A kollégáknak küldött e-mailektől kezdve az orvosi diagnosztikáig: egyre több ember és vállalat használ mesterséges intelligenciát a (munka)hétköznapok megkönnyítésére. Egyszerre áldás és átok, ahogyan azt Dirk Aßmann-Staudt is tudja: a bensheimi (Németország) karriercoach, informatikus és szerző elsősorban szövegalapú MI-eszközökkel foglalkozik, és elárulta nekünk, hogyan tudják ezeket az álláskeresők ideálisan a maguk javára fordítani.
schauvorbei.at: Hogyan változtatta meg az MI a jelentkezési folyamatot az elmúlt években?
Dirk Aßmann-Staudt: A fejlődés a humánerőforrás-osztályoktól indult ki. Ott jelentkezéskezelési rendszereket, úgynevezett ATS-eszközöket használnak, amelyeket azóta MI-asszisztensekkel egészítettek ki. És a használata megéri, hiszen az MI révén számos folyamat jelentősen felgyorsult. Ezenkívül egyre világosabbá vált, hogy mi minden lehetséges a mesterséges intelligenciával villámgyorsan, az álláshirdetéstől egészen a felvételiig. A másik oldalon, a pályázók körében is viszonylag gyorsan történt valami. Az első álláskeresők elkezdték az MI segítségével jobban szabni a jelentkezéseiket az álláshirdetésekre.
Az a tény, hogy most már mindkét fél használhatja az MI-t, nagyszerű, de nehézségekhez is vezet. Éppen a múlt héten mesélte például valaki egy FAZ-cikk alapján, hogy egy nagyvállalat HR-területén dolgozó hölgy arra panaszkodott, hogy az összes álláshirdetésre 100%-ban illeszkedő önéletrajzzal válaszolnak. Hogyan lehet így kiválasztást végezni?
Ezzel meg is érkeztünk az MI nagy hátrányához a jelentkezési folyamatban.
Dirk Aßmann-Staudt: A lényeg az: pályázóként nem használhatom egyszerűen csak az MI-t azzal a feltételezéssel, hogy ez a mindenre megoldást jelentő csodafegyver. Ha odaadom az MI-nek az álláshirdetést meg az önéletrajzomat, és azt mondom, hogy „Készíts nekem egy optimális kísérőlevelet”, az a rossz út. Ez így nem működik, még akkor sem, ha sokan így értették. Egy szöveg generikus felépítése nagyon gyorsan szembetűnővé válik. Felmerül tehát a kérdés: Hogyan használjam az MI-t úgy, hogy közben mégis hiteles maradjak, és megkülönböztessem magam a többi pályázótól?
„A legfontosabb az, hogy alapanyagot adjunk az MI-nek.”
schauvorbei.at: Van ezzel kapcsolatban hasznos tippje az álláskeresők számára?
A legfontosabb az, hogy alapanyagot adjunk az MI-nek. Ez azt jelenti: semmiképpen se csak az álláshirdetést meg az önéletrajzot vedd alapul, és reménykedj abban, hogy az MI mindent elintéz. Mert az önéletrajz legtöbbször nem más, mint a tevékenységek felsorolása – nulla személyiség, nulla célkitűzés, nulla önreflexió a saját sikerekről. A coachingjaim során ezért az ügyfeleim először kapnak tőlem néhány házi feladatot, amelyek biztosítják, hogy elgondolkodjanak önmagukról, és definiálják a céljaikat meg a vágyaikat. Tipikus kérdések például: Melyek azok a sikerek, amelyeknek személyesen különösen örültél? Milyen erősségeket kellett ehhez bevetned? Ennek nem feltétlenül kell céges sikernek lennie, lehet egy teniszklub szervezési munkája vagy hasonló is, hiszen ott is ugyanazok az erősségek lépnek működésbe.
Ez az önreflexió eltart egy ideig, de kifizetődik. Az eredmény ugyanis egy olyan papír, amely sok megalapozott igazságot tartalmaz a saját személyiségről.
schauvorbei.at: És hogyan jutok el ettől a papírtól a tökéletes pályázatig?
