A-La-Carte

Adj keserűanyagot! (2021/5)

A radicchio nemcsak erős színeket visz a tányérra, hanem kesernyés jegyeivel ízvilágbeli ellenpontot is képez.


Sankt Koloman a salzburgi Tennengau régióban, 1000 méteres tengerszint feletti magasságban, egy faház, körülötte rétek és erdők. Egy legelőn a nemes japán Wagyu marhafajta csordája álldogál türelmetlenül. Robert Scheck a radicchioföldje felé tart. Aratási nap van. A zöldes, rendkívül keserű külső leveleket nagyvonalúan eltávolítja a helyszínen, és hátradobja őket. A marhák figyelik az ismerős jelenetet, és gyorsabb léptekkel közelednek a kerítés felé. Tudják, mi következik. Az aratási maradék az övék. Robert Scheck megfeledkezett arról, hogy a kerítés ma nincs rákötve az elektromos hálózatra. Órákkal később a radicchioföldet teljesen learatják. Bár nem Robert Scheck, hanem négylábú ínyencei.

Robert Scheck nyáron a havasi legelőn van otthon – marháival, sváb-halli sertéseivel, dél-afrikai búr kecskéivel, Maran és gyöngytyúkjaival. Közöttük 1000 kaktusz virul articsóka, paradicsom és minden színű radicchio mellett. Lehetetlen? Dehogyis, megoldható! Körülbelül 50 éve kezdte el mellékállású gazdálkodóként, növénykedvelőként és állatbarátként az élethosszig tartó projektjét, amely folyamatosan növekszik. Míg az autodidakta az év meleg szakaszát a havasi legelőn tölti, ahol kis léptékben termeszt radicchiót, a téli hónapokra a patásokkal együtt a salzburgi óváros szélén lévő Leopoldskronban található szálláshelyére költözik, ahol 80 flamingót telepített be, amelyek egész évben őrt állnak. A radicchioföld, amelyet ott művel, az 1300 m2-ével jóval nagyobb, és csaknem 15 fajtával van tele, mindenféle formában és színben. Mélyvörös, legyező alakú rozettákat fedezhetünk fel húsos levelekkel, amelyek a Grumolo Rosso nevet viselik. Mellette a Castelfranco, amely nagy fejet alkot, tetszetős hullámos, krémfehér levelei vannak vörös foltokkal, szépsége miatt orchideasalátának is nevezik, és különösen enyhe, kissé édeskés ízű. A sötétvörös Palla Rossa gömbölyű, markáns keserű jegyei vannak, tömören és sűrűn nő. A Treviso típus ezzel szemben hegyes, mint egy rögbi-labda, és ragyogó vörös leveleivel, fehér levélerekkel nyűgöz le.

Olaszországban a Rosso di Treviso Tardivót igazi csemegeként tartják számon. Venetóban addig áll a földeken, amíg az első fagy el nem pusztítja a külső leveleit. Ezután a gyökereit a talajvíz-patakokba fektetik hajtatás céljából. Fóliával való letakarás után a gyökerek újrahajtanak, és vöröses levelek képződnek sápadt, zsenge levélnyelekkel, amelyek különösen finom ízűek, és bizarr formájuk a tintahalra emlékeztet. Ezt a módszert nagyban imitálják hatalmas vízi medencékben, amelyekben keringtetéssel és szűréssel körülbelül három hét alatt második növekedési hullámot idéznek elő, azonos ízhatással.

Scheck akkor ismerte meg a sokoldalú salátát, amikor az Olaszországban a keserűanyagai miatt keresett radicchio nálunk még egzotikumnak számított. Számtalan olaszországi utazása során sajátította el a fajtagazdagságról, valamint a termesztési és elkészítési módokról szóló ismereteit. Elmondása szerint az ugyanabba a cikóriacsaládba tartozó cikória gyökereit apróra vágva és megpörkölve kávépótlóként itták. Mesél olyan olaszországi legelőkről is, amelyeket egykor radicchioföldként használtak, és ahol a mai napig nőnek keserűsaláta-fejek, mert a növény karógyökereit nem lehet olyan könnyen eltávolítani. „A radicchio évekig újra kihajt. Ha az ember összegyűjti a zsenge leveleket, jól jár. A még fiatal virágszárakat is meg lehet enni, amelyek úgy törnek a magasba, mint a teleszkópos antennák – ropogósak, mint a spárga, és nyersen vagy sütve is rendkívül finomak. De amint a növény virágozni kezd, vége – akkor túl keserű lesz.”

