Theaterfest Niederösterreich Kristina Sprenger elnökkel

Videó lejátszása

A Theaterfest Niederösterreich 30 éves jubileumát ünnepli. Ez nemcsak az ünneplésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy visszatekintsünk a regionális kulturális élet e figyelemre méltó fejlődésére. Húsz játszóhelyével és az opera, operett, musical és színház sokszínű programkínálatával a színházi fesztivál egyedülálló intézmény, amely Alsó-Ausztria határain túl is ragyog. A Berndorfi Nyári Játékok idei programjának egyik fénypontja a „Pension Schöller” című darab, amelyet Kristina Sprenger intendáns választott ki, hogy megünnepelje berndorfi tízéves jubileumát.

schauvorbei.at: A Theaterfest Niederösterreich 30 éves jubileumát ünnepli. Mit jelent ez?
Kristina Sprenger színházi elnök:
A Theaterfest Niederösterreich története abból a szempontból érdekes, hogy itt úttörő munka folyt. 30 évvel ezelőtt már voltak olyan játszóhelyek, amelyek több éven át sikeresek voltak. Aztán az intendánsok úgy döntöttek, összefognak és egyesítik erőiket. Akkor csak öt alapító tag volt. Most húszan vagyunk. Tehát mindenképpen sikertörténetről beszélhetünk. Ugyanúgy, ahogy a tagok, a nézők is együtt nőttek velünk. Évről évre hűségesek hozzánk. Ez mutatja, hogy a minőség érvényesült.

A közönség a kezdetek óta annyiban változott, hogy igényesebbé vált. Hasonló ez más médiumokhoz, a választék megnőtt. Így az embereknek bőségzavarral kell megküzdeniük. Még inkább ki kell tűnni és feltűnést kell kelteni ahhoz, hogy a közönséget elvarázsoljuk. Ez minden évben sikerül. Remélem, ez így marad a következő harminc évben is. Egyszerűen csodálatos, hogy az egész tartomány érintett benne. Egész Ausztriában nincs még egy ilyen rendezvény, ahol átfogóan kínálnak művészetet és kultúrát mind a négy műfajban. Ide tartozik az opera, az operett, a musical és a színház. Ez teszi a Theaterfest Niederösterreichet annyira különlegessé.

schauvorbei.at: Milyen jelentőséggel bír ez a jubileumi év az Ön számára?
Kristina Sprenger:
Azt kell mondanom, hogy szinte háromszorosan is érintett vagyok. Ugyanis az alapító tagok közül háromhoz is különleges kapcsolat fűz. Elfriede Ott a tanárom volt a Bécsi Városi Konzervatóriumban. Akkoriban ő volt a Maria Enzersdorf-i Fesztivál intendánsa. Jürgen Wilkével két turnét is csináltam a „Der grüne Wagen”-nel. Ő akkoriban Laxenburgban volt intendáns. És ott volt természetesen Felix Dvorak, mint bernsteini intendáns, ő alapító tag volt. Így ez a jubileumi év számomra nagyon különleges jelentőséggel bír. Nagy megtiszteltetés, hogy már a harmadik éve elnökként vezethetem ezt a színházi fesztivált. Nagy léptekkel kell haladnom, amelyekbe belelépek. De örülök, hogy képviselhetem ezt a nagy ernyőmárkát, amely húsz játszóhelyet foglal magában.

schauvorbei.at: Mi a legszebb az Ön tiszteletbeli tisztségében?
Kristina Sprenger:
Ez az összekötő elem. Húsz játszóhely, ahol mindegyiknek megvan a saját műfaja, húsz különböző személyiséggel az élen, akiknek mind megvan a saját stílusa. Ennek ellenére sikerül egyesítenünk erőinket. Szívesen vagyok a társulat anyja. Ez már a színésziskolában is így volt, és most intendánsként is így van. Mert szeretek szervezni és szívesen hozok össze embereket. Eközben állandó párbeszédben lenni a szép benne, és egyben kihívás is. Mindenekelőtt az, hogy a különböző igények miatt nagy változatosságot tapasztal az ember a feladatokban.

schauvorbei.at: A színházi játszóhelyek e csodálatos mozaikjában mi teszi Berndorfot különlegessé?
Kristina Sprenger: Berndorf valami egészen különleges, mert van egy történelmi színházunk, amely már több mint száz éves. Ott található a Helmer és Fellner csodálatos színházi építészete, amely az akusztikát és a hangulatot egyedivé teszi. Ez is egy sikertörténet, mert Felix Dvorak 23 évig és Michael Niavarani három évig nagyszerű közönséget épített fel. Most tizedik éve lehetek intendáns, és érezni az emberek örömét, amikor hozzánk jönnek. Ez már a 26. alkalom, hogy egy produkciót vezetek Berndorfban. Gyakran két-három darabot is előadtunk egy évben. Számomra hihetetlenül szép feladat kiválasztani a darabokat, a szereposztást és összeállítani a csapatot. Azt mondanám, a siker nekünk ad igazat. Minden évben nagyszerű, 90 százalék feletti teltházunk van. Egyszerűen látszik, hogy eljut az emberekhez.

schauvorbei.at: Miért választotta éppen a „Pension Schöller” című darabot?
Kristina Sprenger:
Ez a tizedik jubileumi évem berndorfi intendánsként. Természetesen a vígjátékok anyjának kellett színpadra kerülnie. Mert én Berndorfot vígjátéki helyszínként vettem át. Ez azt jelenti, hogy nyáron egy nagy bohózatot mutatunk be, míg ősszel egy társalgási darab kerül színpadra, elgondolkodtató elemekkel.

