Szöveg: Traude Meier-Schomburg Fotó: Thomas Pazderka
„Minden város egyforma, csak Velence egy kicsit más” – tudta már Friedrich Torberg a „Tante Jolesch” című művében. Aki egyszer eltéved Velencében – márpedig az elég könnyen megy –, az akaratlanul is a város csendesebbik oldalát találja meg, távol a hektikus turistaáradattól. Ott, ahol a falak néha már nem annyira pompásan vakoltak, alig 60 000 velencei él, akiknek évente körülbelül 30 millió látogatót kell elviselniük. Aki egy kicsit keresgél, nagyszerű éttermeket és kocsmákat talál, amelyek egészen elfogadható áron kínálnak mindent, csak egyet nem: „turista menüt”.
Spritz
<
/b><
/span>Az osztrákok építették a hidat a szárazföld és Velence közé, ők hozták a galambokat és hagyták hátra a „Spritz” szót. Ahogy a bécsiek isszák a fröccsüket, úgy élvezik a velenceiek a Spritzet, legyen az Spritz al Bitter Campari-val, Spritz al Aperol vagy Spritz al Select – ez utóbbi a legvelenceibb, mivel a Selectet itt találták fel. Színes köntösbe öltözve a Spritz már régen megkezdte útját vissza Bécsbe és a világba, főleg Campari-val vagy Aperollal.
<
/span>Spritz al Bitter: 1/3 Campari, 1/3 Prosecco <
/span>vagy száraz fehérbor, 1/3 szóda
<
/span>Jégen, fél citromkarikával és egy zöld olívabogyóval nyárson szervírozva.
Bar Al Marca’
<
/b><
/span>A Rialto Mercato kétségtelenül Velence legszebb vaporettómegállója, <
/span>mivel – ami egyedülálló – egy palotán, a Fabbriche Nove-n keresztül sétálunk át (amelyet 1554-ben Jacopo Sansovino épített), és máris a zöldségpiacon találjuk magunkat, a Campo Cesare Battisti Già Della Bella Vienna téren – ami régebben „szép Bécset” jelentett. A tér akkor kapta ezt a nevet, amikor az osztrákok uralkodtak Velencében és az igazságügyi épületben székeltek. Itt található az eredeti Bar Al Marca’. A hely mindössze nyolc négyzetméteres, és egy kis pad van a fal mellett a szabadban, de minden este több száz embert lát el, <
/span>főleg fiatal velenceieket, akik itt isszák a Spritzüket – ami az egyik legjobb Velencében. Mellé különböző töltelékű kis szendvicseket (panini) és nagyon jó fasírtokat (polpetti) kínálnak. Délelőtt érdemes meglátogatni a közeli halpiacot, mivel a helyi halak, kagylók és rákfélék kínálata valóban látványos.
<
/span>Campo Cesare Battisti Già Della Bella Vienna, Velence
<
/span>Szerdán zárva
Un Ombra – egy pohár bor
<
/b><
/span>Az „andar a ombra” – árnyékba menni – abból az időből származik, amikor a borkereskedők a Szent Márk téren felállították hordóikat és rögtönzött asztalaikat, árnyékot adó ponyvákkal, és onnan mérték a bort. Ma Velencében ez azt jelenti, hogy több Bàcariba – borozóba – térünk be, és barátokkal elmegyünk egy „ombra”-ra, amihez Cicchettit – kis falatokat – fogyasztunk.
<
/span>Az óratorony a Szent Márk téren, Francesco Guardi 1755 körül. Bajor Állami Festménygyűjtemények, Alte Pinakothek, München
Cantina Do Mori
<
/b><
/span>Ez Velence legrégebbi trattoriája. Ezt sok turista tudja, de a Rialto-piachoz való közelsége miatt természetes, hogy a velenceiek is ide járnak. Válogatott borlap a környék nemes boraival, jó Prosecco és mindenekelőtt ízletes Cicchetti, mint a vaddisznó-szalámi, articsóka alja, polpette di tonno (tonhalas fasírt), szardínia ecetes lében (sarde in saor) és kis szendvicsek (tramezzini), barna kenyérből is, amelyeket méretük miatt itt „Francobolli”-nak – bélyegeknek – hívnak. A tulajdonos évekkel ezelőtt elkezdte gyűjteni a régi réz polentafőző edényeket – ez hamar elterjedt, és most a mennyezet tele van velük. <
/span>plafon tele van velük.
