
- Gyúrjuk jól össze a tésztát, és hagyjuk pihenni meleg helyen körülbelül egy órán át. Gyúrjuk át újra a tésztát, és osszuk 80 grammos darabokra.
- Formázzunk minden darabból nyuszit, és nyomjunk mazsolát szemnek a fejébe. Melegítsük elő a sütőt 220 fokra.
- Helyezzük a nyuszikat sütőpapírral bélelt tepsire, takarjuk le, és süssük körülbelül 20 percig.
- Kenjük meg a tojássárgája-tej keverékkel, és süssük további 15 percig 220 fokon, amíg aranybarnák nem lesznek.
Egyébként egy sütés nélküli sütemény vagy egy házi készítésű pesztó is tökéletes apró figyelmesség a húsvéti ünnepekre.
Húsvéti nyúl, tojás vagy kereplő: különösen Ausztriában sok hagyomány kötődik a húsvéti időszakhoz. A húsvéti nyúl például elengedhetetlen jelképe az ünnepnek. Hogy pontosan honnan ered a húsvéti nyúl, azt nem lehet pontosan megállapítani, mivel sok történet és magyarázat létezik a húsvéti nyúl szimbolikája körül. Az eredete az ókorig, a kereszténységig, valamint a pogány ünnepekig nyúlik vissza. Egy biztos: a nyúl a termékenység és a feltámadás jelképe. Ez teszi őt a tavaszi ünnep szimbólumává.
Legalább annyira népszerűek, mint a nyúl, a tojások. Ezek is ősidők óta a termékenység jelei. Már az ókori Görögországban és Rómában is színes tojásokat ajándékoztak a napéjegyenlőség idején a tavasz beköszöntének megünneplésére. Érdekesség: A középkorban a tojásokat többnyire vörösre festették, mivel a vörös az élet színe volt.
Mint sok más ünnepnek, a tojáskeresés hagyományának is pogány gyökerei vannak. Ostara germán tavaszistennő tiszteletére tojásokat festettek és ajándékoztak. Ezt a szokást azonban a kereszténység betiltotta. Ezért az emberek titokban rejtették el a húsvéti tojásokat a réteken és mezőkön, hogy továbbra is megajándékozhassák egymást.
A kifejezetten Ausztriában ünnepelt hagyomány a nagypénteki vagy nagyszombati kereplés is. Sok, főleg vidéki községben nagypénteken és nagyszombaton kerepelnek, hogy elnyomják a templomi harangok hallgatását. A legenda szerint ugyanis a harangok Rómába repültek. Ma a kereplés Ausztriában az immateriális világörökség része.
