Nagyszülei idejében persze nem ilyen méretes húsdarabok kerültek a rácsra, mondja Giancarlo Toso, miközben grillfogójával megfordít két impozáns Fiorentina steaket a több mint 100 éves faszenes grillen. „Akkoriban, a 20. század elején, itt, mint egész Friuliban, keserű szegénység uralkodott. Időnként volt egy darab kolbász, néha egy öreg tyúkcomb, egyébként pedig sok zöldség és krumpli” – mondja a vendéglős, aki 50 éve áll az úgynevezett fogolarja mellett a vendégtér közepén, és süti a húst vendégeinek.
A szegénység volt az is, ami a régió számos lakóját a második világháborút követő évekig emigrációba kergette Franciaországba, Németországba, valamint Észak- és Dél-Amerikába. Ott kivándorlói egyesületeket alapítottak, és Fogolarnak nevezték el őket. Ami viszont aláhúzza a faszenes grill erős szimbolikus jelentőségét a friuliak kultúrája és identitása szempontjából. „A Fogolar mind a négy oldalán nyitott, így nemcsak főzőhelyként, hanem hőforrásként is szolgált, ami az otthonosság jelképévé teszi” – hangsúlyozza Signore Toso.
Szintén jellemző a friuli grillre a harang alakú elszívó, amely hol kerek, hol szögletes lehet, és amelyet mindig egy kis rusztikus szövetfüggöny vesz körül. A grillezett ételeket a szervizzel való egyeztetés után kívánság szerint teljesen kezelhető adagokban és több fogásban tálalják, köztük természetesen elegendő zöldséggel és legalább egy tésztafogással.
A környék talán legjellemzőbb tésztája a Blecs, amelynek neve nyilvánvalóan a szlovénből származik, és a német „Fleck” (folt) szóból ered. Valójában többé-kevésbé négyszögletes darabokról van szó, amelyek általában nem búzából, hanem hajdinalisztből készülnek. Ezek is a nélkülözés idejének maradványai. „A Blecs volt az első tészta, amely Friuliban elterjedt” – meséli Dario Martina, a spilimbergói Osteria da Afro tulajdonosa, a friuli konyhatörténet elismert szaktekintélye. „A búzát nemesnek tartották, és akkoriban itt nem termesztették, főleg polentát ettek, néha krumplit. És hogy az olaszokhoz hasonlóan legyen saját tésztájuk, a tésztát hajdinából készítették.”
A Blecset általában csak olvasztott vajjal és reszelt helyi Montasio sajttal kombinálják. De előfordulhat az is, hogy a közeli Karni-Alpokban elterjedt vadnövényekkel, mint például csalánnal vagy hólyagos habszegfűvel tálalják. Vagy, ahogy a da Afroban kérésre, hússal is, ami szezonban szívesen lehet vadréce vagy vaddisznó.
Egy másik tipikus friuli tészta a Cjarsons, azaz töltött táskák, amelyeket gyakran ricottával töltenek, és erősen emlékeztetnek a közeli karintiai Kasnudelnre. „azzal a különbséggel, hogy inkább kisebbek és részben krumplitésztából állnak” – hangsúlyozza Martina. A karintiai konyhára emlékeztet a Friuliban mindenhol jelenlévő Frico is, krumpli, hagyma és Montasio sajt keveréke, amelyet a da Afroban polentával tálalnak. A határtól északra eső megfelelőjét Friggának hívják, és általában tojást is tartalmaz.
A festői középkori Spilimbergótól, amelynek neve egyébként a karintiai Spengenberg grófi családra vezethető vissza, csak néhány perc autóút San Daniele. Az út elhalad egy sor hatalmas ipari létesítmény mellett, amelyek mind a híres prosciuttót állítják elő. A kézműves termelők itt mára ritkaságszámba mennek. Az egyik utolsó Dante Bagatto.
Míg a nagy termelők az érlelőpincéikben kizárólag mesterséges és számítógéppel vezérelt hőmérséklettel dolgoztak, Bagatto még mindig a hely sokat dicsért klímájára támaszkodik. „San Daniele fekvése egyszerűen ideális a légszárításhoz” – mondja, „az Alpok utáni első dombon fekszünk, a hegyekben túl száraz lenne a levegő, a tenger mellett túl nedves. Ráadásul a Tagliamento folyó szabályozza a klímát, mindez teszi sonkáinkat olyan csodálatosan puhává.”
A csatlakozó kóstoló- és értékesítőhelyiségben a sonkakészítő hajszálvékony szeleteket szolgál fel prosciuttójából. Puha, édes és elolvad a nyelven. „Így kell lennie” – hangsúlyozza Bagatto –, „mert ha rágni kell, akkor az nem igazi San Daniele.”
