Számunkra a család azokból az emberekből áll, akik a gyermek legszűkebb környezetét alkotják. Legyen szó egyszülős családról, vér szerinti házas szülőkről, nevelőszülőkről, mozaik- vagy szivárványcsaládról – ők jelentik a gyermekek első kapcsolatait. Ezzel pedig a társadalom alapjaként meghatározó szerepet töltenek be” – magyarázza Alexandra Fischer, a Wiener Kinderfreunde ügyvezető igazgatója.
„Mert minden fejlődési lépés, minden tanulási tapasztalat, amit egy gyermek szerez, attól az embertől való függőségen alapul, aki végigkíséri ezen az úton” – teszi hozzá a képzett óvodapedagógus. A gyermekek pedig szinte mindig a családban teszik meg azokat az első, egész életre szóló fontos tapasztalatokat és tanulási lépéseket, mint a szeretve érezni magát, a beszélni tanulás, a bizalom, az önérvényesítés, valamint a saját és mások határainak tiszteletben tartása.
Társadalmi kohézió
A szülők nemcsak tudást, hanem érzelmi kompetenciákat és erkölcsi értékeket is átadnak gyermekeiknek. Különösen a korai gyermekkorban a szülők vagy a gondozók meghatározó szerepet játszanak abban, hogyan fejlődnek a gyermekek, és milyen képességeket tudnak később bevinni a társadalomba.
Különösen a különböző formájú és összetételű modern családmodellekben elősegíthető a tolerancia és a nyitottság, ami tiszteletteljesebb társadalmi érintkezéshez vezet. Emellett a különböző kulturális és társadalmi környezetből érkező tagokból álló családok hozzájárulhatnak a társadalom gazdagításához és sokszínűségéhez. Így a családok gondoskodnak a társadalom társadalmi kohéziójáról.
Közös megoldások
A család érzelmi támaszt nyújthat. A stressz, a szorongás és a megterhelések leküzdésére irányuló közös megoldások megtalálása különösen fontos a gyermekek és fiatalok számára. A családi összetartás révén rezilienciát fejleszthetnek ki azáltal, hogy megtanulják kezelni a kihívásokat, megoldani a konfliktusokat és felelősséget vállalni.
Ezért ez a legszűkebb támogató környezet továbbra is társadalmunk alapköve, éppen a társadalmi, gazdasági és kulturális változások által okozott sok új kihívás miatt. De hogyan tudják a szülők – akár egyedül, akár párban, nevelőszülőként, mozaikcsaládként vagy többgenerációs csoportként – leküzdeni ezeket a kihívásokat?
Nagy kihívások
Sok szülő kényes egyensúlyozást végez a munka, a gyermekfelügyelet, a családi élet és a háztartás megszervezése között. Az egyszülősök számára ez a kihívás még kifejezettebb. A közelmúltban drasztikusan megemelkedett megélhetési költségek és a gazdasági bizonytalanság egyre több ember számára veszélyezteti a megélhetést. Valójában a nagycsaládok a szegénységgel leginkább érintett népességcsoportok közé tartoznak.
Nem szabad alábecsülni a digitális média és a közösségi hálózatok családi életre gyakorolt hatalmas hatását. Bár ezek elősegíthetik és megkönnyíthetik a kommunikációt és az eszmecserét, a túlzott képernyőidő (gyermekeknél és szülőknél egyaránt) erősen negatívan befolyásolhatja az interperszonális kapcsolatok minőségét, valamint a gyermekek és fiatalok fejlődését. Ezért a szülőknek nemcsak a médiahasználat során kell útmutatást és támogatást nyújtaniuk gyermekeiknek, hanem figyelniük kell a digitális médiával való egészséges viszonyra is.
Használják ki a támogató ajánlatokat
„Sok családot masszívan érint a stressz, a túlterheltség és a jövőtől való félelem, ezt nap mint nap tapasztaljuk óvodáinkban és tanácsadó központjainkban” – magyarázza Fischer, és a szülők szívére helyezi, hogy vegyenek igénybe támogató és tanácsadói szolgáltatásokat, ha nem tudják, merre tovább. Más szülőkkel való kapcsolattartási lehetőségek, például a szülő-gyerek kávézók is kihasználhatók. Végtére is, a legtöbb szülőnek ugyanazokat a feladatokat kell elvégeznie, és támogathatják egymást benne, például gyermekfelügyelettel, kisebb bevásárlásokkal, közös utazásokkal, orvosi tippekkel, ruhacserével stb.
Tippek az összetartás és az alapvető bizalom erősítésére
- Töltsenek időt együtt: A közös tevékenységek, étkezések vagy kirándulások emlékeket teremtenek és erősítik a kapcsolatot. Fontos: Kerüljék a mobiltelefonok okozta figyelemelvonást vagy a „mellékesen” végzett feladatokat. A minőség fontosabb, mint a mennyiség – már 30 perc közös családi idő is erősítheti a kapcsolatot és az összetartást.
- Idő a beszélgetésekre: A közös utak vagy étkezések alkalmat adnak arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Ha a családtagok beszélgetnek egymással és meghallgatják egymást, az elősegíti a megértést és az összetartást.
- A rituálék biztonságot nyújtanak: legyen szó közös főzésről vagy takarításról, könyvolvasásról elalvás előtt, kézműveskedésről, sétáról vagy beszélgetésről
- Öngondoskodás: Szülőként figyeljenek magukra, saját erőforrásaikra és energiatartalékaikra, de a gyermekeknek is joguk van a saját szükségleteik kielégítésére.
- További információk: www.familienberatung.gv.at, kinderfreunde.at/familienberatung, kinderfreunde.at/eltern-kind-cafes
