Sétál az ember a szupermarketben, tölti a bevásárlókocsit – és a pénztárnál jön a sokk. Ugyanazért a pár élelmiszerért pár éve még jóval többet kapott. Nemcsak a fogyasztók, hanem a vállalatok is küzdenek az emelkedő költségekkel. Ezt az infláción kívül a csomagolóanyagok emelkedő árindexei okozzák. Ide tartozik az üveg, amely az elmúlt három évben 24 százalékos növekedést mutatott. A műanyag szintén több mint egyharmados, 35 százalékos emelkedést ért el. Ugyanakkor a gyártóknak reagálniuk kell a fogyasztók növekvő igényére a fenntartható termékek iránt. Eközben a gazdaságosságra is ügyelni kell.
Kétségtelen, hogy az élelmiszeripar számos kihívással néz szembe. De mindezek közepette a fenntartható csomagolásra való átállás óriási lehetőségeket kínál. A PwC globális stratégiai tanácsadó cége, a Strategy& legfrissebb, „Mastering food and beverage packaging” című tanulmánya szerint az élelmiszergyártók a hatékonyabb csomagolási koncepciókkal évente 18-23 millió tonnával csökkenthetnék a CO2-kibocsátást. Jelenleg a csomagolások az élelmiszerek teljes költségének akár 23 százalékát is kitehetik. Emellett a gyártók üvegházhatású gázkibocsátásának 25–35 százalékáért felelősek. A tanulmány 20 világméretű élelmiszer- és italgyártó vállalatot vizsgált a csomagolások fenntarthatósága tekintetében. A csomagolóanyagok terén az első helyen a műanyag áll 47 százalékkal, amelyet a papír követ mintegy egyharmaddal a második helyen, a harmadik helyen pedig a fém található 11 százalékkal.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy a legtöbb vállalat már megtette az első lépéseket. Jelenleg a megvizsgált vállalatok 85 százaléka dolgozik saját maga által kitűzött újrahasznosítási célokon. Ez azonban nem elég. Ugyanis a szabályozások szerint 2030-ig minden üzemnek bizonyos célkitűzéseket kell megvalósítania. Az EU-n belüli csomagolási újrahasznosítási aránynak addigra 70 százalékra kell emelkednie. Például az újrahasznosított anyagok bekeverési arányát illetően eddig a vállalatok egy jó harmada állapított meg irányelveket. Ennek ellenére az előírt arány ezen felül lesz. A hulladékgazdálkodásban a legnagyobb a szakadék. Ott kevesebb mint egynegyed vezetett be egyértelmű irányelveket. Az új szabályozások miatt ez a téma a jövőben minden vállalatot érinthet. A jogalkotó ugyanis ezen a területen 2040-ig 15 százalékos hulladékcsökkentést ír elő. A fogyasztók számára ez konkrétan ezt jelenti: fokozottabb, fenntarthatóbb fogyasztás.
Azzal, hogy a vállalatok korán reagálnak ezekre a fejleményekre és innovatív megoldásokat vezetnek be, nemcsak saját maguk és a fogyasztók számára érhetnek el ökológiai előnyöket. Gazdasági hasznot is húzhatnak belőle. A fenntartható csomagolással kapcsolatos intézkedések beépítésével a cégek költségeik akár 30 százalékát és üvegházhatású gáz kibocsátásuk akár 25 százalékát is csökkenthetik. „Sok vállalat még mindig nagy tisztelettel tekint a csomagolás témájára. Gyakran hiányoznak az erőforrások és azok a csapatok is, amelyek előre vinnék a témát. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy kezdetben nem mindig a nagy dobás a lényeg, hanem már a gyors sikerekkel (quick wins) is hatalmas fejlődést lehet elérni” – mondja Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Európa „Fogyasztási cikkek és kereskedelem” részlegének vezetője.
Az élelmiszeripari csomagolások nemcsak lehetőséget kínálnak a költségek csökkentésére és a kibocsátások mérséklésére, hanem arra is, hogy környezetvédelmi úttörőként pozicionálják a vállalatot. „Mindenképpen ajánlatos minél korábban bevonni az összes érintett osztályt, egy munkacsoportba tömöríteni őket, és egyértelmű célokat meghatározni számukra. Ezenkívül érdemes az elején a nagy volumenű bestsellerekre összpontosítani. Akárhogy is, a vállalatoknak jobb ma, mint holnap foglalkozniuk kell ezzel a témával. Ugyanis a politika és az ügyfelek felőli nyomás tovább fog nőni. Aki most gyorsít, az még leelőzheti a versenytársakat” – teszi hozzá Dutzler. Így a fenntartható pozicionálás, amely az erőforrás-takarékosságot helyezi a középpontba, olyan egyedi értékesítési javaslattá (USP) válhat, amely új ügyfeleket győz meg és a már meglévőket is elégedetté teszi.
A fenntartható csomagolás előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében az alábbi intézkedések ajánlottak:
- Rethink (Újratervezés): A csomagolási tervek és a beszerzési folyamatok felülvizsgálata és optimalizálása
- Reduce (Csökkentés): Könnyebb anyagok és hatékonyabb kialakítások használata a nyersanyagfelhasználás csökkentése érdekében
- Reuse (Újrahasználat): Újrahasználható csomagolások bevezetése a hulladék csökkentése és a vásárlói hűség növelése érdekében.
- Recycle (Újrahasznosítás): Olyan anyagok használata, amelyek beilleszthetők a meglévő újrahasznosítási körforgásokba, megkönnyítve ezzel az újrahasznosítást.
Konkrét lépésekre lefordítva ez a következőket jelenti:
- Több tudományágat átfogó munkacsoport létrehozása.
- A költségekre és a fenntarthatóságra szakosodott mutatószámok integrálása.
- A saját portfólió elemzése, kritikus felülvizsgálata és optimalizálása.
- A saját termékellátási láncban előtte vagy utána álló vállalatok bevonása és olyan együttműködések létrehozása, amelyek erősítik az ökoszisztémát. Ilyen például a civil szervezetekkel vagy a kormánnyal való együttműködés.