A külső zöld radicchiolevelek védőburokként szolgálnak, azokat Robert Scheck még a földeken eltávolítja.

Scheck a vetőmagot a milánói Franchi olasz vetőmagkereskedőtől szerzi be. A fajtákat Scheck májustól kezdve szakaszosan ülteti, így ősszel egészen a következő tavaszig folyamatosan arathatja őket. Terméséből Scheck személyesen, nagycsaládja, barátai, szomszédai, állatai és egy sztárséf is részesül, akinek az étterme mindössze 15 perces autóútra található Scheck havasi legelőjétől. Andreas Döllerer kizárólagosan kap tőle Wagyu marhahúst, paradicsomritkaságokat, Scheck tavából származó márványos pisztrángot és keserűsaláta-különlegességeket. „Bár nem nagy mennyiségben kapom tőle a radicchiót, de annyi elég, hogy a különleges fajtákat két-három napig az étlapon tartsuk.” Az ínyenc éttermében a keserűsalátákkal főként a késő őszi fő betakarítási időszaktól kezdve dolgoznak. „Számomra a keserű íz izgalmas – ez már az italoknál elkezdődik” – mondja nevetve. „De az ételekben is értékes kiegészítő összetevő, ha okosan alkalmazzák és megfelelően adagolják.” A rövid ideig sütött és mázas borjúmirigyet Döllerer például csak egyetlen radicchiolevéllel takarja le („több levelet használni itt egyszerűen too much lenne”), mégpedig a torzsájával együtt, hogy a termék felismerhető legyen. A keserűsalátát előtte enyhén karamellizálják, alma-balzsamecettel felöntik, és rövid ideig csirkealaplében párolják, hogy a levél még roppanós maradjon. A két összetevőt krumplimousse-szal, pácolt mazsolával és szardíniával tálalják – „ebben a Sarde in saòr étel inspirált, amit a radicchióhoz hasonlóan akkor ismertem és szerettem meg, amikor egy ideig egy velencei családnál éltem.” Vegetáriánus fogásként a zsenge észak-olasz radicchio Treviso Tardivo a finom, bíborvörös leveleivel és hófehér száraival felezve érkezik a tányérra; Döllerer ehhez szívesen kombinál dióféléket vagy cirbolyafenyő-magot, amelyet az ősszel begyűjtött cirbolyatojásokból tör ki. „Hasonlítanak a fenyőmagra, édeskés, finom gyantás jegyük van, ezért tökéletesen passzolnak a radicchio keserű jegyeihez.”

Vitus Winkler kollégája, a Sankt Veit im Pongau-i Sonnhof szállodából, szintén vallja a keserű növény iránti vonzalmát. „Régebben egyáltalán nem szerettem, de amikor az ember elkezdi megtanulni a főzést, rájön, milyen finom is valójában.” A sztárséf nem fogadja el azt az állítást, hogy a DNS-ünkbe kódoltan a keserű ízt nem pozitív asszociációkkal társítjuk. Épp ellenkezőleg: a benne található intybin keserűanyag, amely főleg a radicchio levélereiben raktározódik, emésztéssegítő hatású és étvágygerjesztő tulajdonságokkal bír, ezért Winkler tudatosan használja többfogásos menüiben, és teljesen kihasználja a radicchio szezonját. Ez lehet egy keserűsaláta-sorbet formájában, amelyet Winkler a főfogás előtt tálal, mentával, azték édesfűvel és cukorral ízesítve. De jogosultsága van egy saját ételnek is, amelyhez a sztárséf aprólékosan végigveszi a radicchio témáját, és ehhez rögtön két keserűsaláta-fajtát dolgoz fel: a krémfehér, vörös foltos Castelfrancót bodzavirágsziruppal vákuumozza, majd chipsszé szárítja. A kerek, sötétvörös Chioggiát egészben, portói bor, cékla- és vöröskáposztalével, valamint fűszernövényekkel ízesítve, sütőben puhára párolja, és lime-mal ízesíti. Néhány levelét ismét chipsszé szárítja. „A tányérra aztán párolt pisztrángfiléket helyezünk, befedjük őket különböző textúrájú radicchiolevél-halommal, mellé physalist és radicchio-fagylaltot tálalunk, és az ételt a vendég előtt öntjük le a párolt Chioggia-fejek mélyvörös szaftjával.”

