Szöveg: Alexander Rabl Fotó: TXOGITXU
Dario Cecchini Olaszország kultikus hentese. Külföldi fellépéseiért 5000 eurótól kezdődő összeget kér. A panzanói Macelleriájában a faszénen véresre grillezett hús elfogyasztása liturgiává válik. A mise csúcspontján a főnök személyesen osztja ki az áldozást. Egy kis ezüst trombitával lép a vendégek elé. Két hatalmas húsdarabot, legalább egykilós Bistecca alla Fiorentinát lengetve kiáltja a tömegnek: „To Beef Or Not To Beef!“
A tömeg tombol. Legfeljebb húsz vendég osztozik egy asztalon. A Bistecca egy különböző marhahúsdarabokból álló menü ötödik fogása. És ez nyílt titok, ami már régen nem háborít fel senkit: a Chianti közepén Cecchini nem a legendás Chianina marhából, hanem egy spanyol öreg tehénből szervírozza a Bisteccát. Darionak megvannak a maga okai, ha ilyen módon követ el kulináris hazaárulást.
Michael Wilhelm gazda Söldenben, jakhjai és zackeli juhai iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetik. Az amúgy is igénytelen Tuxi marhák 12 vagy több évnyi borjúanyaság és tejtermelés után egy év nyugdíjnak örülhetnek. Miután elválasztják őket a tejtől, és szakmai pályafutásuk során nem kaptak el semmilyen betegséget, ahogy Michael Wilhelm meséli, még egy évet élvezhetnek a semmittevésben az alpesi legelőn, több mint ezer méter magasan. Michael Wilhelm leírja, miért olyan egyedülálló ezeknek az öreg teheneknek a húsa: „Az alpesi réten egyedül húszféle tárnics található, rengeteg fűszer. A tehenek kérődzők, a takarmány adja a húsuk aromáját. Télen is szénát kapnak a teheneim. Semmi mást. A kukorica ellentétes az állatok természetével. Ezt elutasítom.“ És így folytatja: „Az alpesi legelőn a tehén mozog. Jó az izomzatnak.“ Ezt az évet követően kíméletesen vágják le őket, stresszmentesen, megszokott környezetben és kísérettel. „Ezeknek a teheneknek a mája feltűnően kicsi“ – meséli Wilhelm. Ami, akárcsak az embereknél, egészséges életet jelent a végsőkig.
Ezeknek a teheneknek a húsa, amelyekből Wilhelm évente egyet ad el, aztán egy ideig pihen. A rövid ideig sütött rib-eye egy érett fa keresztmetszetére emlékeztet. Évgyűrűi vannak. Itt egy zsírréteg, ott egy izomin. Hol szálirányban forog a hús, hol hosszában. Puha, és a sárgás, krémes zsír fenséges ízű. Ritkaság, egy állítás, főhajtás az élet előtt. A hús magában hordozza a hegyi réten töltött sok év aromáját. Egy kis durva só hozzá, semmi más.
Az öreg tejelő tehenek a legújabb divat a steakrajongók körében. A húsuk állítólag nem túl alkalmas párolásra és főzésre. Bár – jegyezzük meg Heinz Reitbauer poguschi megjegyzését alább. A baszk Imanol Jaca egész Európában vásárol fel öreg tejelő teheneket, a zsír minősége szerint több kategóriába osztja őket, érleli a húst az üzemében, naponta szagolgatja a zsírt. A zsír minősége többet számít, mint a marhafajta. A Txogitxu márka jól bevált az európai csúcsszakácsok körében. Jonnie Boer Zwolléban egy körülbelül egy centiméter vastag steakeket süt a vendég előtt egy forró, előzőleg fűszerekkel bekent kövön. Brüsszelben Pascal Devalkeneer a Chalet de la Forêt-ben az öreg tehén húsát minden kíséret nélkül és kéken (bleu) szolgálja fel, csak fekete szarvasgombás salátával.
A Txogitxu baszk szó, és az „El Txuletón“ (T-bone steak) és a „Txotz“ (ejtsd: csocs, jelentése: almabor) fogalmakból tevődik össze. Baszkföldnek ez a része az almabor és a férfiklubok felségterülete. Jól olvassa. Az urak, akik sokat adnak az evésre és ivásra, felhagyott vendéglőket vásárolnak, készleteket raktároznak be ott, és kölcsönösen főznek egymásra. Annak az élelmiszernek az ellenértékét, amit a hűtőből kivesznek (Sejtheti: ez arányaiban többnyire steakek lesznek), mint a takarékpénztárnál, egy kasszába teszik: önigazgatás az állam mint potyautas nélkül. Évente egyszer meghívják a feleségeiket vagy más nőket, és nagy stílusban főznek rájuk. A nagy stílus megint csak nagy steakeket jelent. Melyik zsír gyakorolja a nagyobb vonzerőt ezeknél a húsdaraboknál, nehéz megmondani. Vajon a jól érzékelhető intramuszkuláris zsír-e, vagy a centiméter vastag zsírréteg, ami kifejezetten sárgás színű? Mindkettő lényeges részét képezi a baszkföldi Prime Cuts ízének, amelyért Európa és Amerika gasztronómusai olyan árakat fizetnek, amelyek olyan szaftosak, mint a galíciai rétek. A legjobb tehenek egyébként – állítja Imanol Jaca – éppen onnan származnak. Ő a steakeiket különösen fontos és kedves ügyfeleknek tartogatja. Hogy ezek Ausztriában is kaphatóak, azt Ernst Stocker hússzakértőnek köszönhetjük.
