A-La-Carte

Barcelona 5.0 (2015/2)

Ferran Adrià testvérével, Alberttel közösen egyfajta
első osztályú kulináris vidámparkot hozott létre Barcelona közepén. A jelenlegi négy étteremhez jövőre egy további előkelő étterem csatlakozik. Ezen a nyáron pedig egy ínyenc spektákulum csalogat Ibizára.


Írta: Hans Mahr, Fotók: rendelkezésre bocsátott

Barcelona-i étterme, a Tickets kis előkertjében ülünk.

Albert Adrià köszönti munkatársait és barátait, és nagy terveiről mesél. Egy telefonhívás, néhány „Si, si” és a laza Albert máris kevésbé laza. „Ferran úton van, ma mindegyik éttermünket teszteljük” – mondja, és idegesen végigsimít a haján. Mert Ferran testvér nem akárki, hanem a világ leghíresebb szakácsa – és az egyetlen, akitől Albert fél. Legalábbis egy kicsit.

A két különböző testvér. Itt van Ferran, aki nemcsak zseniális szakács, hanem marketingzseni is. Az El Bulli tette világszerte ismertté, díszvendég volt a kasseli Documentán, egyetlen TV-riport sem készülhet róla a mai kor legfontosabb szakácsairól. Most a „Bulli Lab”-ben ül, amióta bezárta a Bulli éttermet. Barcelona számtalan belső udvarának egyikében a főzés eredetétől az étkezés jövőjéig terjedő terveket és elméleteket dolgoz ki. „Már csak barátaimnak főzök” – mondja. A nyilvános főzést átadta testvérének.

Ott pedig Albert. Inkább félénk, visszafogott. Ferrannak főzött, az El Bulliban elsősorban a desszertekért volt felelős. De amióta a mozgalmas Ferran visszavonult, a félénk Albert a rivaldafénybe lépett. Annak az elvnek megfelelően, hogy valakinek meg kell csinálnia.

Öt év alatt egy kis, öt étteremből álló birodalmat hozott létre Barcelona déli részén. Távol a turistaáradattól, tíz percre a Ramblastól. Ferran testvér tanácsokkal segíti. „Amikor ideje van rá” – pontosít Albert. De feltételezhető, hogy nem csak évente egyszer vándorol étteremről étteremre tesztelni.

A Tickets-szel kezdődött az Adrià-fivérek második élete. Egy 60 férőhelyes sarokétterem, amely egy kicsit a mozi előcsarnokaira emlékeztet, kis bárral, néhány pulttal, pattogatott kukorica-géppel és dizájner székekkel. A vendégeknek szórakozniuk kell, lazának kell lennie, nyugodtan lehet egy kicsit zajos is, egy modern dizájn-vendéglő. Szóval tulajdonképpen az El Bulli ellentéte – de mégis jó, az akkori legnépszerűbb fogásokkal. Hamis olajbogyók, amelyek szétrobbannak a szájban, mini „légzsákok” Manchegóval, garnélarák zöld paprikával és a malacsült mini ciabattán. És mindez megfizethető áron – 60 euróból megúszható.

„Az első naptól kezdve sikeresek voltunk, a hely tele volt – és hála Istennek, ez azóta is így maradt” – emlékszik vissza Albert. Nem csoda, hiszen csak a barcelonai Sant Antoni negyedben található Avinguda del Parallel-en szerezhettek az elkötelezett El Bulli-rajongók érzelmes ráadást. De a Tickets csak a kezdet volt: „Egy kulináris vidámparkot akartam létrehozni – különböző éttermekkel, amelyekben a hagyományos konyhát új köntösben kínálják.” Így nőtt és gyarapodott az Adrià-birodalom, a Barcelona 5.0. Átlósan szemben a Bodega 1900 sok sonkával és vermuttal, a másik oldalon a Pakta kifinomult japán-perui konyhával, feljebb pedig, szintén csak egy kőhajításnyira, a Hoja Santa és a Nino Viejo, előbbi mexikói dizájnkonyhával, utóbbi pedig mexikói tapas-bárként.

„A régi korszak fine dining-ja már sehol sem működik” – magyarázza Albert. A hideg atmoszféra az előkelő csillagos templomokban, a megközelíthetetlen, kissé orrfelhúzó pincérek, és – ha rosszul sül el a dolog – a fehér kesztyűk, a konyha és a vendégek közötti távolság – erre ma már senkinek sincs szüksége. Igaza van ebben Albertnek. És igaza van az üzleti koncepcióban is. Mert működik: évente csaknem 100 000 embert vendégel meg kulináris vidámparkjában. Vannak, akik Adrià-hétvégét terveznek: pénteken japán, szombaton délben spanyol, este pedig mexikói vagy a Tickets.

Albert Adrià a barcelonai langyos esti levegőben lelkesedni kezd: „Sokan mondták nekem, hogy nem lehet ilyen gyorsan, mindössze öt év alatt öt éttermet felépíteni. De mondom önnek, ez olyan, mint egy családalapítás. Ha rövid időn belül egymás után születnek a gyerekek, akkor több örömöd van bennük, és még fiatal vagy, amikor tinédzserek lesznek.”