<
/span>San Polo 429, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/522 54 01
<
/span>Hétfőtől szombatig 8.30–20.30 óráig
Osteria Bancogiro
<
/b><
/span>A Ruga dei Oreficin keresztül jutunk a Campo San Giacomo di Rialto térre, ahol Velence legrégebbi temploma áll. A velenceiek szeretettel csak San Giacometto-nak hívják, mivel nagyon kicsi. Itt őrzik ősidők óta a Rialto piaci árusainak védőszentjét. A Bancogiro árkádjai alatt, a hajdani zöldségpiaci csarnokoknál található az Osteria Bancogiro bejárata. Ez volt az első vendéglő a sok közül, amely itt nyílt. Egy kis bár nyitott konyhával az antipasti számára, kétszázféle bor, az első emeleten egy nagyon ízléses, kis helyiség, és – ami Velencében nagyon ritka – közvetlenül a Canal Grandén szabad ég alatti asztalok kilátással a csatorna menti palotákra, a Fondaco dei Tedeschire és a Rialto-hídra. Vannak vegyes Cicchettik, mint a baccala veneziano mantecato, sarde in saor, melanzani con piovra e lardo (padlizsán polippal és szalonnával), gamberetti al curry e ricotta (rákok curryvel és ricottával), cozze e bottarga (kagyló és szárított ikra), baccala vicentino vagy különféle salátavariációk, például insalata tiepida di polipo (langyos polipsaláta). A halpiac közvetlenül mellette van, így minden nyers halétel, mint például a branzino carpaccio, teljes mértékben megbízható. A főételek hús és hal között változnak, egész nap főznek, és az étlap a piaci kínálat szerint változik. A desszertek házi készítésűek. A bőrkötényes fiatalemberek, akik a helyet vezetik, mindig jókedvűek, és a velenceiek szívesen betérnek egy Spritzre vagy Ombrára. Így tett az építész Paolo Piva és fiai is.
<
/span>Campo San Giacometto, San Polo 122, Velence,
Tel.: +39/041/523 20 61,
hétfőn zárva
Osteria al Diavolo e l’acquasanta
<
/b><
/span>Rézsútosan szemben a Madonnával található az Ostaria Al Diavolo E L’acquasanta. A név azt jelenti: „Az ördöghöz és a szenteltvízhez”. Ez az egyik leghitelesebb vendéglő. Egy pult az Ombra-ivóknak, főleg velenceiek látogatják, tele vitrinek sarde in saorral, baccalával, fritturával, egy lábas musetto caldo (meleg kolbász) és egy lábas nervetti (borjúkocsonya) mindig ott áll. Több asztal is van a bárhelyiségben, egy kis külön szobában és néhány a keskeny Calle della Madonna utcában. A hely fotókkal, evezős klubok zászlóival van díszítve, és a hangulat mindig jó. A konyha száz százalékig velencei, és aki át akarja élni Velencét úgy, ahogy volt és ahogy lennie kell, annak itt egyszer meg kell fordulnia.
<
/span>Calle della Madonna, San Polo 561b, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/277 03 07,
hétfő, kedd, szerda zárva
Osteria Antico Dolo
<
/b><
/span>Kicsi, de nagyszerű, a konyha is, akárcsak a hely. Nagyon ajánlott a házi bor, egy venetói Chardonnay. Két vitrin tele sült, grillezett és főtt finomságokkal, amelyek olyan velenceiek, mint maga a környezet. Pirosra lakkozott fafalak, festett üvegek a keskeny bejáratnál, régi asztalok, fotók és sok díszítés régi üvegekből és sárgaréz tányérokból. Csinos borospoharak gravírozott szőlőfürtökkel, egyszerűen egy még mindig nagyon tipikus Ostaria. Nagy előnye, hogy egész nap lehet enni – ráadásul ülve –, ami Velencében nagyon pihentető lehet, mivel a séták a sok felfedeznivaló miatt néha hosszúra nyúlhatnak.
<
/span>Ruga Rialto 778, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/522 65 46
Osteria all’Arco di Francesco Pinto
<
/b><
/span>Egy nagyon kicsi, elismert vendéglő velencei specialitásokkal, mint a musetto caldo, polpette, grillezett zöldségek, sült halak, meleg panini salame nostranóval, porchetta, sopressa, mortadella fine, különféle sajtok és venetói, illetve friuli borok. Néhány kis asztal van az ajtó előtt, egyébként csak állva lehet fogyasztani. A bár teli vitrinjei mögött Francesco és fia áll, a bár előtt pedig mindig nagy a forgalom és jó a hangulat. Mivel főleg velenceiek látogatják, itt történt egyszer egy tipikus eset: egy felöntött garatra boros törzsvendég ragaszkodott hozzá, hogy egy vaporettó-jegyet – értéke: egy euró – cseréljen el egy pohár borra. Rövid vita után a vendéglős beadta a derekát. Egy negyedóra múlva a vendég visszatért, és követelt még egy pohár bort a jegyért. A vendéglős tiltakozására, miszerint már kapott egyet, így válaszolt: De a jegy egy óráig érvényes!
