Amikor beköszönt a tavasz, kinyílnak az első virágok és a napok újra hosszabbodnak, megkezdődik a húsvéti várakozás is. Sok gyermek számára egy dolog egészen különlegesen hozzátartozik: a húsvéti nyuszi, aki titokban színes tojásokat és apró meglepetéseket rejteget. De vajon honnan ered ez a szokás?
Miért pont nyúl?
A húsvéti nyúl története több száz évre nyúlik vissza. A karácsonyfához hasonlóan a húsvéti nyúlnak is pogány szokásokban gyökereznek a gyökerei, amelyeket később keresztény húsvéti hagyományokká alakítottak át. Tavasszal van a nap-éj egyenlőség ideje. Ekkor sok kultúra ünnepelte a természet újjáéledését. A pogányok ezen az ünnepnapon a germán tavaszistennőt, Ostarát tisztelték. A nyúl az egyik szent állata volt. Már a kereszténység előtti időkben is a termékenység és az újrakezdés jelképeként tisztelték. Nem véletlen a mondás: „szaporodnak, mint a nyulak”.
A keresztény hagyományra vonatkozó első írásos utalások már a 17. századból, a német nyelvterületről származnak. Ezt bizonyítják egy Georg Franck von Franckenau nevű heidelbergi orvos 1682-ből származó feljegyzései. Ő egy Elzász és a Rajna-vidék-Pfalz régióból származó szokást írt le. Ott a szülők azt mesélték a kicsiknek, hogy a húsvéti tojásokat a nyuszi hozza. A gyerekek akkoriban fűből vagy szalmából kis fészkeket építettek – és remélték, hogy a nyuszi éjszaka tojásokat tesz beléjük.
Más országok, más szokások
Ma már a húsvéti nyúl nálunk egyszerűen hozzátartozik a húsvéthoz. A nyuszi főleg Németországban, Ausztriában, Svájcban és az USA-ban ismert. A világ más részein egészen más szokások alakultak ki az ünnepekre. Néhány évszázados, mások csak az utóbbi évtizedekben keletkeztek – gyakran különleges háttértörténettel.
Ausztrália: A húsvéti erszényesnyúl
Ausztráliában nem mindenhol a húsvéti nyuszi hozza a tojásokat. Ott néhány éve egyre népszerűbb az úgynevezett „Easter Bilby” (húsvéti erszényesnyúl). A bilby egy kis, nyúlszerű, hosszú fülű erszényes állat, amely Ausztráliában őshonos. De miért nem nyúl? A háttérben komoly ok húzódik: az európai nyulakat a 19. században hozták be Ausztráliába, ahol invazív fajjá váltak, és nagy károkat okoztak a természetben, mivel nem voltak természetes ellenségeik. Sok őshonos állat – köztük a bilby is – emiatt a kihalás szélére került.
Annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet ennek az állatfajnak a védelmére, az 1990-es években megszületett a húsvéti bilby ötlete. Ma már sok üzlet árul húsvétkor csokoládé bilbyket csokinyulak helyett, és a bevétel egy részét természetvédelmi projektekre fordítják.
Franciaország: Repülő harangok hozzák a húsvéti tojásokat
A franciáknál a gyerekeknek egy egészen más történetet mesélnek. Nem nyulak vagy más állatok hozzák a húsvéti tojásokat, hanem a templomi harangok. A hagyomány szerint a harangok nagycsütörtöktől nagyszombatig hallgatnak, emlékeztetve a húsvét előtti gyászidőszakra. A néphit szerint a harangok ez idő alatt Rómába repülnek (ugyanúgy, mint Ausztriában). Visszafelé színes tojásokat és édességeket hoznak magukkal, amelyeket a kertekre és rétekre szórnak le.
Svédország: Húsvéti boszorkányok úton
Távol északon, Svédországban a húsvét bizonyos szempontból egy kicsit a Halloweenre emlékeztet. A gyerekek „Påskkärringar”-nak, azaz húsvéti boszorkánynak öltöznek fejkendővel, színes szoknyákkal és kifestett arccal. Általában nagycsütörtökön járnak házról házra, saját készítésű rajzokat vagy húsvéti képeslapokat osztogatnak, amiért cserébe édességet kapnak. A szokás régi népi elképzelésekre vezethető vissza, miszerint a boszorkányok a „Blåkulla” (a boszorkányok találkozóhelye) felé tartottak, hogy ott ünnepeljenek az ördöggel. Nagyszombaton aztán hagyományosan húsvéti tüzeket gyújtottak, hogy elűzzék a visszatérő boszorkányokat.
Lengyelország: Vízicsata
Húsvéthétfőn Lengyelországban létezik a Śmigus-Dyngus nevű vízicsata hagyomány. Az emberek a tisztulás és a termékenység jelképeként vízzel locsolják egymást. Ez különösen vidéken zajlik vadul: vödröket öntenek ki, vízipisztolyokat használnak, és ha egy tó van a közelben, az áldozatokat ruhástul beledobják. A szokás eredetéről különböző elméletek léteznek. Minden valószínűség szerint a szokás régi szláv rituálékra vezethető vissza, amelyekkel a telet búcsúztatták és a tavaszt köszöntötték. Egy másik elmélet szerint ez egyfajta keresztség.
Norvégia: Húsvéti krimik
Húsvétkor sok norvég olvas krimiket, úgynevezett „Påskekrim”-et. A kiadók és a tévécsatornák különösen izgalmas történetekkel állnak elő, a tej- és gyümölcslés dobozokon pedig rejtvényfejtésre alkalmas minikrimik találhatók. A hagyomány 1923-ig nyúlik vissza. Egy húsvét előtti vasárnapi reklámfogás vetette meg az alapjait. Nordahl Grieg és Nils Lie írók megjelentették új, „Bergenstoget plyndret i natt!” (magyarul: „A bergeni vonatot ma éjjel kirabolták!”) című krimijüket, és a címsort újsághirdetésként helyezték el az első oldalon. Sok olvasó igaz beszámolónak hitte a hirdetést. A regény hatalmas sikert aratott, és a krimiket innentől kezdve egyre gyakrabban jelentették meg húsvét környékén.
USA: White House Easter Egg Roll
A White House Easter Egg Roll egy húsvéthétfői esemény, amelyen családok ezrei gyűlnek össze a Fehér Ház déli pázsitján, hogy kanállal versenyezve görgessék a tojásokat. Ez 1878 óta zajlik, miután a Capitolium dombján betiltották a tojásgurítást. A hagyományos gurítás mellett felolvasósarkok, élő szórakoztató műsorok, sportzónák, tojáskeresés és a Fehér Ház húsvéti nyuszijának megjelenése is várja a résztvevőket.
Görögország: A nagy tojáspárbaj
A görögországi Balkán-félszigeten a vörös tojások fontos szerepet játszanak a húsvéti ünnepen. Krisztus vérét és egyben az új életet jelképezik. Különösen népszerű a „Tsougrisma” nevű játék. Ennek során két ember egymáshoz ütögeti a vörös tojásait. Akinek a tojása épen marad, az a hiedelem szerint különösen sok szerencsében részesül a következő évben. Ez nagyon hasonlít a nálunk is ismert tojáskoccintáshoz.