Robert Brodnjak: A Grumolo Rosso fajta azért különösen keresett, mert nem nő nagyobbra egy almánál és fagyálló.
Robert Brodnjak: A Grumolo Rosso fajta azért különösen keresett, mert nem nő nagyobbra egy almánál és fagyálló.

Paul Ivić is kiéli a radicchio iránti szenvedélyét. Minden héten a bécsi Himmelpfortgasse-ban található Tian vegetáriánus étterem konyhája előtt az ország legjobb zöldségszállítóinak furgonjai parkolnak, hogy különlegességekkel lássák el. Ősszel a radicchio az élen áll a rendelési listáján. Hetente legalább 100 darabot vesz át a konyhai csapat csak a zöldségguru Robert Brodnjak-tól, aki Krautwerk nevű mezőgazdasági üzemével tudatosan a ritka zöldségfajták kisüzemi termesztésére szakosodott. Idén a Weinvierteli Großmuglban 400 m2-en tíz különböző cikóriafajtát termeszt szabadföldön, ahol főleg azokra a radicchiofajtákra fókuszál, amelyek jól bírják a téli körülményeket is. „Az igazán szép szín a radicchio esetében amúgy is csak a hűvösebb napokon alakul ki.” December elejéig aratható a földjein a Luisa fajta, amely nem egy klasszikus vörös radicchio, hanem egy világos, enyhén rózsaszín-vörös mintázatú keserűsaláta, finom kesernyés jegyekkel és enyhén diós aromával. A világossárgán fénylő, enyhén foltos, tömött fejű Castelfranco hegyes, aratáskor rózsaként nyílik ki, és lenyűgöz a ragyogóan fehér, fehérített belsejével. Munkaintenzív a Palla Rossa fajta, amelyet a mikrofarmertől kérésre az ízletes gyökerével együtt ásnak ki kézzel – több mint fél méter mélyen nő a talajban. A bíborvörös, húsos, rozetta formájú Grumolo Rosso fajtára a csúcsgasztronómiának még várnia kell. Az aratás ideje februárra van kitűzve: „Ez a fajta különleges, mert éppen akkora, mint egy alma, és nincs gondja a faggyal.” Aratni mindazonáltal csak napközben, plusz fokoknál szabad, mivel a saláta fagyott sejtszerkezete érintésre elpattan, a levelek pedig olvadáskor fonnyadtak és csúnyák lesznek. Ha hosszabb tartós fagy várható, Brodnjak elindítja a vészhelyzeti programját, és 200 darabot a jól tárolható keserűsalátákból a pincéibe menekít, hogy továbbra is elláthassa a szakácsokat.

Vissza a Tian konyhájába, ahol Paul Ivić folyamatosan kísérletezik új ízekkel és textúrákkal. Míg a Palla Rossa radicchiofajtát jelenleg háromkilós adagokban erjesztik, és hamarosan beépítik egy ételbe, egy másik fogásban már domináns szerepet kap. Ivić ehhez a mélyvörös fejeket slow juicerrel préseli: „A kíméletes préselés nagyon fontos. Turbómixerben ugyanis a rostok szabályosan szétroncsolódnak, és az eredmény kellemetlenül keserű lenne.” A finom kesernyés jegyű és erőteljes vörös színű levet a sztárséf Zweigelt-redukcióval és Elastic textúraképzővel zselévé dolgozza fel, amivel apróra vágott, pácolt Palla Rossát tölt meg, és tekercsként helyezi egy csicsóka-tekercs mellé, amelyet a gumó chipse alá rejt. Intenzív mogyoróhab, mogyoró- és csicsókapüré, szarvasgomba-lé, valamint Palla Rossában pácolt szarvasgomba teszi teljessé az ételt: „A csicsóka egyszerűen rendkívül jól passzol a radicchiohoz, mert a gumó édeskés, a kesernyés jegyek jól egyensúlyozottak, és mégis teret engednek a radicchio saját ízének.”