Dirk Aßmann-Staudt: Úgy, hogy átadom ezt a papírat az MI-nek, és hagyom, hogy kompetencia- és személyiségelemzést végezzen. Ennek során megkapom azokat a kulcsszavakat, amelyek a legjobban leírnak engem. Ennek még semmi köze nincs ahhoz a konkrét álláshoz, amelyre jelentkezni szeretnék. De az álláshirdetéssel, valamint az eddigi tevékenységeimet tartalmazó önéletrajzzal együtt egy rendkívül egyedi motivációs levelet kapok eredményül. Végül már csak arra kell ügyelni, hogy a szöveg kifejezésmódja valóban a sajátunk legyen, és adott esetben át kell fogalmazni egy-két dolgot.
Még egy tipp azoknak, akik már saját maguktól, MI nélkül írtak néhány jelentkezési levelet: odaadhatjuk ezeket a szövegeket az MI-nek, és kérhetjük, hogy a saját stílusunkat és hangnemünket használja a további kísérőlevelekhez.
Aki így áll neki a pályázati folyamatnak az MI-vel, az valóban birtokolja az MI-t.
schauvorbei.at: Összegezve tehát az a fontos, hogy az MI a lehető legtöbbet tudja rólunk?
Dirk Aßmann-Staudt: Pontosan. Én például úgy konfiguráltam a ChatGPT-t, hogy az MI pontosan tudja, hogy én Dirk vagyok, mi a családi állapotom, mit csinálok a szabadidőmben, hogy álláscoachinggal foglalkozom, milyen ügyfeleim vannak, milyenek a munkám folyamatai, hogyan fejezem ki magam stb.
Az is fontos, hogy megértsük: ez egy intelligencia, nem pedig egy olyan program, mint a Word vagy az Excel. Vitatkozhatunk most az intelligencia fogalmán. De ha azt kérdezed tőlem, mit tanácsolnék egy pályázónak, ma A-t, B-t és C-t mondanék, holnap meg talán D-t és E-t, mert még egyszer átgondoltam a dolgot. Az MI is így működik, ugyanarra a kérdésre különböző válaszokat ad. Aki ezt nem értette meg, az rosszul dolgozik vele. Vagy, ahogy most úgymond divatosan mondják: rosszul promptol.
Egy álláshirdetés esetében ez azt jelenti: odaadom az MI-nek az összes dokumentumot, és azt mondom, hogy „Kérlek, olvasd el ezt, és várj”, majd azt, hogy „Tegyél fel nekem kérdéseket arról, hogy mit kellene tenned ezzel”. Miután az MI feltette a kérdést, megvitatom vele a célkitűzést, és az MI maga készíti el a promptot. Tehát nem kell a megfelelő prompton törnöm a fejem, hanem elmagyarázom az MI-nek, hogy mit szeretnék elérni, és arra kérem, hogy segítsen nekem kifejleszteni ehhez a lehető legjobb promptot. E tekintetben a promptolási tanfolyamokra egyáltalán nincs szükség, hiszen a legjobb promptíró maga az MI.
Ennek feltétele természetesen egy teljesen tiszta célkitűzés kidolgozása. Mert aki tisztázatlan dolgokkal táplálja az MI-t, az tisztázatlan válaszokat kap vissza.
schauvorbei.at: És nem aggasztja, hogy az MI ennyit tud magáról?
Dirk Aßmann-Staudt: Nem, mert a modell, illetve maga a technológia el van választva az adatoktól. Sokan azt hiszik, hogy ha kiadnak magukról infókat, az MI gyártója elviszi az adatokat, eladja, és már kapják is a személyre szabott reklámokat. Ez nem így van, mert ez nem a gyártók üzleti modellje. A csevegések során összegyűjtött alapadadatokat – amelyek között lehetnek a sajátjaink is – az MI tanítására és fejlesztésére használják. Ezt tehát nem lehet összehasonlítani a Google-lel vagy a Facebookkal.
schauvorbei.at: Ön szerint mitől jó egy kísérőlevél?
