Világszerte egy lassú és átalakító változás ment végbe a munka világában, amely még messze nem ért véget, sőt, javában zajlik. A világjárvány óta eltelt évek jelentős lökést adtak a rugalmas munkavégzési módoknak. Először otthoni munkavégzés, aztán hibrid munkavégzés, most pedig rövidebb munkahetekről és a vezetői szinten szükséges nagyobb empátiáról folyik a vita. Ez elég sok minden viszonylag rövid idő alatt. Mindezek a változások világosan egyfajta „láthatatlan forradalomra” utalnak – jelentős hatással a munkavállalókra, és mindenekelőtt a munkáltatókra is.
A bécsi és frankfurti székhelyű Zukunftsinstitut, amely évente kutatja a társadalmi és gazdasági fejleményeket, egy új kiadványt tett közzé. Ez a munka világának 13 trendjével foglalkozik. Szó van például a mesterséges intelligencia általi támogatásról, tanulási ökoszisztémákról, a munkavállalók jólétéről, virtuális szervezetekről, időbeli rugalmasságról és egy technoszociális munkakörnyezetről. Minden világos? Nem? Akkor olvasson tovább…
A recesszió és az azzal járó nehéz gazdasági helyzet, valamint a demográfiai változások olyan új feltételeket teremtenek, amelyekkel a cégeknek meg kell küzdeniük. A fontos kérdések itt a következők: Hogyan tudják a vállalatok az bizonytalanság és a változás idején kiigazítani stratégiáikat, hogy sikeresen helytálljanak? És következésképpen: Hogyan találják meg a megfelelő munkavállalókat, akik maradni is akarnak? Összefoglaltuk az új munka világának öt olyan fejleményét, amelyek különösen fontossá válnak.
A digitális technológiák lehetővé teszik az üzleti folyamatok felgyorsítását és a jobb döntéshozást is. Egyre fontosabb lesz az új technológiák használata. Különösen gyakran esik szó ezzel kapcsolatban a mesterséges intelligenciáról (MI). Röviden elmagyarázva: a gépek egyre inkább átveszik a bürokratikus tevékenységeket és azokat a feladatokat, amelyek ismétlődnek. Ezzel párhuzamosan nőni fog az új készségek iránti igény. Egy dolog biztos: az ember és a gép közötti együttműködés továbbra is egyre fontosabbá válik.
A munkavállalóknak meg kell tanulniuk partnereként dolgozni az új technológiákkal. A társadalmi és technológiai rendszerek ezen összeolvadását a jövőkutatók „technoszociális munkavilágnak” nevezik. „Egyetlen részleget a vezetői szintig már nem csak emberek határoznak meg” – írják a tanulmány szerzői. Az elvárások afelé változnak, hogy a jövőben fokozottan szükség lesz éppen erre a technológiai készségek és társas kompetenciák kombinációjára. Így a vállalatoknak kötelességük befektetni mind a technológiafejlesztésbe, mind a munkavállalóik képzésébe.
Az optimalizált folyamatok, a digitalizált folyamatok és a „New Work”-elv szerinti munkavégzés a vezetés egy új fajtájához vezet. A Zukunftsinstitut trendkutatói jövőbiztosként egy olyan vezetési stílust jelölnek meg, amely a megerősítésen, az együttműködésen, az alkalmazkodóképességen és az értékorientáción alapul. Az élénk munkakörnyezethez mindenekelőtt a munkavállalók bizalmára és arra van szükség, hogy megfelelően motiválják őket.
A „Generational Leadership” egy másik fontos kulcsszó ebben az összefüggésben. Ez alatt az a fajta vezetés értendő, amely magában foglalja minden generáció sokszínűségét. A vegyes életkorú munkaerő sikeres menedzselése olyan vezetést igényel, amely figyelembe veszi minden korcsoport különbségeit és igényeit – olvasható a tanulmányban. A jelenleg uralkodó munkaerőhiány elengedhetetlenné teszi az emberek minden generációjának integrálását a csapatokba.
A jövőbeli digitális és globalizált gazdaság előfeltétele határozottan a rugalmasság lesz. Már normává vált például a távmunka és a hibrid munkamodellek, amelyek lehetővé teszik az irodai munka és az otthoni iroda kombinációját. A globális világjárvány tapasztalatai tartósan megváltoztatták a munkavégzés módját. 2024-ben a távmunka tehát már nem csak átmeneti megoldásnak tekinthető, hanem sok vállalati kultúra szerves részének
Plusz: A vállalatoknak továbbra is fokozottan be kell fektetniük új infrastruktúrákba, hogy megadják a munkavállalóknak a rugalmasságot a különböző helyeken való munkavégzéshez. Miért? Mert a munkavállalók továbbra is egyre rugalmasabb munkamodelleket fognak elvárni.
A munkavállalók elérése érdekében számos nagyvállalat csökkentette a felsőfokú végzettségre vonatkozó követelményeit az elmúlt évben. Ehelyett elkezdték elismerni azokat a készségeket, amelyeket korábbi tapasztalatok és alternatív tanulási módszerek révén szereztek. Nem meglepő, hogy ez a megközelítés széles körben elfogadottá válik. Végül is nemcsak a vállalaton belüli integrációt segíti elő, hanem növeli annak alkalmazkodóképességét is. Ahelyett, hogy kizárólag a meglévő szaktudást keresnék, a vállalatok egyre inkább értékelni fogják a jelöltek tanulási és fejlődési potenciálját. Miért? Mert a tökéletes jelöltek meglehetősen ritkák, és egyszerűen nem költséghatékony várni rájuk.
A sebesség, amellyel a technológiák és az iparágak fejlődnek, a munkavállalók folyamatos továbbképzését igényli. Az átképzés és a továbbképzés tehát a mottó a munkavállalók naprakészen tartása érdekében. Ha tehát a vállalatok nem fektetnek egyre inkább támogatási programokba, előbb-utóbb nehézségekbe ütközhetnek a meglévő alkalmazottak megtartásában.
Még valami megváltozott: a munkahelyi lojalitás manapság már nem a normál alapelv, hanem inkább kivétel. A munkavállalók jólétének jelentősége ezért nő. A szakzsargonban „Happiness-Approach”-nak (magyarul: boldogság-megközelítés) is nevezik. Ez egy olyan trend, amely az alkalmazottak készségeit és tehetségét helyezi előtérbe. Egyre több vállalat vezet be intézkedéseket munkavállalói testi és lelki egészségének elősegítésére. Legyen szó kreatív pihenőszobákról, wellness programokról vagy stresszkezelő technológiák alkalmazásáról – a fő célnak a személyzet számára kellemes környezet megteremtésének kell lennie. Végül is ez is alapvető feltétele a folyamatos elkötelezettségüknek. Aki képes a saját munkavállalóit lelkesíteni a vállalat számára, az hosszú távon sikeresebb lesz.
A munka világa 2024-ben nagy változások előtt áll. Annak érdekében, hogy ezekben a dinamikus időkben versenyképesek maradjanak, a vállalatoknak hozzá kell igazítaniuk a munkaerő-toborzási stratégiáikat ezekhez a fejleményekhez.
Összességében a 2024-es év izgalmas időszaknak ígérkezik a munka világa számára. Jellemzői az innováció, az alkalmazkodóképesség és a munkavállalók jólétére való fokozott összpontosítás. Azok a vállalatok, amelyek felismerik ezeket a trendeket és proaktívan reagálnak rájuk, képesek lesznek jövőorientált munkakörnyezetet teremteni.