Josef Floh számára, a Langenlebarn-i Gastwirtschaft Floh étteremben, elsősorban a gyümölcsös ellenfelek azok, amelyek jól megértik egymást a keserűsalátákkal. Robert Brodnjak zöldségszakértő, Michael Bauer és az alsó-ausztriai Absdorfban működő, látnok Grand Farm – egy kutatófarm, amely nemzetközi együttműködésben dolgozik a jövő élelmiszerellátásán – fajtagazdagságával ő is bőségesen meríthet. Ez nem volt mindig így: „Húsz évvel ezelőtt éppen csak ez a kis kerek vörös radicchio létezett, amely még a szakácsok körében is népszerűtlen volt, és csak dekorációs célokra került a fejes salátába – ez volt a karrierje csúcsa. Szerencsére az elmúlt években mind a termesztés, mind a megközelítés terén sok minden történt.” Floh egy ételhez például a mintás Luisa radicchiofajtát választja, és ehhez a keserűsalátát teljesen szétbontja: a külső leveleket serpenyőben pirítja, mielőtt a rendkívül aromás, kilencéves Aceta-Pecoraro-ecettel pácolná őket, a torzsát apróra kockázza, és gyümölcsecettel meg tökmagolajjal pácolja. A finom, világosan fénylő belső rész a rózsaszín-vörös mintázattal nyers marad, és mézből, lenmagolajból, bécsi fűszerből és citromléből készült vinaigrette-tel keveri össze. Mellé Floh grillezett laskagombát és egy olyan egzotikus gyümölcsöt kombinál, amely újabban Ausztriában is jól nő: az indián banánnak (Pawpaw) se optikailag, se biológiailag semmi köze a banánhoz. Az annónafélék családjába tartozik, formájában egy mangót utánoz, számos magot és finoman édeskés, krémes-fehér vagy sárgás gyümölcshúst tartalmaz, amely mangó, papaya, ananász, banán és vanília trópusi ízjegyeket rejt magában. Josef Floh kivájja a gyümölcshúst, durvára aprítja, és kurkumával, chilivel, gyömbérrel, sóval és egy kis ecettel keveri. „Számomra ez egyszerűen a logikus ellenpont a keserű tónusokhoz.” A keserű-gyümölcsös párosításnál és a csokoládé összetevővel való kiegészítésnél a sztárséf számára a gondolat, hogy a sokoldalúan felhasználható salátát desszertként is besorolja, már nem is tűnik olyan abszurdnak. Kíváncsian várjuk, vajon a megvalósításig eljut-e az ötlet.

Andreas Döllerer, Döllerer, Golling: Borjúmirigy Trevigianóval, szőlővel és szardíniával

Paul Ivić & Mathias Martin, Tian, Bécs: Palla Rossa, csicsóka és mogyoró

Josef Floh & Max Eichberger, Gastwirtschaft Floh, Langenlebarn: Luisa

Vitus Winkler, Sonnhof, St. Veit im Pongau: Pfarrwerfeni pisztráng, radicchio és Pinzgaui physalis

Der Floh
Tullner Straße 1, 3425 Langenlebarn
T 02272/628 09
www.derfloh.at

Döllerer’s Genießerrestaurant, Andreas Döllerer
Markt 56, 5440 Golling
T 06244/42 20-0
www.doellerer.at

Tian Restaurant
Himmelpfortgasse 23, 1010 Wien
T 01/890 46 65
www.tian-restaurant.com

Restaurant Vitus Winkler, Hotel Sonnhof
Kirchweg 2, 5621 St. Veit im Pongau
T 06415/43 23
www.sonnhof-vituswinkler.at

Termelők:

Robert Scheck
Grubach 58, 5423 St. Koloman

Krautwerk – Robert Brodnjak
Szo. 7–13 óra a bécsi Karmelitermarkton

Grünzeug vom Feld
Michael Kietreiber idén arat először radicchio-különlegességeket.
Szo. 7–12.30 óra a St. Pölten-i Domplatz-i piacon

[the_ad_placement id="banner-story-einzelseite"]

Iratkozzon fel a schauvorbei hírlevélre és nyerjen!

Sajnos nem sikerült befejezni a regisztrációdat. Kérjük, próbáld meg később újra.
Sikeresen feliratkoztál a hírlevélre!