A „Pension Schöller” darab eredetije 1890-ből való, és lényegében már nem játszható. Legtöbbször a Hugo Wiener-féle, 80-as évekbeli változattal dolgoznak és adaptálják azt. Pontosabban az 1978-as, Heinz Marecek által legendásan színpadra állított változat, Maxi és Alfred Böhm főszereplésével, mondhatom! Azonban ez már egy saját változat. Mi mertünk eltávolodni az eredetitől. Robert Kolar és Alexander Kuchinka nagyszerű verziót készített. Természetesen a lényege ugyanaz a darab maradt. 13 évig forgattam Heinz Marecekkel. Ő a „Pension Schöller” keresztapja. Ezzel színháztörténelmet írt. A 90-es évek elején megismételte ezt a sikert Ossy Kolmann-nal és Helmuth Lohnerrel, mint nagybácsi és unokaöcs. Emellett újra rendezett a Kammerspiele-ben. Ismét hatalmas közönségsiker volt.

Így szinte benne volt a DNS-emben, hogy ezt a darabot válasszam. Miután a „filmes apám” ezzel olyan sikeres volt, tudtam, ennek be kell kerülnie a programba. De ez nem egy „lefutott kör”, mert még mindig jól el kell játszani, mivel nagyon sok jó példa van a megvalósításra. A legjobbakkal kell mérkőzni. Úgy gondolom, ez ezzel a változattal, a csodálatos rendezéssel és a nagyszerű szereposztással sikerült. Jó reményekkel vagyok, és az elővétel is minket igazol. Mert a jegyek már nagyon jól fogynak. Már csak a hátsó felső erkélyen vannak helyek. Így könnyebb próbálni, ha tudja az ember, hogy tele lesz a ház.

schauvorbei.at: Milyen fénypontokra és adaptációkra számíthat a közönség?
Kristina Sprenger:
Az eredetiben van egy írónő figurája. Én egy újságírónőt játszom, aki társadalmi regényen dolgozik, idegesítő, és határozottan vannak „kasszandrai” pillanatai. Ugyanis az én karakterem mindent feljegyez, ami történik, és olyan dolgokat is leír, amelyek később következnek be. Tehát egy olyan karaktert játszom, akinek enyhe jövőbelátó képességei vannak. A nagyvadászból rovarászt csináltunk. Ezt Reinhard Nowak fogja megtestesíteni. A kis állatok az elöregedett Pension Schöllerben találhatók majd. A katonai parancsnokból egy felfüggesztett, üldözési mániás őrnagy lesz, Serge Falck alakításában. Az ő figurája végig azt hiszi, hogy megfigyelik. A ház igazgatójából igazgatónőt csináltunk. Erre a szerepre Bigi Fischert nyertük meg.

Az eredetihez képest az a különbség, hogy mindenki pénzt keres. Például az én karakterem tőkét a regényéhez, a következő egy rovargyűjtő expedícióhoz, az igazgatónő pedig a ház felújításához. Az egész azonban nem a mai időben játszódik, hanem a 80-as években. Nagy frizurák lesznek sok „tupírozott” pillanattal és válltöméssel. Újra életre keltjük a 80-as éveket. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a történet lesz örömteli, hanem a díszlet is. Tehát mondhatjuk: igazán beindítjuk a bulit!

schauvorbei.at: Ha valaki még sosem járt Berndorfban, mit kell mindenképpen megnéznie?
Kristina Sprenger:
Berndorf egy hihetetlen város. Régebben kis város volt, amelyben aztán Arthur Krupp – a berndorfi evőeszközök feltalálója – gyárat építtetett. Civilizációt épített ott iskolákkal és templommal. Ezért vannak abból az időből, a 19. század végéről hihetetlenül szép házak, templomok és a csodálatos színház parkkal. Arthur Krupp nyomdokain járva Berndorfban nagyon sok mindent átélhet az ember.

Például akkoriban azt is akarta, hogy a Berndorfban élő gyerekeknek lehetőségük legyen látókörük bővítésére. Mivel az emberek akkoriban sosem hagyták el falujukat vagy a környéket, ahol éltek, a következő ötlete támadt: A népiskolát, ahogy a mostani középsikolát is, úgy alakította ki, hogy minden osztály egy saját stílusirányzatot testesítsen meg. Ehhez tartozik például a bizánci, az egyiptomi és a barokk. Ott tanítják ma is a gyerekeket. És ezeket a „stílusosztályokat” – így nevezik őket – ma is meg lehet tekinteni. Ez az ember látnok volt. Főleg, ha arra gondolunk, hogy valakinek az az ötlete támad, hogy a gyerekeknek a történelmet és a világra nyitottságot az osztálytermek kialakításával hozza közelebb. Ez ma is egy jó megközelítés lenne. Ez valami egészen különleges, ami világszerte egyedülálló. Feltétlenül meg kell nézni!

schauvorbei.at: Köszönöm a beszélgetést!

Fotó: © Andreas Tischler

Népszerű videók

lädt...