<
/span>Calle Arco / Ruga Rialto, San Polo 436, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/520 56 66
<
/span>Nyitvatartás: Hétfő 8–15, kedd–péntek 8–15 és 18 órától, amíg van valami ennivaló. Szombat 8–15 és 18–20 óra között, vasárnap zárva
Trattoria alla Madonna
<
/b><
/span>A trattoriába belépve rögtön a bejárattól balra láthatjuk a halas vitrint és körös-körül egy egykori szőlőtőkét, amely a most már fedett udvarban nőtt, a köreteket, idényzöldségeket és a desszerteket. A mellette lévő asztalon egy nagy fazék pasta e fagioli (tésztás bableves) és egy fekete tintahalas étel áll. Egy másik asztalon felsorakoztatva rengeteg kicsomagolt tengeri pókrák – grancevole –, amelyeket az asztalnál ízesítenek olívaolajjal, sóval és borssal. Fekete és fehér rizottó, spaghetti nere di seppie, Cozze e vongole saltate (kagylók), Cappelunghe és halak minden variációban szerepelnek az étlapon. A minőség sok éve egyformán jó, és a Madonna biztosan Velence legnagyobb és leghagyományosabb trattoriája.Calle della Madonna, San Polo 594, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/522 38 24,
asztalfoglalás ajánlott, szerdán zárva
Hotel Danieli, Bar Dandolo
<
/b><
/span>A világ első nagyüzemi vendéglátását Enrico Dandolo dózse szervezte meg. A majdnem vak férfit 85 éves korában, 1192-ben választották meg hivatalába. A negyedik keresztes hadjárat során, miközben a lovagok a hajók építésére vártak, kilenc hónapon keresztül látta el étellel Velence kertjeiben 4500 lovat, 9000 apródot, 4500 lovagot és 20 000 gyalogos katonát. A Serenissima tökéletesen megszervezett arzenáljában képes volt napi egy hadihajót építeni. A lovagoknak azonban cserébe segíteniük kellett neki a Szentföldre vezető úton Zara dalmát város, majd Konstantinápoly visszafoglalásában, hogy kifizessék a Velencében felhalmozott adósságaikat. Dandolo a velencei keresztes hadsereg élén állt, de főleg a Velencének szánt zsákmány érdekelte. Palotájában található ma a Hotel Danieli a Bar Dandolóval, amely valószínűleg a világ legszebb bárjai közé tartozik – egy nagy gótikus csarnokkal, ahová régebben a hajókról hozták a fűszeres zsákokat, és a galériáról számolták őket össze.
<
/span>Riva degli Schiavoni 4196, Castello, Velence,
Tel.: +39/041/522 64 80,
naponta 9.15–1.15 óráig
Trattoria Altanella
<
/b><
/span>A rejtett Altanella 1902 óta van családi tulajdonban. Szigorúan a velencei konyha szabályai szerint főznek. Mindig friss áru, jól megfőzve, hagyományos receptek, mint a Gnocchi nere di seppie, Filetto San Pietro al vino bianco e capperi, Meringata semifredda és egy csodálatos Tiramisu. Roberto a felmondott étlappal, türelemmel és kedvességgel vendégeli meg a vendégeket. Amikor Robert De Niro Velencében jár, mindig eljön a keskeny Calle delle Erbe utcába és a romantikus, csatorna fölött lebegő teraszra. Szinte kizárólag törzsvendégek, főleg velenceiek járnak ide. Feltétlenül foglaljunk asztalt, mivel a vendéglő nem nagy.
<
/span>Calle delle Erbe 268, Giudecca, Velence,
Tel.: +39/041/522 77 80
Caffè Florian
<
/b><
/span>Az 1720. december 29-én alapított Caffè Florian mindig is a művészek találkozóhelye volt. A pompás szalonokban azonban politikát is csináltak, különösen az osztrák uralom idején, amikor a rendszerellenesek itt konspiráltak. A Caffè Florian hátsó részében található a kicsi, de finom bár. Itt a ház saját kávéján és különféle koktéljain kívül tavasszal <
/span>a Tiepolo – Prosecco eperrel, nyáron a Bellini – Prosecco fehér őszibarackkal, télen pedig a Tintoretto – Prosecco gránátalmával.