Lehet, hogy a San Daniele a leghíresebb és talán a legpuhább a friuli sonkák közül, de nem az egyetlen és nem is a legjobb. Keletebbre, a Karni-Alpokban fekvő Sauris faluban évszázadok óta olyan sonkát készítenek, amely szinte minden olasz prosciuttótól abban különbözik, hogy enyhén füstölik. Ami feltehetően abból ered, hogy Sauris egy német nyelvsziget; és a települést a 13. században karintiai kivándorlók alapították, akik, mint feltételezik, a füstölés technikáját is magukkal hozták.
A friuli sonkák szupersztárja azonban kétségtelenül az, amelyet a d’Osvaldo család készít Cormòns borvárosában, a Collio dombság lábánál. Méghozzá kizárólag télen, mesterséges hűtés nélkül és végig kézi munkával. Enyhén füstölik ezt is. „Nem, természetesen a mi vidékünkön nincs füstölési hagyomány” – mondja Monica d’Osvaldo –, „a dédapám marhakereskedő volt, ez vitte Ausztriába, ahol megismerte és importálta a sertéshús füstölésének technikáját.”
Míg a dédapa és a nagyapa még a hosszabb eltarthatóság érdekében füstölt, apjának inkább az ízek és aromák voltak fontosak. „Leszámolt az intenzív füstöléssel, és csak rövid, nagyon enyhe füstölésbe kezdett, mert az jobban ízlett” – meséli a lánya. Időközben a d’Osvaldo család a füstölt mellett egy levegőn szárított sonkát is kínál, de a ház névjegye továbbra is az egyedülálló, enyhe, mégis karakteres Prosciutto di Cormòns marad, amelyet kizárólag cseresznye- és babérfával füstölnek, és gyakran már a tél vége előtt elfogy.
Felszolgálják az Al Cacciatore étteremben is, amely a Sirk család régi múlttal rendelkező La Subida szállodájához tartozik. Ott Loredana Sirk vendéglős egy kocsin viszi az asztalhoz a prosciuttót, és személyesen szeleteli le a szeleteket. Az elegáns és jól bevált étterem a szőlőültetvények zöldjében fekszik, a konyha irányvonala részben innovatív, részben hagyományos. Így mutatkoznak be itt például a Girini („ebihal”), a spätzle egy helyi fajtája, kissé játékosan, egy kerek üvegedényben, a kertből származó zöldségekkel és fűszerekkel. Szlovén eredetűek viszont a csodálatos žlikrofi, kis tésztatáskák, amelyeket krumplival és metélőhagymával töltenek meg, és pecsenyelével, valamint érett Montasio sajttal tálalnak.
Cormònsból alig tizenöt perc autóút Antonia Klugmann L’Argine a Vencò étterme, amelyet a Subidához hasonlóan a Michelin-kalauz egy csillaggal tüntetett ki. Az első években a 2014-ben megnyitott vállalkozás a kreatív friuli konyha abszolút titkos tippjének számított. Egészen addig, amíg a szakács és vendéglős tavaly részt vett a Masterchef tévéműsor olasz változatában, és egy csapásra ismertté vált Olaszország-szerte. A forgatások alatt az étterem zárva maradt. „A konyha minősége az állandó jelenlétemtől függ, ha ezt nem tudom garantálni, inkább bezárok” – mondja Klugmann.
Ugyanez a következetesség Klugmann konyhájában is tetten érhető. A hagyomány itt inkább nem játszik szerepet. A séf helyi alapanyagokra épít, amelyeket nagy részben saját kertjeiből, valamint a környező erdőkből és rétekről szerez be. Mint például a brokkolihajtások, amelyeket velővel kombinál, a zöldség szárát sós lében teszi el, leveleit rövid ideig serpenyőben forgatja, az egészet pedig hólyagos habszegfűvel és bergamott-pürével tálalja. Egyaránt lenyűgöző és meggyőző étel.
Innen alig több mint 30 perc az út Godiáig, Udine egyik külvárosáig, amely főleg egy dologról ismert, mégpedig az Agli Amici étteremről, amely a fine dining tekintetében továbbra is a mércét állítja – a régióban és azon túl is. A keret elegáns, a konyha kifinomult, a termékminőség kiemelkedő, a szerviz figyelmes, a borospince kiválóan válogatott. Több luxus már tiszta felesleg lenne. És mégis, itt is tovább él az emlékezés a nehezebb időkre.
