2025 a hazai ipar számára a kihívások éve volt. A szabadkereskedelem ezért is fontosabb a telephely számára – hangsúlyozta Christian Strasser, az IV-Burgenland elnöke az idei újévi fogadáson, amelyet a kismartoni Joseph Haydn Privathochschule-ban tartottak. Sajnálatos, hogy Ausztria nem járult hozzá a Mercosur-megállapodás megkötéséhez. Különösen a gyenge konjunktúra és a geopolitikai bizonytalanságok idején van szükségünk szabadkereskedelmi megállapodásokra az ipari telephely megerősítése érdekében. Elemzések szerint Ausztriában 300 millió eurónyi hozzáadottérték-növekedés, valamint több mint 2000 új munkahely jöhetne létre az iparban.
„A Mercosur fontos lehetőség a telephely, a vállalkozásaink, a jólétünk és ezáltal mindannyiunk számára. Az aláírással létrejön a világ legnagyobb ilyen típusú szabadkereskedelmi övezete – 708 millió embert foglal magában. Most az a feladatunk, hogy továbbfejlesszük és kihasználjuk erősségeinket” – hangsúlyozza Strasser. Ezért üdvözlik az Indiával folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokat is – tette hozzá Strasser.
Új év, régi kihívások
Azok a kihívások, amelyekkel az ausztriai és burgenlandi iparnak szembe kell néznie, jól ismertek: „Ausztriában az OECD-országok között az egyik legmagasabb az adóteher, az energia-, személyzeti és bürokratikus költségek továbbra is magasak, és olyan konjunktúrával küzdünk, amely nem akar igazán beindulni” – mondta Strasser.
Ennek megfelelően az iparpolitikát össze kell kapcsolni az energiapolitikával, és eközben partnerként kell bevonni az ipart. Az IV-Burgenland elnöke ezzel összefüggésben egy olyan ipari-energiaügyi stratégia kidolgozását követelte, amelyben az energiafeleslegeket egyértelmű ipari versenyelőnyként kezelik. Kiemelte továbbá a mesterséges intelligenciát mint fontos telephelyi tényezőt: „Nem kerülhetjük meg az új technológiák legjobb módon történő hasznosítását. Számos vállalat már most is intenzíven használja a MI-t. A politika és a közigazgatás részéről alapvetően nagyobb sebességet várok el a kutatás és fejlesztés terén, különösen a MI területén. Burgenlandban a 0,78-as kutatási hányaddal az összes szövetségi tartomány közül a legalacsonyabb a kutatási arányunk.”
Összességében 2026-ban sürgősen vissza kell térni a növekedési pályára. Ehhez a politika részéről elkötelezettségre, bátor intézkedésekre és beruházási ösztönzőkre van szükség. „A fogyasztás és a foglalkoztatás növekedése nem származhat nagyrészt a közszférából. Az államnak jobban vissza kellene térnie alapvető kompetenciáihoz” – követeli Strasser. „A magángazdaságot meg kell erősíteni. Ebben a szellemben várjuk a szövetségi kormány ipari stratégiáját is, amelyet a héten mutatnak be. Nézzünk szembe közösen telephelyünk kihívásaival: energiaköltségek, bürokrácia, adóterhek. Gondoskodjunk arról, hogy az ipari hozzáadott érték a régióban maradjon.”
Megoldási készség mint az innováció hajtóereje
A 2026-os újévi fogadás vendége volt Markus Hengstschläger genetikus és szerző is. Előadásában többek között kitért arra, milyen szemléletre van szüksége egy társadalomnak ahhoz, hogy innovatív megoldásokat találjon sürgető kérdésekre, és hogyan segíti a nyitott hibakultúra a megoldási készséget és az innovációt.
A zenei keretet a Joseph Haydn Magánegyetem vonósnégyese és jazz-duója biztosította azon az újévi fogadáson, amelyen körülbelül 120 vendég vett részt a gazdasági, politikai, szociális partneri és oktatási szférából.
Többek között jelen voltak: Bernd Berghofer (Austria Pet Food GmbH), Christoph Blum (Trafomodern Transformatorenges.m.b.H), Roman Bock (BECOM Electronics GmbH), Markus Bohrer (Dr. Bohrer Lasertec GmbH), Martin Geiger (Siemens AG Österreich, Burgenlandi kirendeltség), Manfred Gerger (Gerger Industrial Holding GmbH), Christina Glocknitzer (Seal Maker Produktions- und Vertriebs GmbH), Jochen Joachims (Braun Lockenhaus GmbH), Andrea Maller-Weiß (Bank Burgenland AG), Johannes Marchhart (Marchhart GmbH), Alexander Martna (Kromberg & Schubert Austria GmbH & Co. KG.), Stephan Sharma (Burgenland Energie AG), Marco Talasz (Vossen GmbH & Co KG), Matthias Unger (Unger Steel Group), Clemens Weinhandl (Pinkataler Schotterwerke GmbH & Co KG) és Bernd Zauner (Lenzing Fibers GmbH).
