Sokan Franz Kafkát úgy ismerik, mint azt a szerzőt, akinek rémálomszerű bogártörténetét kötelező volt elemezni a németórákon. Idén van halálának 100. évfordulója. A schauvorbei.at bepillantást nyújt életébe és műveibe.
Az alma néha mégis messze esik a fájától
Kafka 1883. július 3-án született Prágában – akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Szülei, Julie Kafka és Hermann Kafka mindketten zsidó kereskedőcsaládokból származtak, és közös üzletet vittek a városban. Franz nem követte őket a pályán. Helyette 1906-ban jogi diplomát szerzett. Körülbelül tíz évvel később tüdőtuberkulózisban betegedett meg, ami 1922-ben korai nyugdíjazásához vezetett.
Apjával Franz Kafkának egész életében feszült volt a viszonya – ez műveinek központi motívuma. Számos elbeszélésében megjelenik egy túlerőben lévő apafigura, aki keményen rendelkezik a főhős felett. Ennek ékes példája „Az ítélet” című novella. Ebben Georg Bendemann, egy kereskedő fia, apja parancsára egy vita után folyóba veti magát. Az írásmód józan, a történet abszurd, zavarba ejtő és kielégítetlen – a világhírű író védjegye.
Kafka labirintusa
Kafka történetei általában egy végtelen labirintusra emlékeztetnek, amelyet nekünk, olvasóknak, a folyamatosan kudarcot valló „hősökkel” együtt kell bejárnunk. Akadályokba ütközünk és nyomasztó zsákutcákba merészkedünk, csak hogy azután válaszok nélkül kelljen visszafordulnunk. Ennek lenyűgöző bizonyítéka A per és A kastély is. Mindkét regénytöredékben a főhősök az egész mű során egyetlen kérdésre keresik a választ.
A kastélyban a messziről jött földmérő, K. a végéig nem tudja meg, kinek van egyáltalán szüksége a szolgálataira. A cél a végén még távolabbinak tűnik, mint az elején. Josef K.-t még rosszabb sors éri A perben. Még a kivégzésekor sem tudja meg, miért is vádolták meg tulajdonképpen.
Csak Karl Rossmann, az eddig nem említett A szétszórt című regénytöredék főhőse képez bizonyos értelemben kivételt ebben a sorban. Kafka ugyanis számára egy pozitív befejezést talált ki.
Amerikában mosogatófiúból milliomossá kellett volna válnia. A siker azonban ettől a „hőstől” is elmaradt. Kafka a regény befejezését soha nem vetette papírra. Így a kivándorolt Karl Rossmann a töredék végén valahol Oklahomában találja magát, ahelyett, hogy egy luxuslakásban lenne New Yorkban.
Kafka regényalakjai mindannyian partra vetettek egy olyan világban, amelyet sem ők maguk, sem mi, olvasók nem értünk. A szerző történeteinek többsége reménytelennek, rejtélyesnek és sötétnek tűnik. Ez a körülmény manapság a „kafkai” szóban nyer kifejezést. Kafka karakterei szinte semmilyen hatalommal nem bírnak sorsuk felett. Többnyire teljesen idegen irányítás alatt állnak.
Nem a szomorúság gyermeke
Gyakran figyelmen kívül hagyják azonban, hogy Kafka szövegei mindenképpen tartalmaznak humoros elemeket is. A már említett Átváltozásban például Gregor Samsa egy reggel féregként ébred, és legelőször az bosszantja, hogyan érje el a vonatát. A perben a bírák szívesebben foglalkoznak pornográf füzetekkel, mint törvényszövegekkel. A kastélyban pedig az együgyű segédek gondoskodnak újra és újra vidám pillanatokról.
Nem hagyhatók figyelmen kívül a Kafka műveiben újra és újra felbukkanó bohózati jelenetek sem. Kora némafilmjei által inspirálva a szerző például egy bírósági tisztviselőről mesél, aki kimerülésig újra és újra ledobálja a lépcsőn a kollégáit.
A „kafkain” és a humoroson túl Kafka műveinek mélyreható társadalomkritikai vetülete is van. Az író az olvasóközönséget a bürokrácia átláthatatlan zűrzavarával, meghiúsult emberi kapcsolatokkal és a beilleszkedésre való képtelenség súlyos terhével szembesíti.
Kafka így sokkal több volt, mint egy szerző, aki apa-komplexusait rémisztő-bizarr művekben dolgozta fel. Kétségtelen, hogy rajta kívül senki más nem teremtett olyan világokat, amelyeket sötét szorongás jár át. Ennek ellenére történetei nemcsak „kafkaiak”, hanem tele vannak kevéssé figyelt, mulatságos részletekkel és szatirikus csípős megjegyzésekkel, amelyek még ma is igazán betalálnak.
Aki ezt saját maga szeretné ellenőrizni, az bepillanthat az eredeti szövegek gyűjteményébe, amely a rövid elbeszélésektől a terjedelmes regénytöredékekig terjed. Ezek többsége ingyenesen elérhető online.
Különleges csemegével szolgál a Kafka-rajongóknak a jubileumi évben az ORF és az ARD is. A „Kafka” című hatrészes minisorozattal tisztelgik a világhírű író emléke előtt március 24-én és 25-én.
Olvasási tippjeink
- „A per”: egy évszázados mű a modern bürokrácia átláthatatlan szerkezetéről. A könyv ma is ugyanolyan aktuális, mint 100 évvel ezelőtt.
- „Elbeszélések”: a modern irodalom kulcsszövegei, köztük Kafka utolsó műve, az „Josefine, az énekesnő vagy az egerek népe”
- „Az átváltozás”: AZ elbeszélés, amely a leginkább Kafka-stílusú – minden könyvespolcon ott a helye
- „Naplók 1910-1923”: mély betekintést nyújtanak a szerző mindennapjaiba és gondolatvilágába, szövegvázlatokkal kiegészítve
- „Az ítélet”: A novella egyetlen éjszaka alatt született, és jelentős párhuzamokat mutat Kafka saját életével.