„Újraértelmezzük például a krumplis Fricót, amely nálunk könnyebb, mint klasszikus változatában, és hangsúlyozzuk benne a ropogós és a puha közötti kontrasztot” – mondja Emanuele Scarello, aki testvérével, Michelával ötödik generáció óta vezeti a helyet. Egyébként Gordia faluban büszkék a helyi krumplira. És a krumplitésztából készült gnocchira is, amelyet Scarello minden lehetséges változatban kínál. Köztük egy olyat is, amely talán a legjobban tükrözi az Alpok, a szőlőültetvények és a Földközi-tenger közötti régiót: nevezetesen a Zuppa di Friulanót az azonos nevű helyi fehérborból, krumplitésztából készült gnocchival, friss tengeri sünnel, szardellával és egy csepp helyi olívaolajjal.
Trattoria Toso
Via Pozzuolo, 16, 33019 Leonacco, Tricesimo
Tel.: +39/0432/85 25 15
Régóta működő trattoria Udine kapui előtt. Giancarlo Toso a fogolar nagymesterének számít, amely mellett több mint 50 éve grillez húst vendégei számára.
Osteria da Afro
Hangulatos trattoria klasszikus friuli konyhával a középkori Spilimbergóban. Ivóhellyel a helyiekkel való aperitivóhoz; vendégszobák.
www.osteriadaafro.net
Prosciutti Bagatto
Dante Bagatto egyike az utolsóknak San Danielében, aki sonkáját még kézműves módszerrel készíti. Csatlakozó helyiséggel kóstoláshoz és eladáshoz.
www.prosciuttibagatto.it
Prosciutti d’Osvaldo
Olaszország egyik legrangosabb prosciuttója. És egyike annak a nagyon kevésnek, amelyet nem levegőn szárítanak, hanem enyhén füstölnek. Értékesítés csak előzetes bejelentkezés alapján és kizárólag egész sonkacombokból.
www.dosvaldo.it
La Subida und Ristorante Al Cacciatore
A Sirk család családias és régi múltú trattoriája, szép fekvéssel a szőlőültetvények közepén, igényes konyhával és ápolt szervizzel. Helyi borok nagy választéka; vendégszobák.
www.lasubida.it
L’Argine a Vencò
A friuli kreatív konyha első számú címe. Antonia Klugmann nem több mint 20 vendég számára főz egy modern stílusú vidéki fogadóban a zöld közepén; vendégszobák.
www.largineavenco.it
Agli Amici
Ötödik generáció óta üzemelteti a Scarello család egy Udine melletti településen ezt az elegáns éttermet, amely az innovatív friuli konyha fellegvára, és sokak szerint Olaszország egyik legjobbja.
www.agliamici.it
Locanda Orologio
Szimpatikus, a hagyományos Livio Felluga borászathoz tartozó locanda a szőlőültetvények közepén, Cormòns közelében, egyszerű konyhával és kellemes szobákkal.
www.locandaorologio.it
Mulin Vecio
Impozáns és mindig jól látogatott osteria a csinos Gradisca d’Isonzo településen, főtt és levegőn szárított sonkával, kolbászokkal, sajtokkal és egyszerű háziborral. Az egyetlen állandóan elérhető meleg étel a szenzációs pasta e fagioli; keddenként pacal is van.
www.mulinvecio-osteria.ristoita.com
Trattoria Al Parco
Nagy és ápolt étterem egy tágas park közepén, fogolarral, házias konyhával és remek saját készítésű borokkal.
Via Stretta, 7, 33042 Buttrio
Tel.: +39/0432/67 40 25
Osteria Bachero
Spilimbergo központjában található ez a pompás és hangulatos osteria földhözragadt helyi konyhával és szenzációs árakkal (Primi: 5–6 €, Secondi: 8–10 €). Ennek megfelelően jól látogatott.
www.osteriabachero.com
Enoteca Cormòns
A borfőváros, Cormòns piacterének közepén a területi vinotéka 30 helyi borász borait kínálja eladásra és kóstolásra. Mellé sonka, mortadella és sajt jár.
www.enoteca-cormons.it
Le Badie
Magasan egy dombon, szenzációs kilátással a szőlőültetvényekre és Szlovéniára, José Franco faszenes grillen grillez sertést, tejesbárányt, Angus marhát, szezonban pedig vadat és vadszárnyast is; vendégszobák.
www.lebadie.com
Al Grop
A friuli klasszikusok egyike. Kiváló hús a fogolarról, jó házi tészta, remek kilátás a zöldbe és egy beszédes papagáj; vendégszobák.
www.algrop.net
Strada del Vino e dei Sapori Friuli Venezia Giulia a neve a regionális turisztikai szövetség új kezdeményezésének, amely lehetővé teszi a látogató számára, hogy különféle útvonalakon fedezze fel Friuli-Venezia Giulia régiót borászain, vendéglősein és élelmiszertermelőin keresztül.
Infók: www.turismofvg.it/Home/TasteFvg