<
/span>Piazza San Marco, Velence,
Tel.: +39/041/528 53 38
Da Fiore
<
/b><
/span>Mara és Maurizio Martin huszonöt évvel ezelőtt egy kis borkereskedésből alakított ki egy exkluzív éttermet, amely ma Velence legjobbjai közé tartozik. Mara hagyományos ételeket főz és újszerűen tálalja őket. Természetesen szezonális termékek vannak az étlapon, mint például tavasszal és ősszel, amikor a rákok vedlik a páncéljukat, a sült molecche. A házi készítésű desszertek finomak. Exkluzív borválaszték háromszáz féle borral. Este a velenceiek a környékről vagy hazafelé menet találkoznak a bárban egy pohár borra vagy Proseccóra, amihez mindig kapnak kis falatkákat a konyháról. Sajnos Velencében nagyon ritkává vált, hogy egy étteremnek működő bárja legyen.
<
/span>Calle del Scaleter 2202, San Polo, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/72 13 08,
vasárnap és hétfőn zárva
Trattoria alla Rivetta
<
/b><
/span>Rejtve, szinte a Rio del Vin fölötti híd alatt fekszik a Rivetta. Egy kirakat és egy vitrin a kis bárban különféle előételekkel, egy keskeny helyiség és egy külön szoba, mindegyik fehér asztalterítővel és folyamatos konyhai nyitvatartással. Nagyon barátságos pincérek, a vendéglős a bár mögött áll és a harmadik generáció óta viszi a helyet. Itt az embernek az az érzése, hogy semmi sem változik, főleg a kiváló konyha nem. A gnocchi házi készítésű, a Fegato alla Veneziana (velencei máj) friss és különösen jó. Mindenféle velencei halétel szintén mindig friss. A legjobb délután odamenni, akkor biztosan van szabad hely. A legrosszabb esetben az ember egy pohár Ombrával vár, akár az ajtó előtt is, és figyeli a gondolákat.
<
/span>Ponte San Provolo, Castello 4625, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/528 73 02,
hétfőn zárva
Hotel Cipriani & Palazzo Vendramin
<
/b><
/span>A Piazzetta San Marco mólójától egy saját hajó viszi a vendégeket a szállodába és vissza. Már az utazás a Bacino di San Marco felett, elhaladva Palladio San Giorgio Maggiore temploma mellett, a buja előkertig egy szép szökőkúttal, amelyben a Fortuny étterem terasza található, gyönyörű. A szállodán és a medencebáron keresztül jutunk el az Il Porticciolo étteremhez, amelynek teraszáról a legszebb kilátás nyílik: San Giorgio, a Lido és a lagúna szigetei. Délben itt egy nagyon velencei, gazdag svédasztal várja a vendégeket a híres Cipriani-előételekkel. Húst, halat és homárt grillezve kínálnak. Nehéz szebb helyet találni egy jó ebédhez. Este kinyit a Fortuny étterem és a Cip’s Club egy terasszal a Giudecca-csatornán, az Il Redentore templom közelében. Egy séta a szálloda mögött fekvő Casanova-kertben mindenkit elvarázsol: fűszerkertek és buja rózsakertek, virágok, zöldségek és egy szőlőskert, amelynek szőlőjéből a házi Casanova Salso Red Wine készül. A konyha olyan nagyon velencei ételeket tartalmaz, mint a Carla Cipriani által egykor kreált Scampi alla carlina Riso Pilaffal.
<
/span>Giudecca 10, 30133 Velence,
Tel.: +39/041/520 77 44
<
/span>www.hotelcipriani.com
Trattoria Da Romano
<
/b><
/span>A színes halászsziget, Burano, ahol minden ház más színű, híres a csipkéiről is, amelyeket tűcsipke technikával, Reticellával és Punto in Ariával főleg a 16. század végétől a 18. század végéig készítettek az itt élő nők, akik ebből éltek. 1872-ben az olasz királyné védnöksége alatt alapították a Scuola dei Merlettit. Az iskola ma az igazi Burano-csipkék múzeuma. A település közepén található a Trattoria da Romano. A Barbaro család „ősidők óta” vezeti ezt a konyha, művészet és kultúra közötti vendéglőt. A hagyomány és a vendégszeretet párosul a kifinomult, egyszerű konyhával. Kivételes minőségű rizottók és tipikus halételek, amelyeket részben a gyönyörű konyhában, nyílt tűzön készítenek. Számos vastag vendégkönyv és a falakon lévő számtalan kép tanúskodik arról, hány művész, író és művelt ember fordult meg itt, és fordul meg még ma is. A Trattoria da Romano ezért méltán tartozik a Locali Storici d’Italia közé.