Hirtelen felpattan a székből, és az utcasarok felé fut. Épp most érkezett meg Ferran testvére. Egy étteremvezető átveszi a parkolást, a testvérek pedig átölelik egymást. „Ma végigkóstoljuk az összes éttermet” – mondja Ferran, aki az egész napot a „Bulli Lab”-jében töltötte, nem messze az éttermi cirkusztól. És látszik rajta, hogy örül neki. A testvérek a sonkával kezdik a Bodegában, egy pohár vermuttal, ahogy Spanyolországban illik.

Albert asszisztense, Claudia időközben megmutatja nekem az új, valahogy még félig titkos következő projektet az Adrià-negyedben. Hét házzal arrébb, egy régi épület, kívül mállik a vakolat. Claudia kinyitja a kis acélajtót, és beenged az 1000 négyzetméternél is nagyobb építkezésre. Mindenhol műanyagponyvák, ahol később falak lesznek, még minden fehér a fehérben és sok törmelék a földön. „Ez egy nagyon nagy dolog lesz – a hátsó felébe költözik Ferran ’El Bulli Lab’-je, az első részében pedig” – Claudia drámai szünetet tart – „ott épül Albert új éttermi álma, az Enigma!” Enigma, latinul/görögül misztérium vagy rejtély.

Egy kis fényt derít a sötét misztériumra maga a főnök, amikor később újszerű, csökkentett kalóriatartalmú, mégis ízletes burritók, tacók és mole-k mellett találkozunk a Hoja Santában. Egy kis dialektika szükséges ahhoz, hogy az Enigmát beillesszük az Adrià-ideológiába. Mert az új álom az antitézise azoknak az egyszerű „szórakozóhelyeknek”, amelyek a Tickets körül jöttek létre. „Ez lesz konyhafilozófiánk csúcspontja – mindössze 24 vendég, 40 fő személyzet.” Mint egy pályán, a vendégeknek végig kell járniuk az utat a koktélbártól az előételekig, majd tovább a szentek szentjébe, az étterembe, amelyet úgy alakítottak ki, mint egy szent grált.

Nem tudják abbahagyni az Adrià-fivérek, még a csillagos éttermek elutasítása ellenére sem. A nemzetközi konyhaművészet csúcsán szerepelni a vérükben van. Hátul Ferran dolgozik a „Lab”-jében, elöl pedig ezúttal Albert főz. Az El Bulli bezárása óta tulajdonképpen nyilvánvaló volt, hogy az „Adrià”-mítosz kapcsán előbb-utóbb újra létre kell jönnie valaminek, ami nemzetközi feltűnést kelt. Ahol az emberek tízezrével jelentkeznek, mint az El Bulliban, hogy egyszer életükben a kulináris mennyország részesei lehessenek.

Ferran és Albert már dolgoznak a rejtély-étterem koncepcióján, amely a jövő évben („hogy pontosan mikor, azt még nem tudjuk”) nyitja meg kapuit. Ferran: „A kóstoló menünek ritmusa és dallama kell legyen, interakciónak kell lennie a séf és a vendégek között.” Albert pedig, aki az Enigmában valóban a konyhában akar állni, hozzáteszi: „A tökéletes időzítésről is szól – két és fél óráig tarthat az egész, tovább nem.”

Ez jól hangzik, és valóban vendégbarát. Végül is nemcsak a hideg csillagos templomok ideje múlt el, hanem a végtelen várakozásé és a végtelen felszolgálásé is, amíg a p. t. ínyenc éjfél után kimerülten elhagyhatja az éttermet. De térjünk vissza az Adrià-fivérekhez. Mennyibe kerüljön ez a kulináris Enigma-szenzáció? „Úgy 200 euró körül” – becsüli Albert. „Nem akarunk csak a gazdagoknak főzni.”

De aki valóban sok pénzzel rendelkezik, és hajlandó is azt a különleges fajta ételre-italra fordítani, annak a fivérek egy szuper-duper ajánlatot akarnak tenni. Albert lelkesedni kezd: „Egy Adrià-túrára gondolunk. Az öt étterem mindegyikében – Tickets, Bodega 1900, Pakta, Hoja Santa, Enigma – van néhány fogás – a vendégeket pedig Rolls Royce-szal szállítják egyikből a másikba.” „Adrià-Experience”-nek hívják majd, naponta csak egy asztal, 500-600 euró/fő. A tolongás ennek ellenére nagy lesz – naponta mindössze négy székkel.

Ám a tervezett szárnyalás ellenére Albert a nap végén ismét a földön járt. Az a kérdés, hogy az Adrià-birodalom 5.0-val megvalósította-e élete álmát. A válasz pedig úgy jön, mint a gépfegyverből: „Még egy éttermet szeretnék nyitni – egy modern pizzériát. Ott van eredeti Pizza Margarita, a feltéteket pedig mindenki maga választhatja ki!”

Avingua del Parallel 154
08015 Barcelona
www.ticketsbar.es

Pakta
C/Lleida 5
08004 Barcelona
www.pakta.es

Bodega 1900
Carrer de Tamarit 91
08015 Barcelona

Hoja Santa
Avenida Mistral, nº54-56
08015 Barcelona
www.hojasanta.es

Weboldal az összes étteremhez: www.elbarriadria.com

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!