Bécs kis Párizsának végében, a Serviten-negyedben található ez a különös keverék bisztró és ínyenc étterem között. Bár a „bisztró” csak a környezetre igaz, ne számítson sem pacalra, sem bécsi szeletre. Wolfgang Zankl-Sertl más, jobb dolgokat tervez, és csak a teljes menüt szolgálja fel. A borlap egyszerűen szenzációs, és a kevésbé tehetős kritikusokat könnyen a kisebbrendűség és irigység érzésébe kergeti, amikor ők... ó, hagyjuk ezt. Az ételsort naponta újonnan állítják össze, a szezon és a kreativitás játssza benne a főszerepet. Egy példa? Carbonara tészta helyett tintahallal, guanciale helyett angolnával. A fogás lelke, amelyet állítólag az amerikai megszállók honosítottak meg Olaszországban, tökéletesen eltalált. A bárányhas kellemes zsírosságát a szaftban főtt Vongole kagyló ellensúlyozza. Egy apró étterem, szűkös térkiosztással, egy olyan bennfentes tipp, ami valójában már nem is az.