Amikor Stocker hallott a legendás T-bone-okról, rövid úton utazást tett a Txogitxu székhelyére, ami viszont annyira meghatotta Imanolt, hogy azonnal fél napot szentelt az ausztriai vendégnek, hogy megfelelően meggyőzze őt a tárolástól gyakran sötétvörös és majdnem fekete, világos zsírba burkolt hús minőségéről. Stocker gyorsan fellelkesült.
Aki egy Imanol Jacánál tett látogatás után elhagyja Baszkföldet, annak néhány napig nincs szüksége marhahúsra. Stocker, aki annyira szereti a munkáját, amennyire érti is, a sitzenberg-reidlingi Wiesbauer Gourmet próbakonyhájában prezentálja a Txogitxut egy steakteszt részeként. Önmagában is élmény.
A sütési módszerről Stocker szerint semmilyen bizonytalanság nincs: „Bleu-nek (kékesnek) kell lennie, különben tönkremegy a steak.“ Akkor már csak egy kis durva só kell, amit sütés után néhány percig a steaken hagynak, hogy a só behatolhasson a húsba, ez minden. További fűszerek ennél a húsnál nem szükségesek. Nem kellenek, mert minden darab amúgy is elmeséli a saját történetét. Aki levágja a zsírt, azt tízéves Txogitxu-tiltással kellene büntetni. Ő – vagy többnyire egy hölgyről van szó – akkor nem értette meg az elvet.
Érdekes módon Stockernek csak egyetlen ügyfele van Bécsben, mégpedig az Artner, miközben a szlovák szomszédoknál rögtön több is van. Egy feltételezett ok: az öreg tehén sajnos nem olcsó mulatság.
„Black and blue“ – mondják Amerikában az ilyen húsok sütési ajánlására. De ott nem ők találták fel. Firenzében a Buca Lapiban a Chianina marhából származó T-bone-ok erős, fekete kéreggel a faszénen érkeznek a vendég tányérjára. Belül szinte teljesen nyersek, éppen csak langyosak, tehát „bleu“, ahogy Franciaországban nevezik. A módszert nemcsak Párizsban, Firenzében vagy New Yorkban tartják be, hanem Trautmannsdorfban is. Ott Richard Rauch indult öreg tehenek keresésére, és meg is találta a környékbeli gazdáknál. Nem sok van belőlük. A steakek egy kis üveg érlelőszekrényben érlelődnek, a delikáteszüzlet ékkövében, amelyet Sonja Rauch közvetlenül az étterem épülete mellett üzemeltet. Egyébként éppen egy kis szállodát is építenek ott, amivel a kis Trautmannsdorf helység teljes egészében a Rauch család és gasztronómiai vállalkozásaik jegyében fog állni. Hasonlítsuk össze ezt Vonnas-szal Lyon felett, ahol a Blanc család egy egész falut épített fel magának.
Richard Rauch a steaket szó szerint néhány percre nem ráteszi, hanem közvetlenül egy Green Egg parazsába dobja. Aztán hagyja a T-bone-t egy meleg helyen pihenni. A darabokat – a hátat és a bélszínt – két fogásban szervírozza. Hogy Rauch még egy Béarnaise mártást is ad hozzá, az a ház nagylelkűségének a kifejezése, és nem annak a jele, hogy a nyolc-tíz éves tehénből származó T-bone száraz ügy lenne. Éppen ellenkezőleg, a hús és a zsír ünnepe. Aki már évekkel ezelőtt lemondóan fordult el Ausztriában a steak témájától, az itt újra kedvet kap hozzá.
Egy kis epilógus a Black & Bleu témához. A poguschi Steirereckben Heinz Reitbauerrel folytatott beszélgetés során elhangzik a steak szó. Heinz Reitbauer felsorolja a három kedvencét: 1. az alpesi ökör, 2. az üsző, 3. az öreg tehén. De vajon miért ne készíthetnénk az utóbbiból egy párolt rostélyost? A zsír, ez az egyedülálló íz, milyen lenne, ha néhány órán át gyengéden főtt volna a fazékban? Úgy, ahogy a nagymama csinálta, amikor a pénz nem futotta többre, mint egy darabka kevésbé nemes és már nem egészen fiatal húsra.
Windaustraße 7, 6450 Sölden
Tel.: 0664/863 61 86
Steira Wirt
8343 Trautmannsdorf 6
www.steirawirt.at
Wiesbauer Gourmet
Industriestraße 5
3454 Sitzenberg-Reidling
www.wiesbauer-gourmet.com
Dario Cecchini
Via XX Luglio 11
Panzano in Chianti, Olaszország
www.dariocecchini.com
Txogitxu
Paseo Ubarburu 5,
20014 Donostia, Spanyolország
www.txogitxu.com
De Librije
Spinhuisplein 1
8011 ZZ Zwolle, Hollandia
www.librije.com
Le Chalet de la Forêt
Drève de Lorraine 43
1180 Bruxelles, Belgium
www.lechaletdelaforet.be