<
/span>Via Galuppi 221, 30142 Burano
<
/span>Tel.: +39/041/73 00 30
<
/span>Ebédszervizhez jobb asztalt foglalni.
<
/span>Kedden zárva
Locanda Cipriani
<
/b><
/span>Torcello közelében a víz alatt felfedezték egy római villa padlóját. Igazán azonban csak a 7. században népesült be, amikor az emberek a hunok elől a mocsarakba menekültek. Ez volt Velence eredete. Ma Torcello az ínyencek körében főleg a Locanda Cipriani által ismert. Giuseppe Cipriani alapította, ugyanúgy, mint a „Harry’s Bar”-t, és ma unokája, Bonifacio Brass vezeti. Hemingway 1945-ben egy telet töltött itt, kacsákra vadászott és megírta „A folyón át a fák közé” című regénye egy részét. Egyszerű elegancia egy elbűvölő virág- és fűszerkert közepén, kilátással a Santa Maria Assunta bazilikára. A Cipriani család által kreált híres recepteken kívül, mint a Carpaccio, San Pietro alla Carlina, Anatra arrosto all’<
/span> Marsala, amelyek már klasszikusok, Cristian Angiolin séf rákokat, halakat és zöldségeket főz szezon szerint, házi tésztákat és desszerteket, már csak a Meringata al’<
/span> Limone is megér egy utazást. Vannak a legjobb márkás borok Venetóból, Friuliból és a Colliból, de a ház bora vagy a kancsóban szervírozott Prosecco is különösen jó. A Locanda biztosan a legromantikusabb vendéglő a lagúnában, és aki maradni akar, kibérelheti az első emeleti hat szoba egyikét. Este az embert elfogja a „fuori mondo” érzése – mintha a világon kívül lenne.
<
/span>Piazza Santa Fosca 29, Torcello, Velence
<
/span>Tel.: +39/041/73 01 50,
kedden zárva
Cicchetteria <
/span>Venexiana <
/span>da Luca e Fred
<
/span><
/b>Közvetlenül a Ponte delle Guglie hídnál, Cannaregio negyedben, a város legvelenceibb kerületében. Még mindig sok kisiparos műhely, fakereskedés, mindennapi használati cikkeket árusító bolt, mint vaskereskedések, valamint gyümölcs- és zöldségpiac található itt. Közvetlenül a hídnál minden nap kiköt egy halász a csónakjával, felállít egy standot és tizenegy óráig árulja a fogását. Luca és Fred helyét 90 százalékban minden korosztályú velencei látogatja. Sült nyársak, panini, tramezzini, nervetti, spienza (lép), mozzarella in carozza, hogy csak a kínálat töredékét említsem. Itt valóban Velencében van az ember és Velencében étkezik.
<
/span>Rio Terà San Leonardo 1518, Ponte delle Guglie Cannaregio, Velence,
Tel.: +39/041/71 61 70
Naponta 9–23 óráig
Da Nane
<
/b><
/span>Pellestrina szigete tizenegy kilométer hosszú és sehol sem szélesebb néhány száz méternél, <
/span>az egyik oldalon a tenger, a másik oldalon a lagúna a kagylópadjaival. Itt a halászat a fő bevételi forrás. A Da Nane étterem San Piero in Voltában található, hajókikötővel és parkolóval, de busszal a Lidóról is megközelíthető. Minden délelőtt és délután a séf, Beppi és testvére, Paolo, a konyhafőnök, kis és nagy rákokat, valamint tengeri pókrákokat pucolnak. A specialitás a Pasticcio da Nane, mivel ritkán dolgoznak fel máshol annyi rákot és halat, mint itt, és így egy különösen jó alaplé keletkezhet, ami ennek az ételnek a titka. Az étlapot szóban adják elő, mivel a napi kínálattal együtt változik – ami kifogásra került, az van.
<
/span>San Piero in Volta, Pellestrina, 30126 Venezia,
Tel.: +39/041/527 91 00
<
/span>A teraszra érdemes asztalt foglalni.
Hétfőn zárva