A tavasz köztudottan sok szempontból a fellendülést, az újrakezdést és a takarítást jelenti. És ahogy sokan ezt az otthonukban teszik, a szervezet is örül egy „tavaszi nagytakarításnak”. Az emberek évezredek óta használják az időszakos böjt tisztító és revitalizáló erejét. Manapság a böjtölés nagyon divatos. Vannak, akik egészségügyi okokból teszik. Mások a böjti időszakot használják fel új energiák gyűjtésére vagy mentális erőforrásként. Vagy éppen azért, hogy megszabaduljanak a karácsonyi időszakból visszamaradt néhány kilótól. De mi volt a böjt eredeti oka? És pontosan mire kell odafigyelni?
A keresztény böjti időszak minden évben hamvazószerdán kezdődik és húsvétig tart. Így készíti fel a hívőket a kereszténység egyik legfontosabb ünnepére. Ebben az időszakban minden keresztény arra kap felszólítást, hogy szabaduljon meg azoktól a dolgoktól és kényszerektől, amelyek akadályozzák a hitbeli életet, vagy elvonják a figyelmet az élet fontos dolgairól. A tudatos lemondás révén olyan szabad terek jönnek létre, amelyeket a saját hit intenzívebb megélésére kell fordítani. És miért éppen 40 nap? Állítólag ennyi ideig tartózkodott és böjtölt Jézus Krisztus a pusztában. Jelenleg a latin egyház a böjti rendjében csak két valóban szigorú böjti és önmegtartóztatási napot nevez meg: a kezdő hamvazószerdát és a végén nagypénteket. Ezeken a napokon nem szabad húst, és főleg nem élvezeti cikkeket fogyasztani.
Hagyományosan a böjt tehát bizonyos ételek elhagyásával fejeződik ki. Sokan különösen a húsfogyasztást kerülik. Ez az időszak azonban nem mindig csak az ételek vagy italok elhagyását jelenti. Számos más dolog is van, amiről le lehet mondani a böjti időszak alatt: például az élvezeti cikkekről, mint az alkohol, a cigaretta vagy az édességek. Néhány receptet finom alkoholmentes italokhoz itt talál.
Nagyon népszerű a televíziózástól vagy az internettől való tartózkodás is – még ha csak órákra is –, hogy helyette több időt töltsünk a családdal és a barátokkal. Mindenesetre olyan dolgok fogyasztásának érezhető korlátozásáról van szó, amelyeket a mindennapi életben természetesnek veszünk. És gondolatébresztőként mindazoknak, akik egészségügyi okokból nem tudnak vagy nem szabad böjtölniük: a katolikus egyház ehelyett felebaráti szeretetet vagy a rászorulóknak szánt pénzadományt javasol. A böjti időszak nem csupán egy „kötelező feladat” akar lenni, amely után minden megy tovább a régiben. Lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a megszokott rutinokból, és tudatosan visszataláljunk önmagunkhoz, valamint az élet igazán fontos kérdéseihez.
A negyvennapos lemondás orvosi jelentősége is egyre világosabb. Ezért döntenek sokan évről évre a testük „kitisztítása” mellett. Főleg azért, mert a „hivatalos” böjti időszakban a társadalmi megértés az önmegtartóztatás iránt sokkal magasabb, mint az év többi részében. A testre gyakorolt három pozitív hatás mára tudományosan is kellően bizonyított: egyrészt a táplálékmegvonás befolyásolja az anyagcserét, így pozitív hatással van a vércukorszintre, a vérzsírokra és a vérnyomásra. Másrészt a böjt csökkenti a gyulladásos folyamatokat a szervezetben. A reumatikus, arthrosisos vagy gyulladásos bélbetegségekben szenvedő betegek ezért különösen sokat profitálhatnak belőle.
Az önkéntes táplálékmegvonás nemcsak fiatalító és regeneráló hatású. A teljes táplálékmegvonás – ami itt hagyományosan nem a cél – valójában egész biokémiai reakciók láncolatát indítja el a szervezetben. Például különleges tisztító mechanizmusok aktiválódnak: úgymond a sejtek szemétszállítása és újrahasznosító rendszere. Vagy: a böjt bizonyítottan gátolja a gyulladásokat és csökkenti a magas vérnyomást. Vagy: a legújabb kutatások szerint még súlyos betegségek esetén is segíthet – amit azonban mindig orvosi felügyelet mellett kell végezni.
Mára számos különböző módszer létezik: a nagyon divatos időszakos böjttől (intermittent fasting), ahol csak egy bizonyos időablakon belül eszik az ember, az inkább radikális gyógyböjtön és lúgosító böjtön keresztül, az úgynevezett „Mayr-böjtig” – egyhangú étrenddel, mint például száraz zsemle és tej. Jó kezdet lehet egy többnapos kúra elvégzése, amely során kizárólag leveket és zöldségleveseket fogyasztunk. Ezt követően pedig korlátozzuk magunkat például egy vagy két olyan élelmiszerre, amelyet húsvétig elhagyunk. Minden változatnak megvannak természetesen az előnyei, de a kihívásai is, amelyeket le kell küzdeni. És: sok ilyen módszert csak igazán egészséges embereknek szabad végezniük. Ezért mindig ajánlott egyeztetni orvossal.
Aki testi gyengeség vagy megerőltetés miatt nem képes betartani az étkezésmentességet, annak le kell mondania a szigorú böjtről. Ez vonatkozik a cukorbetegekre, a szívbetegséggel küzdőkre, a terhes és szoptató anyákra, a gyermekekre, az idősekre és a soványakra is. Ezenkívül a böjt után lassan kell visszatérni a szokásos étkezési szokásokhoz, hogy ne terheljük túl a szervezetet. Mindig különösen fontos, hogy figyeljünk a közérzetünkre, és csak úgy böjtöljünk, ahogy a testünk engedi.
A böjt a test, a szellem és a lélek gyengéd megtisztulását eredményezi. Tehát a nyugalom és a lassítás ideje jön el. Az energiaellátást átmenetileg visszafogni az új energia nyerése érdekében – ez nem feltétlenül ellentmondás. A böjti időszakot használhatjuk az elmélyülés és a belső összeszedettség időszakaként. Ily módon hirtelen a bennünket körülvevő hétköznapi dolgok már nem tűnnek olyan fontosnak. Újra felismerjük, mi az, ami igazán számít. Az indítékok mindenesetre eltérőek. Egyesek a lelki állapotukat akarják egyensúlyba hozni, mások motiváltak arra, hogy valami jót tegyenek a testükkel. Egy dolog mindenesetre biztos: a böjt mindenképpen pozitív hatással van a közérzetre. Szóval … eldöntötte már, miről mond le idén?