Dirk Aßmann-Staudt: A helyes érveléstől, hogy miért te vagy a megfelelő személy az állásra. A „Miért kellene felvennünk Önt?” kérdésre nem elég egyszerűen felsorolni az önéletrajzban szereplő eddigi feladatokat. Át kell adnom az embereknek a hasznot, mint egy fogkrémreklámban. Bármilyen fogkrém tud mosni – de mitől különleges az adott modell? Az emberre lefordítva: a személyiségről és az egyediségről van szó.
schauvorbei.at: Függetlenül attól, hogy az MI-vel milyen egyedire szabták a kísérőlevelet, sok pályázó attól tart, hogy a HR-esek észreveszik az MI használatát. Mit tanácsol ezeknek az embereknek?
Dirk Aßmann-Staudt: Mindig megkapom a kérdést: „Mi van akkor, ha a HR-esek észreveszik, hogy MI-t használtam? Akkor biztosan azt fogják a fejemhez vágni, hogy csaltam.” Nem, azt fogják észrevenni, hogy olyan pályázójuk van, aki aktívan foglalkozik az MI-vel, és tud bánni a jövő eszközével. Ez egy érték! Én már egyetlen olyan vállalat mellett sem tenném le a voksomat, amely elvben elutasítja az MI-t.
schauvorbei.at: Hogyan változott meg karriercoaching-munkája az MI hatására?
Dirk Aßmann-Staudt: Okleveles informatikus vagyok, és mint olyan, teljesen el voltam ragadtatva és kíváncsi voltam, amikor felfedeztem az MI-t. Viszonylag gyorsan feltöltöttem infókkal magamról – hogy ki vagyok, mit csinálok, milyen a mindennapi munkám, milyen folyamatokból áll a tevékenységem az időpontfoglalástól a coachingon át a tiszteletdíj-bekérőig, és így tovább. És akkor megkérdeztem az MI-t, hogy mely területeken fog a jövőben helyettesíteni engem. A ChatGPT ugyanis ezt mindig rendkívül barátságosan fogalmazza meg. Az MI nem azt mondja, hogy „Helyettesítlek”, hanem azt, hogy „Támogatlak”.
Az eredmény mindenesetre az lett, hogy a bevételeim 35-40 százaléka kiesik, mire én azonnal elkezdem átalakítani a munkámat. Az MI ma a munkám szerves részét képezi, és sok tevékenységemet hatékonyabbá teszi. Emiatt sokkal jobban tudok a terápiás, empátiás coachingfolyamatra koncentrálni. Összességében gyorsabb vagyok, mint régen.
schauvorbei.at: Milyen változásokra számít az elkövetkező években az MI és a pályázat kapcsolatát illetően?
Dirk Aßmann-Staudt: Célom, hogy a jelentkezési folyamat ismét személyesebbé váljon. Hogy a cégek arra helyezzék a hangsúlyt, hogy személyesen értékeljék és ismerjék meg az embereket. Pillanatnyilag úgy tűnik, minden az anonimitás felé süllyed – egy MI értékeli a pályázatomat, besorol engem stb. Az embert azonban ismét emberként kell látnunk ahhoz, hogy megállapíthassuk, beilleszkedik-e a vállalatba vagy sem.
Az elkövetkező évek jelentkezési folyamatát így képzelem el: Ha okosan bánok az MI-vel, és egy remek pályázatot készítek, amely kifejezi a személyiségemet, a munkáltató beszélgetésre hív be. Egy MI ezután átiratot készít a beszélgetésről, és értékeli a válaszokat meg a viselkedést.
schauvorbei.at: És milyen hatásait várja az MI-nek a munkaerőpiacra?
Dirk Aßmann-Staudt: Természetesen nehéz azoknak az embereknek, akiknek a munkáját át tudja venni az MI, például a szövegfordítóknak. De mindig is voltak nagy változások és új szakmák, amelyek ezekből a változásokból születtek. Szülőként és coachként általában véve látom a lehetőséget abban, hogy az MI révén jobban pozícionáljuk magunkat, és az erősségeink jobban érvényesüljenek, mint valaha.
Köszönöm a beszélgetést!
További tippeket és segédanyagokat adnak Dirk Aßmann-Staudt „KI in Bewerbung und Karriere” (pályázóknak) és „KI im Coaching” (coachoknak) című tanácsadói könyvei.